Meghalt Pálfalvi Lajos műfordító, irodalomtörténész

Pálfalvi Lajos a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1978-ban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult magyar-lengyel-orosz szakon.

1984-től 1999-ig a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában dolgozott, óraadóként lengyel irodalomtörténetet tanított az ELTE BKT Lengyel Tanszékén, magyar irodalomtörténetet a krakkói Jagelló Egyetemen, lengyel irodalom- és művelődéstörténetet Pécsett, a JPTE Szláv Filológiai Tanszékének Lengyel Szekciójában.

1999 szeptemberétől haláláig Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán dolgozott.

2000 óta a Lengyel Tanszék vezetője, 2014-ben habilitált. Élete utolsó éveiben a Debreceni Egyetem Szlavisztikai Intézetében tanított.

Munkásságát Wessey László-díjjal, Lengyel Kultúráért Alapítvány díjjal, József Attila-díjjal és Transatlantyk életműdíjjal jutalmazták.

Műveivel és műfordításaival elsősorban a lengyel irodalmat és kultúrát ismertette meg a magyar olvasókkal. A legnevesebb lengyel szerzők, köztük Władysław Reymont, Sławomir Mrożek, Czesław Miłosz, Witold Gombrowicz, Kazimierz Brandys, Andrzej Stasiuk, Olga Tokarczuk, Krzysztof Varga, Józef Mackiewicz és Wiktor Woroszylski műveit fordította magyarra.