Putyin: Az ukrajnai háború a végéhez közeledik

Putyin azt nyilatkozta, hogy Oroszország készen állt arra, hogy tömeges rakéta-válaszcsapást mérjen Kijev központjára, amennyiben megkísérelték volna meghiúsítani a május 9-hez kapcsolódó rendezvényeket.

Oroszország a védelmi minisztérium “rendkívül egyértelmű” figyelmeztetésén és a külügyminisztérium jegyzékén túl Kínával, Indiával és az Egyesült Államokkal is megvitatta az esetleges győzelem napi ukrán provokációk lehetséges következményeit.

Putyin kijelentette, hogy Moszkva azonnal elfogadta Donald Trump amerikai elnök javaslatát a fegyverszünet május 11-ig történő meghosszabbításáról és a hadifogolycseréről.

Közölte, hogy a hadifogolycseréhez az orosz fél május 5-én egy 500 ukrán fogoly nevét tartalmazó listát küldött el Kijevnek. Az első reagálás Putyin szerint az volt, hogy tüzetesen meg kell vizsgálni a névsort, és lehet, hogy nem öt-, hanem csak kétszáz emberről lehet szó, aztán közölték, hogy nem akarnak cserét. Új ukrán javaslat ebben az ügyben nem érkezett.

Putyin szerint a moszkvai győzelmi díszszemlén nem csupán biztonsági okokból nem volt nehézfegyverzet, hanem azért is, mert a figyelem most a “különleges hadművelet” keretében az ukrán fegyveres erők végleges vereségére összpontosul.

Putyin méltatta a megemlékezések külföldi meghívottjainak bátorságát, mert úgy érkeztek Moszkvába, hogy a Volodimir Zelenszkij részéről elhangzott fenyegetésről tudtak, de arról nem, hogy a helyzet megoldódott.

Egy Zelenszkijjel tartandó személyes találkozó lehetőségéről azt mondta, hogy ettől nem zárkózik el, de megismételte, ha az ukrán vezető személyes találkozót akar, utazzon el Moszkvába.

Ugyanakkor hangot adott álláspontjának, miszerint egy ilyen találkozónak a végpontot kell jelentenie, nem pedig egyszerű tárgyalást. Úgy vélekedett, hogy az ukrajnai konfliktus a végéhez közeledik.

Vlagyimir Putyin

Putyin Örményország Európai Unióhoz való csatlakozásáról is figyelmre méltó kijelentést tett

Örményország azon szándékával kapcsolatban, hogy csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, Putyin azt hangoztatta, hogy ez a téma megkülönböztetett figyelmet igényel, mivel az ukrajnai konfliktus éppen azután kezdődött el, hogy Kijev hangot adott hasonló terveinek.

-mondta az orosz elnök.

Putyin szerint az lenne a helyes, ha az örmények mielőbb döntést hoznának ebben a kérdésben, és indítanának egy népszavazást. “Ez nem a mi dolgunk, de teljesen logikus lenne”-mondta.

Az elnök szerint Oroszország a maga részéről le fogja vonni a következtetéseket, és az “intelligens és kölcsönösen előnyös válás” útját választhatja.

Putyin javasolta, hogy ezt a témát vitassák meg az Eurázsiai Gazdasági Unió következő csúcstalálkozóján, emlékeztetve arra, hogy Jereván jelentős előnyöket élvez e tömörülés keretében egyebek között a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, valamint a migráció és a vámok ügyében.

Eurázsiai Gazdasági Unió

Az Eurázsiai Gazdasági Unió egy Oroszország köré szerveződő gazdasági szövetség. A szervezet a posztszovjet térség gazdasági együttműködésének elmélyítését célozza, részben az Európai Unió mintájára, azonban attól jóval lazább és kisebb hatókörű integrációt valósít meg.

A tagjai jelenleg:

• Oroszország
• Fehéroroszország
• Kazahsztán
• Örményország
• Kirgizisztán

Célja a közös piac létrehozása, vámok csökkentése a tagok között, a gazdasági együttműködés erősítése, valamint a munkaerő és az áruk szabad mozgásának biztosítása a tagállamok között.

Oroszország számára a szövetség egy fontos hatalmi pozíció, hogy megtartsa a befolyását a volt szovjet országok fölött.