Vitatott törvények elfogadása után feloszlatta magát az izraeli parlament

A parlament feloszlatásáról szóló indítványt a 120 tagú kneszetben 62 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el. A javaslatot kizárólag a koalíció képviselői támogatták, köztük Benjámin Netanjahu miniszterelnök.

A kneszet a választások után felálló, 26. parlament megalakulásáig szünetet tart. A szünet idején a parlamenti bizottságok különleges eljárás keretében továbbra is ülésezhetnek, és a kormány vagy legalább 25 képviselő kezdeményezheti a plénum összehívását is, de ehhez és az érdemi jogalkotáshoz ekkor rendkívüli, széles körű politikai egyetértés szükséges.

Éjfélkor, a parlament feloszlatásáról szóló szavazás előtt a kneszet elfogadta a férfiak kötelező katonai szolgálati idejének 30 hónapról 32 hónapra emelését. A férfiak kötelező szolgálati idejét 2015-ben 36 hónapról 32 hónapra csökkentették, majd 2020-ban 30 hónapra mérsékelték.

Az utolsó éjszaka a kneszet elfogadta a 2023. október 7-i terrortámadás emlékezetéről szóló törvényt is, amely meghatározza a nemzeti megemlékezés kereteit, és létrehozza az úgynevezett Emlékezet Hatóságát. Az új szervezet feladata az emlékhelyek létrehozása, valamint a megemlékezések megszervezése lesz.

Az utolsó hetet éles politikai konfliktusok jellemezték, amikor a koalíció gyorsított eljárásban több rendkívül megosztó törvényt fogadott el, és számos költségvetési átcsoportosítást hagyott jóvá.

A parlament utolsó ülésnapjain maratoni szavazássorozatban fogadták el a legvitatottabb jogszabályokat, köztük:

• a legfőbb ügyész hatáskörének jelentős szűkítését,
• az ultraortodox katonai szolgálatot megtagadók letartóztatásának ideiglenes befagyasztását,
• valamint a kormány médiára gyakorolt befolyását jelentősen kiterjesztő médiatörvényt.

Gali Baharav-Miara legfőbb ügyész levélben figyelmeztette a kormányt, hogy a péntektől ügyvezetőként működő kabinet köteles önmérsékletet tanúsítani minden olyan kérdésben, amely nem sürgős.

Indoklása szerint fennáll a “fokozott veszélye annak, hogy a szűk pártpolitikai érdek elsőbbséget élvez a közérdekkel szemben”, illetve hogy olyan kész helyzet alakul ki, amely a következő kormányt “visszafordíthatatlan helyzet elé állítja”. Ezért előírta, hogy a minisztériumok minden, a napi ügyvitel körén kívül eső döntés előtt kötelesek előzetesen egyeztetni vele.