Médiahang

Varga Mihály kitálalt: Matolcsy után 270 milliárdos veszteség maradt

Varga Mihály az interjúban beszélt a jegybank új irányáról, a Magyar Péter vezette kormánnyal való együttműködésről, az euróbevezetés feltételeiről, valamint a Matolcsy-korszakhoz kötődő alapítványi és székházfelújítási ügyekről.

MagyarMa.hu 2026.05.21. 7 perc olvasás

Eredményesen működött az utóbbi több mint egy évben az alapfeladatai ellátására összpontosító Magyar Nemzeti Bank (MNB) - mondta Varga Mihály jegybankelnök a Kell még mondanom valamit, Ildikó? podcast csütörtöki adásában.

Varga Mihály 1990–2025 között fideszes képviselő volt, több Orbán-kormányban miniszter, 2025 márciusától MNB-elnök.

Magyar Péter a kormányváltás után nem kérte Varga távozását, sőt azt mondta: a forint stabilitása miatt most az ország érdeke, hogy Varga maradjon az MNB élén.

Egy másfajta jegybanki működést képzel el

Varga szerint az elmúlt egy évben az új jegybanki vezetés már bizonyította, hogy “a legfontosabb alapfeladatra koncentrál”. Ezt így fogalmazta meg:

„Egy másfajta jegybanki működést képzelek el. Egy olyat, amelyik alapvetően a legfontosabb alapfeladatokra koncentrál, tehát az árstabilitás fenntartására, elérésére, minél kisebb mértékű inflációra és egy viszonylag stabil árfolyamra.”

Az MNB-elnök a forint erősödését és az infláció csökkenését is ennek a fordulatnak a bizonyítékaként említette. A korábbi 410 forintos euróárfolyamhoz képest most 360 körüli szintről beszélt, az inflációról pedig azt mondta: 2025 tavaszán még 5 százalék felett volt, legutóbb viszont 2,1 százalékot mértek.

Varga Mihály elmondta, hogy Magyar Péter miniszterelnökkel még nem volt személyes egyeztetése, de Kármán András pénzügyminiszterrel már tárgyalt:

“Kármán Andrással, aki most már megválasztott pénzügyminiszter, volt egy találkozóm. Én úgy értékeltem, hogy az alapkérdésekben összhangot látok” - mondta.

Varga szerint ez azért is figyelemre méltó, mert a fiskális politika - vagyis a kormány költségvetési politikája - és a monetáris politika - vagyis a jegybank kamat és inflációs politikája - alakítói között “elég ritkán” szokott valódi összhang kialakulni.

A jegybankelnök Magyar Péter egyik gazdaságpolitikai bejegyzésére is utalt, amely szerinte egybeesik az MNB alapfeladataival:

“A miniszterelnök egy Facebook-bejegyzésben olyan gazdaságpolitikai célokat publikált, amelyek egybeesnek a jegybank alapfeladatával, tehát alacsony infláció, stabil árfolyam kialakítása. Ebből a szempontból egy kedvező gazdaságpolitikai összhang látszik kialakulni.”

Ugyanakkor hozzátette: Magyar Péter részéről még nem érkezett megkeresés találkozóra.

„Nem volt még ilyen megkeresés, de természetesen állok rendelkezésre.”

Euróbevezetés előkészítése

A Tisza-kormány egyik nagy célja az euróbevezetés előkészítése. Varga szerint Magyarország jogilag már az EU-csatlakozáskor vállalta, hogy egyszer bevezeti az eurót, de a valódi kérdés az, hogy teljesülnek-e a feltételek.

„A feltételek teljesítése önmagában az euróbevezetés nélkül is jót tesz a magyar gazdaságnak. Alacsony hiány, alacsony államadósság, normális, alacsony kamatszint.”

Hozzátette, hogy a magyar gazdaság jelenleg nem teljesíti az euróbevezetés feltételeit:

„Ezeket a feltételeket most nem tudja teljesíteni a magyar gazdaság, ezért dolgozni kell azon, hogy a feltételeket teljesíteni tudjuk.”

A 2030-as céldátumot Varga “ambiciózusnak” nevezte. Különösen azért, mert az euró előszobájának számító ERM2-rendszerbe legalább két évvel korábban, vagyis 2028 körül be kellene lépni.

“2026-ot írunk. Látszólag messze van ez, persze, de nincs olyan messze makrogazdasági folyamatok tekintetében.”

Varga szerint az euróbevezetési folyamat nem lesz vitamentes, az egyik első nagy vita az inflációs cél körül várható. Magyarország jelenlegi inflációs célja 3 százalék, plusz-mínusz 1 százalékos toleranciasávval, miközben az euróövezeti logika inkább 2 százalékos célhoz igazodik.

Varga szerint a tartósan erős forint nem mindenkinek lesz kedvező, különösen az exportőröknek nem

“360 környékén van az árfolyam, és bizony vannak olyan vállalkozók, főleg exportálók, akik azt mondják, hogy ez egy erős árfolyam. Ennek a gyengítésére lenne szükség” - mondta a jegybankelnök.

Az erős forint segítheti az infláció csökkentését, de ronthatja egyes exportáló cégek versenyképességét. Varga tehát előre jelzi, hogy az eurófelkészülés nemcsak technikai, hanem érdekütközésekkel járó politikai-gazdasági folyamat lesz.

Az interjúban szó volt a költségvetési hiányról is. A kérdés arra irányult, hogy Magyar Péter szerint akár 6,8 százalékos hiány is elképzelhető, miközben az MNB korábban 5,2–5,7 százalékos sávot prognosztizált.

Varga erre nem cáfolattal válaszolt, hanem lényegében elismerte, hogy a hiány 6 százalék fölé mehet:

„A folyamatokat látva azért nyilván itt egy 6 százalék fölötti államháztartási hiány fog kialakulni ebben az évben.”

Majd hozzátette, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy az év elején költ többet az állam:

“Nem pusztán arról van szó, hogy ez egy fejnehéz költségvetés lesz, hanem itt azért a számok eltérnek részben attól, amit a kormány korábban tervezett.”

Tavasszal türelmi idő, ősszel jöhet a nehezebb kör

Varga szerint a hitelminősítők várhatóan figyelembe veszik, hogy új politikai és gazdaságpolitikai helyzet alakult ki. Úgy számol, hogy tavasszal inkább kivárhatnak, és ősszel jöhet az igazi értékelés.

“Arra számítok, hogy most egy türelmi időt ők is biztosítanak a kormány számára. A tavaszi értékelések ki fognak várni, és inkább ősszel lesz a nehezebb dió.”

Varga szerint a hitelminősítők ősszel már valódi válaszokat várnak majd a hiányról, az államadósságról és a többéves költségvetési pályáról.

Matolcsy-korszak: nem volt átadás-átvétel

Az interjú másik nagy blokkja a Matolcsy György-féle MNB-örökségről szólt. Varga elmondta, hogy hivatalba lépése óta nem találkozott Matolcsyval, és személyes átadás-átvétel sem történt.

„Régen beszéltem vele, mióta hivatalban vagyok, nem is volt ilyen találkozó. Nem volt átadás-átvétel, úgymond nem került sor ilyen személyes találkozóra.”

Pallas Athéné Alapítványokat érintve Varga elmondta, hogy az alapítványi működés az évek során eltért attól, ami az MNB elsődleges feladata lenne: “Maga az alapítványnak a működése számomra azt mutatta, hogy ettől az elsődleges céltól, feladattól a jegybank működése eltért az elmúlt években” - mondta.

A jegybankelnök arról is beszélt, hogy felmerült az alapítvány megszüntetése, de végül előbb vagyonmentésbe kezdtek: új vezetést tettek a kuratóriumba, az alapítványhoz tartozó Optima Befektetési Zrt. esetében szintén új vezérigazgató került kinevezésre. Varga úgy értékelt, hogy száz milliárdos vagyont tudtak megmenteni azzal, hogy a működést racionálisabbá tették.

További cikkeink

„Az alapítványnál azt a döntést kellett meghozni, hogy el kell-e engedni az egész történetet, mert nem menthető meg az a vagyon, ami oda bekerült. Vagy pedig vállalni kell a napi munkát ezzel az alapítvánnyal, és megpróbálni az adófizetők pénzét lehetőség szerint menteni.”

Hozzátette, hogy a hosszabb távú cél azonban továbbra is az alapítvány kivezetése.

„Remélem, hogy még az én ciklusomban ennek az alapítványnak a kivezetése, megszüntetése megtörténik.”

Varga Mihály szerint nem világos, hogyan kapcsolódott az MNB alapfeladatához az ingatlanportfóliók és nemzetközi részvények vásárlása.

“Mi szükség volt arra, hogy ingatlanportfóliót alakítson ki, mindenféle nemzetközi tőzsdéken jegyzett részvényeket vásároljon meg? Ez hol tartozik hozzá a jegybank alapfeladatához? Sehol.”

Arra a kérdésre, hogyan fordulhatott elő, hogy ekkora vagyonmozgások történtek anélkül, hogy a kormány vagy a felügyelő testületek közbeavatkoztak volna, Varga azt mondta, hogy a probléma a rendszer felépítésében keresendő:

“Pont ez a probléma, hogy ezek a döntések nem a jegybank központi intézményében születtek meg, hanem alapvetően vagy a leányvállalatokban, vagy pedig az alapítványokban.”

Amikor Matolcsy György esetleges büntetőjogi felelősségéről kérdezték, Varga azt válaszolta:

„Nem vagyok nyomozóhatóság, tehát ez nem az én illetékességi köröm. Erre vannak nyomozószervek, akiknek ezt a megállapítást, ha ez alátámasztott és indokolt, meg kell tenni”-mondta a jegybankelnök.

Az interjúban szóba került az MNB Szabadság téri székházának felújítása is

A székházfelújításról Varga megerősítette, hogy annak végső költsége bruttó 105 milliárd forint lett.

Az épület átvételekor szerinte több ezer garanciális hiba maradt fenn, kezdetben több mint 11 ezer, később is több mint 3000 javítandó ponttal. Azt mondta, „egy jogi és szerződéses dzsungelbe” érkezett, de ezt a munkát végig kell vinni.

A kivitelezővel - Matolcsy Ádám szűk baráti köréhez tartozó Somlai Bálint

szemben garanciális igényeket érvényesítettek, és polgári peres eljárást is indítottak a kivitelezési munka feltűnő értékaránytalansága miatt.

Varga szerint nem látszik olyan építőipari infláció vagy árváltozás, amely indokolná, hogy az eredetileg nagyjából 50 milliárdos beruházás végül megduplázódott.

A jegybankelnök ugyanakkor cáfolta, hogy van szivarszoba a Szabadság téri épületben:

„Nem is lehet dohányozni az épület területén belül. Lehet, hogy valaki valamelyik szobát kinevezte szivarszobának, de nincs ilyen egyébként az épületben”

Arra a kérdésre, hogy járt-e abban a mosdóban, amiben egy aranyozott falitartó 52 ezer forintba került - és ebből 71 darabot rendeltek 3,7 millió forintért - Varga azt mondta: Nem járt mindegyikben, de az kétségtelen, hogy a jegybank korábbi építészeti stílusában az arany szín dominál, de ez nem minden esetben jelent valódi aranyat.

Kiemelte, hogy nekik is az az érdekük, hogy egy tisztességes elszámolás történjen, amiben a nyomozó hatóságokkal, a nemzeti nyomozóirodával és az ügyészséggel is együttműködnek.

Az interjúban szóba került a Simor András volt jegybankelnök által említett zsarolási ügy is

Simor András volt MNB-elnök azt állította, hogy a Matolcsy-korszakban az MNB egyik alelnöke nyomást gyakorolt az Erste Bankra azért, hogy Simort eltávolítsák az Erste Group bécsi felügyelőbizottságából.

Simor szerint az üzenet az volt: ha ő marad, akkor az Erste magyarországi leánybankjával szemben a bankfelügyelet “rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni.

Simor ezt az ATV Egyenes Beszédben mondta el április végén. Azt állította, emiatt mondott le 2024 januárjában az Erste Groupnál betöltött felügyelőbizottsági tagságáról.

Varga Mihály szerint Simor “elég határozott és konkrét állításokat tett”, ezért belső vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat nem talált kétséget kizáró bizonyítékot, de arra jutott, hogy lehetnek olyan tanúvallomások vagy iratok, amelyek alátámaszthatják az állításokat, ezért az igazgatóság feljelentést tett. Varga ugyanakkor jelezte, hogy az ügyben már a nyomozóhatóságok járnak el.

Varga a jegybank korábbi műkincsvásárlási programját is bírálta. Azt mondta, nem sok értelmét látja annak, hogy a jegybank több milliárd forintért festményeket vásároljon, ha azok végül raktárban porosodnak. Ezért döntöttek úgy, hogy az 1500 körüli műalkotást egy fővárosi és 29 vidéki múzeumba juttatják el, ahol a közönség is láthatja őket.