Unger Anna a NER ügyeiről: „Itt ez volt a szempont, nem a név”

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke az RTL Házon Kívül című műsorában azt mondta: az első négy ügy kiválasztásánál az elmúlt tizenhat év jellegzetes korrupciós működésmódjait tartották szem előtt. Orbán Viktor öccsének ügyén keresztül mutatta be Unger Anna, hogyan válhat üzletté a politikai kapcsolatrendszer. Elmondása szerint ebben a működésben valaki a befolyását használva eléri, hogy egy hivatal gyorsabban adjon ki egy engedélyt, majd pénzt keres a közbenjáráson.

– fogalmazott. A magyarázatát azzal folytatta: aki így hasznosítja a kapcsolatait, az a szabályosan eljárni kívánó piaci szereplőket is ellehetetleníti.

A hivatal és az állampolgár, illetve a cég közé beépül egy „politikai sápszedő szereplő”, miközben a hivatalos utak elzáródnak. Unger ezt a kijárásos logikát a NER tizenhat évének több történetében visszatérő mintaként írta le. Az ügyválasztás indoklását így zárta:

A négy átvett ügyben dolgozó ügyészeknek és nyomozóknak ráadásul már volt előzetes ügyismeretük: korábban dolgoztak az adott eljáráson, vagy más módon ismerték annak részleteit. Így a hivatalnál nem a nulláról kellett kezdeniük a munkát.

A Seszták-ügy túlmutat a Volánbuszon

Seszták Miklós ügyéről Unger azt mondta, az jóval tágabb a Volánbuszhoz kapcsolódó szálnál: ingatlanokkal, beruházásokkal és fejlesztési pénzekkel kapcsolatos kérdésekre is kiterjed. Részletesen elmondta azt is, hogyan találkozott Seszták az ügyészségen Tasnády Katalinnal, a vagyonvisszaszerzési hivatal elnökhelyettesével. Beszámolója szerint Tasnády előre tervezetten ment az épületbe, hogy személyesen átadja az ügyek saját hatáskörbe vonásáról szóló határozatokat, és átvegye az iratokat. Az volt véletlen, hogy Seszták is éppen akkor jelent meg.

Mire a volt miniszter beszélni szeretett volna az ügyéről, az már a hivatalhoz tartozott. Unger egy korábbi közlését is pontosította: az őrizetbe vétel kezdeményezéséhez a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló parlamenti döntés kihirdetését várták meg, nem annak megjelenését a Magyar Közlönyben. A megfigyelésről azt mondta, tudomása szerint korábban a Központi Nyomozó Főügyészség figyelte Sesztákot leplezett eszközökkel. Ügyvédjét külön nem figyelték; az érintettel találkozó embereket láthatták a megfigyelés során. A részletekről az ügyészséghez irányította a kérdezőt.

A műsorvezető felidézte, hogy a Fidesz politikai üldözésről beszél, majd megkérdezte Ungert, felhívta-e Magyar Péter a kinevezése óta. A hivatal elnöke azt válaszolta: sem Magyar Péter, sem más nem telefonált neki. A kormányzattal folytatott egyeztetéseiről azt mondta, azok a hivatal elhelyezéséről szóltak. Jelezte, hogy a Kúria épületét nem kérik, másik ingatlanra viszont gyorsan szükségük van. Arra a kérdésre, hogy Magyar Péter miért posztolt Seszták őrizetbe vételéről a hivatalos hír megjelenése előtt, Unger azt mondta, nem tudja. Ő eközben a parlamentben intézte az ügy átvételéhez kapcsolódó tájékoztatást.

A nyomozások tempóját is összehasonlította

A Hankó Balázst érintő NKA-ügyet nem vették át. A műsorvezető felidézte Unger korábbi értékelését a NAV alapos és hatékony munkájáról, és azt kérdezte, ez egyben az ügyészség kritikája-e.

– válaszolta Unger, majd mégis összevetette a két eljárás időbeli előrehaladását. Az NKA-ügynél arra hívta fel a figyelmet, mikor került nyilvánosságra, mikor indult a nyomozás, és azóta meddig jutott. Ezt állította szembe azzal, hogy a Seszták-ügyben milyen régi cselekményeket vizsgálnak, és hol tart az eljárás.

Év végére újabb ügyeket vehetnek át

A folytatáshoz több nyomozóra és nagyobb helyre van szükség. Unger szerint a jelenlegi, átmeneti székhelyen nem tudnak sokkal több nyomozócsoportot elhelyezni, ezért a létszámbővítés a költözéstől is függ. Nagyobb, egyszerre négy–hat ügyet érintő átvételt nagyjából az év végére tartott várhatónak. Addig az új épülettel kapcsolatos feladatokat is el kell végezniük.