14 és 17 éveseket is elítéltek Oroszországban hazaárulás címén
A hazaárulásért elítéltek többségére, 156 főre a bíróságok 10-15 évi szabadságvesztést szabtak ki, 31-re 15-20 évet, 29-re pedig 5-10 évet.
Ezenkívül a bíróságok 78 elítéltre halmazati büntetésként összesen 18,9 millió rubel (mintegy 78 millió forint) összegű pénzbírságot róttak ki.
Az Oroszország biztonságát sértő, külföldi szervezettel való együttműködésért - a hazaárulás bűntettének hiányában - a bíróságok 2-8 év szabadságvesztést szabtak ki.
A törvényszék szerint ezenfelül 14 személyt ítéltek el 2025-ben kémkedés miatt, 29-et pedig külföldi állammal, nemzetközi vagy külföldi szervezettel való olyan együttműködés címén, amely támogatta őket Oroszország biztonsága elleni tevékenységükben.
A kémkedésért elítélt külföldiekre a leggyakrabb esetben 10-15 év szabadságvesztést szabtak ki.
Oroszországban a hazaárulás vagy kémkedés fogalma viszonylag tág fogalom. Akár pénzadomány, külföldi szervezettel való kapcsolat, nyilvános külföldi szereplés vagy Ukrajna támogatásának vélt formái is kockázatosak lehetnek.
Vlagyimir Putyin 2023-ban a hazaárulás maximumát életfogytiglanra emelte.
2023-ban Vladimir Kara-Murzát, orosz ellenzéki politikust és újságírót 25 év börtönre ítélték többek között hazaárulás miatt. Az Amnesty szerint a vádak lényegében az orosz-ukrán háború elleni megszólalásaihoz, emberi jogi munkájához és külföldi fórumokon elmondott beszédeihez kapcsolódtak.
Mark Kislitsyn aktivistát 12 börtönre ítélték hazaárulás miatt, miután az orosz hatóságok szerint körülbelül 10 dolárt küldött egy ukrajnai számlára a háború kitörése után.
2025-ben 197 férfit és 22 nőt ítéltek el hazaárulásért
Az elítéltek 40 százalékát 31-50 év közötti vádlottak tették ki, a hazaárulással vádolt személyek között találunk azonban 14 és 17 év közöttieket is.
A hazaárulás címén elítéltek többsége, 117 fő nem rendelkezett állandó jövedelemmel. Tízen voltak kereskedelmi vagy egyéb szervezet alkalmazottjai, heten vállalkozók, öten köztisztviselők és tizenketten pedig katonák.