Ruff Bálint: Sokkoló volt látni, hogy az Orbán-kormány egymás gazdagítására épült

A miniszter szerint a Miniszterelnökség feladata nem egyszerűen az államigazgatás koordinálása, hanem az, hogy a rendszerváltás legfontosabb reformjai valóban megvalósuljanak, és ne vesszenek el a bürokráciában.

Három nagy korszakot lát az elmúlt 35 évben

Ruff szerint az első fordulópont az 1989-es rendszerváltás volt, amely ugyan szabadságot hozott Magyarországnak, de már a kezdetektől kompromisszumokra épült. Úgy véli, a korabeli politikai alku és az állampárti elit részleges továbbélése hosszú távon meghatározta az ország működését.

Állítása szerint ez tette lehetővé azt is, hogy a Fidesz később fokozatosan kiépítse saját rendszerét, amely 2010-ben kétharmados felhatalmazást kapott a választóktól.

Ruff úgy fogalmazott, Orbán Viktor történelmi lehetőséget kapott arra, hogy új alapokra helyezze Magyarország működését, azonban szerinte ezzel nem megfelelően élt.

Két részre osztja a Fidesz-kormányzás időszakát

A miniszter szerint a 2010 és 2016 közötti időszak még valódi államszervezési törekvésekről szólt.

Úgy fogalmazott, ekkor még voltak olyan szereplők a rendszeren belül, akik valódi reformokban gondolkodtak az egészségügy, az oktatás, a szociális rendszer vagy a gazdaság területén.

Szerinte azonban 2016 körül - amelyet a Simicska-konfliktus utáni időszakhoz köt - alapvetően megváltozott a rendszer működése.

Ruff azt állította, ettől kezdve a kormányzás elsődleges célja már nem szakpolitikai döntések meghozatala volt, hanem egy szűk gazdasági kör folyamatos gazdagítása.

Szerinte az Orbán-rendszer nemcsak politikai vagy gazdasági értelemben alakította át az országot, hanem a társadalom és az állam kapcsolatát is. “Valójában amit az Orbán-rendszer csinált Magyarországon, az az, hogy egy bántalmazó viszonyt alakított ki a saját polgáraival” - magyarázta.

A miniszter szerint ez a szemlélet a választókkal szemben is megjelent. Úgy véli, az embereket éveken át félelemben tartották különböző fenyegetésekkel, például a világháború, a kényszersorozás vagy egy nukleáris konfliktus lehetőségével.

Rámutatott, hogy ezekre az üzenetekre százmilliárdos nagyságrendű közpénzből épült propagandakampányok épültek, miközben a kampányok által közvetített félelmek később nyomtalanul eltűntek a közbeszédből.

“Sokkolt, amit az első hetekben láttam”

Ruff arról is beszélt, hogy miniszterként az elmúlt hetekben olyan dokumentumokba és szerződésekbe nyerhetett betekintést, amelyek korábban nem voltak hozzáférhetők számára.

Azt mondta, bár korábban politikai elemzőként is sok mindent látott, a valóság még így is meglepte, és “sokkhatásként” érte az a mennyiségű szerződés és konstrukció, amelyet most vizsgálnak át.

A magyar kórházak állapotáról is beszélt. A miniszter azt mondta: mindenki tisztában volt azzal, hogy számos egészségügyi intézményben súlyos infrastrukturális problémák vannak, és előre kiszámított tervek is készültek arra, mekkora összegből lehetne fokozatosan felújítani az intézményeket.

Elmondása szerint ezek a beruházások három-öt év alatt megvalósíthatók lettek volna, és költségük csak töredéke annak az összegnek, amelyet szerinte az előző kormány más célokra költött.

Ruff úgy fogalmazott: a jelenlegi kabinet tagjai rendszeresen értetlenül állnak az előtt, hogy miközben ismert volt a kórházak állapota, mégsem ezek kaptak prioritást.

Szerinte elfogadhatatlan volt, hogy magyar betegek olyan épületekben gyógyuljanak, ahol a nyári hőségben sokszor egészséges emberként is nehéz elviselni a körülményeket, miközben az orvosoknak és az egészségügyi dolgozóknak is embertelen környezetben kellett dolgozniuk.

A miniszter azt is felvetette: szerinte néhány külföldi koncert vagy egyéb állami szponzoráció elhagyásával már el lehetett volna indítani a kórházfelújítások első ütemét.

Titkos határozatok többsége nem nemzetbiztonsági ügy volt

A beszélgetés során Ruff kitért az úgynevezett háromezres kormányhatározatokra is. Azt mondta, az általa megismert minősített döntések jelentős része szerinte nem nemzetbiztonsági kérdéseket tartalmazott.

Állítása szerint a dokumentumok nagy részének célja inkább az volt, hogy egyes állami pénzköltéseket és támogatásokat elrejtsenek a nyilvánosság elől.

Úgy fogalmazott, ezek jelentős része a minősítés feloldása után nyilvánosságra hozható lesz.

Arra a kérdésre, hogy mekkora pénzről lehet szó, Ruff azt válaszolta: “Ezermilliárd forintos összegek”.

A miniszter szerint ezek az összegek magánzsebekbe kerülhettek, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a pénzek visszaszerzésének kérdése már nem a végrehajtó hatalom, hanem az igazságszolgáltatás feladata lesz.

Feljelentések jöhetnek napokon belül

Ruff elárulta, hogy minisztériuma több átvilágításban is befejezéshez közelít. Elmondása szerint ezek eredményeként rövid időn belül megkezdődhetnek az első feljelentések.

A miniszter hangsúlyozta, nem egyetlen ügyet kívánnak egyszerre kezelni, hanem olyan összefüggő rendszereket szeretnének feltárni, amelyek bemutatják, hogyan működtek ezek a konstrukciók.

Dull Szabolcs arra is rákérdezett, várhatók-e büntetőfeljelentések korábbi miniszterek ellen. Ruff hangsúlyozta, hogy sem ő, sem a Miniszterelnökség nem nyomozóhatóság.

Azt mondta, kizárólag akkor teszik meg a szükséges jogi lépéseket, ha az átvilágítások során erre megfelelő alapot találnak.

Ugyanakkor többször is hangsúlyozta, hogy nem szeretné, ha bárki politikai bosszúnak tekintené az esetleges eljárásokat. Szerinte kizárólag jogállami keretek között szabad felelősségre vonni bárkit.

Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal

Ruff elmondása szerint napokon belül az Országgyűlés elé kerülhet a Nemzeti Vagyonvédelmi és Visszaszerzési Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat.

A miniszter szerint azért nem siették el a jogszabály benyújtását, mert széles társadalmi egyeztetés előzte meg.

Céljuk egy olyan, a kormánytól független intézmény létrehozása, amely teljes jogállami garanciák mellett működik, vezetőinek jelentős része pedig ügyészi háttérrel rendelkezik majd.

Arra a felvetésre, hogy sok választó gyors és látványos elszámoltatást vár, Ruff azt mondta: megérti ezt az igényt, ugyanakkor szerinte nem lehet feláldozni a jogállamiságot a gyorsaság kedvéért.

Úgy fogalmazott, a cél nem egy politikai bosszúhadjárat, hanem egy olyan ország felépítése, ahol senki nem érzi úgy, hogy nincs helye Magyarországon vagy kívülálló a saját hazájában.

Hangsúlyozta: ez hosszú folyamat lesz, amely szerinte nem néhány hónap, de még csak nem is néhány év alatt zárul le.

Az ügynökakták megnyitása

Ruff Bálint szerint az elmúlt több mint három évtized egyik legnagyobb mulasztása volt, hogy az állambiztonsági iratok jelentős része nem vált hozzáférhetővé.

A miniszter azt mondta, több ezer folyóméternyi dokumentum kerülhet át az illetékes levéltárhoz feldolgozásra.

Úgy véli, ezek az iratok lehetővé teszik majd, hogy a társadalom pontosabb képet kapjon az államszocializmus működéséről és annak rendszerváltás utáni örökségéről.

Ruff szerint nem az a legfontosabb kérdés, hogy október 23-án lesznek-e nagy leleplezések, hanem az, hogy végre lezárható legyen a magyar történelem egyik feldolgozatlan fejezete.