Sem a gazdasági helyzet, sem az emberek lelkiállapota nem nevezhető jónak Parajdon

A román kormány területi képviselője felidézte, hogy a bányakatasztrófa utáni időszak nagyon nehéz és intenzív volt, és bár mára csökkent a történések intenzitása, továbbra is nagyon nehéz a helyzet, megmutatkoznak a tragédia középtávú gazdasági és társadalmi hatásai.

Petres Sándor szerint a román hatóságok próbálják elvégezni a sóbánya környéki terület stabilizálásához és egy újabb katasztrófa megelőzéséhez szükséges munkálatokat.

Ezek között az Országos Sóipari Társaságnak (Salrom) a Korond-patak medrének megerősítésére vonatkozó és a Román Vízügyi Hatóságnak a patak elterelésére irányuló munkálatait, valamint árvízvédelmi beruházásait említette.

Elmondta: állandó kapcsolatban állnak a helyi önkormányzattal és a tragédia által érintett emberekkel, és elismerte, hogy a parajdi helyzet “egyáltalán nem jó”.

Petres Sándor felidézte, hogy a tavalyi katasztrófa után leginkább a tehetetlenség érzése uralkodott el rajta, mivel három hét intenzív erőfeszítés után minden, amit korábban elértek, odaveszett.

Hozzátette: a tehetetlenség és csalódás érzése annak az időszaknak is szólt, amikor még lehetett volna tenni a sóbánya megmentéséért, de ez nem történt meg.

A székelyföldi sóbányát 2025. május 6-án zárták be vízszivárgás miatt, melyet az előző napok heves esőzései okoztak. A helyi vészhelyzeti bizottság május 8-án veszélyhelyzetet hirdetett.

A vízzel elöntött parajdi sóbánya bejárataFotó: MTI/ Veres Nándor

Pár hétre rá, május 27-én már ömlött a víz a sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak, és megsérült a medrét védő geofólia. Két nap után fel kellett adni a föld alatti védekezést, a betörő víz teljesen elöntötte a regionális turizmus motorjának számító létesítményt.

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.

Egy évvel a bányakatasztrófa után is meghosszabbították a veszélyhelyzetet

Egy évvel azután, hogy a fölötte folyó Korond-patak elkezdett beszivárogni a parajdi sóbányába, majd teljesen elárasztotta a tárnákat, továbbra is érvényben marad a veszélyhelyzet a székelyföldi településen - írta az Agerpres.

A parajdi vészhelyzeti bizottság május 8-án újabb 30 nappal hosszabbította meg a rendkívüli állapotot, a veszélyhelyzet június 7-éig marad érvényben.

A Hargita megyei prefektúra közlése szerint a júniusi határidőig továbbra is tilos a belépés a veszélyeztetett területekre és a Sószorosba. A hatóságok felügyelik a térséget és szükség esetén tájékoztatják a lakosságot, illetve segítséget nyújtanak számára.

A terület biztonságossá tételéhez szükséges munkálatok elvégzéséről is gondoskodnak, és folyamatosan tájékoztatják a fejleményekről a szomszédos településeket. Továbbá rendszeres méréseket végeznek a Korond-patakon és a környékbeli folyóvízen, felügyelve a víz sókoncentrációját.

A román Recorder oknyomozó portál terjedelmes riportban elevenítette fel a bányakatasztrófa körülményeit

Rámutattak, hogy miközben a bánya elárasztása nyomán a helyi gazdaság összeomlott, a bányakatasztrófa felelősét egy évvel a tragédia után sem nevezték meg, és a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) csak a javasolt sürgősségi munkálatok felét végezte el.

Csupán a Korond-patak vizét a bánya fölött átvezető csőrendszer készült el, a patak medrének lebetonozása, mellyel a jövőbeli szivárgásokat kívánják megelőzni, várat magára. A Korond-patakon megépítendő árvízvédelmi rendszer, a védőgát és záportározó munkálatai is hátra vannak, a tervek szerint idén kezdődhetnek el - írta a Recorder.

A csendőrség által lezárt Só-szoros Parajd felőli bejárataFotó: MTI/ Veres Nándor

A portál megszólaltatta Gerhard Winters holland hidrológust is, annak a küldöttségnek a vezetőjét, amelyet az Európai Unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központja tavaly májusban küldött a helyszínre.

Szerinte a veszély nem múlt el, nehéz megjósolni, mikor következhet be egy beomlás vagy más esemény. A felszín alatti nagy mennyiségű sós víz miatt a Korond-patakkal érintkező folyóvizek sótartalma bármikor megnőhet, ami a mezőgazdaságra, a természetre, az ivóvízellátásra is káros hatással lesz.

A Hargita megyei önkormányzat elnöke valódi felelősségre vonást sürget

Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke kedden román nyelvű Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben hívta fel a figyelmet a parajdi bányakatasztrófa évfordulójára.

Emlékeztetett, a Hargita megyei község lakói egy éve remény és bizonytalanság között élnek, és próbálják megőrizni a bizalmat, hogy nem maradnak magukra.

Rámutatott: a román államnak az a kötelessége, hogy visszanyerje a parajdiak bizalmát, ezt pedig nyilatkozatok helyett tettekkel lehet elérni, és azáltal, ha elkötelezettek az ügy mellett, és egyértelmű megoldásokat javasolnak.

Bíró Barna Botond felidézte, hogy Parajdon az időben meghozott döntések hiánya természeti katasztrófát okozott, és az eddigi legnehezebb időszakot idézte elő a helyi közösség életében, melynek identitása és élete szorosan összefüggött a sóbányával.

Szerinte elengedhetetlen, hogy a hatóságok megtalálják a valódi megoldásokat a térség számára, valamint felelősségre vonják mindazokat, akik felelősek a kialakult helyzetért.

A székelyföldi politikus azon meggyőződésének adott hangot, hogy a parajdi helyzetet nem lehet pusztán technikai problémaként kezelni, emberi sorsokról, egy egész közösségről van szó, és az állam felelősségéről az itteni emberek iránt - írta.

“Egy évvel később a parajdi embereknek nemcsak ígéretekre van szüksége, hanem konkrét megoldásokra, kiszámíthatóságra és világos jelzésekre, hogy ez a közösség számít” - fogalmazott Bíró Barna Botond.