Magyar Péter: Nem a bosszú a cél, de az embereknek joguk van tudni az igazságot
Az interjú elején Magyar Péter megosztotta, hogy saját bútorokat is vitt a miniszterelnöki dolgozószobájába, ezek között van a nagyapja íróasztala, amely a családi legenda szerint Batthyány Lajos miniszterelnöké volt.
Joga van az embereknek, hogy a valóságot lássák
Elmondta, hogy minden minisztériumban nap mint nap esnek ki csontvázak, “nem is csontvázak, néha temetők” a szekrényből. Úgy fogalmazott, hogy sejtéseik voltak és vannak is, de szerinte minden sejtésüknél rosszabb a helyzet.
Az interjúban emlékeztetett, hogy több mint 40 nap telt el a választás óta, két hete pedig megalakult a kormány. “Ez minden idők leggyorsabb kormányalakítása a modern kori Magyarország történetében” - tette hozzá.
Ismertette, hogy a kabinet elkezdett működni, kijelölték az összes minisztert, a hétvégén pedig kihirdetik az összes államtitkárt.
Ahhoz viszont joga van az embereknek, hogy a valóságot lássák, és ide tartozik a költségvetés helyzete, mert az az egyik legfontosabb, amit a magyar embereknek tudniuk kell, hogy milyen állapotban adta át az országot az előző kormány - szögezte le.
Magyar Péter szerint a költségvetést meghamisította a Fidesz-kormány, amiben szerepe lehetett Lázár Jánosnak és Nagy Mártonnak is, akiknek az aláírása szerepelt a költségvetésen.
Elmondta, a Honvédelmi Minisztérium néhány héttel a választás előtt kötött egy 1300 milliárd forintos megállapodást, emellett a volt kabinet Krausz Ferenc Nobel-díjas kutatóhoz köthető 267 milliárd forintos alapítványi vállalást tett. Felhívta a figyelmet a Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárd forintos pályázatára is.
Hangsúlyozta, az előző kormány úgy fogadta el a 2026-os költségvetést, hogy nem állított be mellé fedezetet. Ez a politikai felelősségen kívül felvet büntetőjogi felelősséget is - szögezte le.
Arra a felvetésre, hogy a Fidesz-KDNP visszautasította, hogy bármit is eltitkoltak volna a költségvetésből, Magyar Péter rámutatott: azt elfelejtették elmondani, hogy több mint háromszorosára növelték az államadósságot, hogy nem hozták haza a magyar embereknek járó uniós forrásokat, és hogy az ő kormányzásuk alatt Magyarország vált a legkorruptabb és legszegényebb tagállammá az Európai Unióban.
Magyar Péter megjegyezte, 2025-ben 3,7 százalékos hiánnyal fogadták el az idei költségvetést, amit 5 százalékra módosítottak, majd a kormányzati átadás-átvétel során “Nagy Márton és a többi felelős megsúgta, hogy ők olyan 6,8-7 százalékos hiánnyal számolnak”.
Hangsúlyozta, nem gondolja, hogy tartható lenne az 5 százalékos hiány, “mondom ezt úgy, hogy még nem látjuk az összes csontvázat, mert még nem esett ki az összes a szekrényből” - fogalmazott.
Rámutatott, hogy a kabinet ezért felkérte Kármán András pénzügyminisztert, hogy készítsen egy pontos leltárt, amire alapozva augusztus vége felé be tudják nyújtani a módosított 2026-os költségvetést.
A kormánytagok szolgálatot teljesítenek, és nem ebből fognak meggazdagodni
Kiemelte, hogy jelentősen csökkenni fog a miniszterelnök, a miniszterek, az országgyűlési képviselők és a polgármesterek fizetése is. Hozzátette: ugyanezzel kell számolniuk az állami vállalatok vezetőinek, igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagjainak is, és megfejelik mindezt a képviselői költségkeretek csökkentésével is.
Jelezte, hogy az új szabályozás szerint bruttó 2,3 millió forint lesz a miniszterelnöki fizetés, amihez az ő esetében a képviselői alapfizetés is járul, ezek együttesen 3,8 millió forintot tesznek majd ki.
Orbán Viktornak a miniszterelnöki pozíció betöltéséért 5,89 millió forint volt a havi juttatása, ami kiegészült a képviselői alapbérrel 2,18 millió forinttal.
Magyar megemlítette: csökkenteni fogják a köztársasági elnök juttatását is.
A miniszterek és államtitkárok fizetése ennél csak alacsonyabb lehet - jelentette ki, hozzátéve, “nagyon nem mindegy, milyen képet, milyen példát mutatunk a magyar embereknek, a saját hazánknak”, és kifelé, a nagyvilágnak.
Hangsúlyozta: nemcsak mutatni, de megélni is kell az emberséget, az önmérsékletet és az alázatot, azt, hogy a képviselők és a kormánytagok szolgálatot teljesítenek, és nem ebből fognak meggazdagodni.
Megemlítette: a jövőben csak a miniszterelnöknek és a Belügyminisztériumnak lesz joga kék villogót használni, azt is csak a legszükségesebb esetekben, emellett felülvizsgálják a diplomataútlevelek rendszerét az előzetes vizsgálatok szerint ezernél több indokolatlanul kiadott ilyen irat miatt.
Jól haladnak a tárgyalások Ursula von der Leyennel
Több egyeztetésen vannak túl, az uniós vezetők “nagyon pozitívan állnak ehhez a dologhoz”. Hangsúlyozta, nem egyszerű a feladat, mert az elődje által három év alatt el nem végzett feladatra három hónapja van a kormánynak.
Az Európai Unió intézményeivel a Magyarországnak járó források miatt folytatott tárgyalásokról szólva Magyar Péter úgy nyilatkozott: normális, ha nézetkülönbség van a felek között.
Példaként említette, hogy a közlekedési és energetikai fejlesztési projektek mellett küzdenek azért, hogy egy nagy bérlakás-fejlesztési program indulhasson Magyarországon.
Hozzátette: ehhez fel kell építeni a struktúrát, el kell fogadtatni a jogszabályi hátteret, így “a kormányban és a minisztériumokban senki nem fog szabadságra menni ezen a nyáron”.
Kijelentette, nem állítja, hogy a száz százalékot el fogják tudni hozni, majd arról beszélt, hogy a forrásra a magyar gazdaság beindításához van szükség.
Sorsdöntőnek nevezte a 10,4 milliárd eurós helyreállítási, valamint a több ezermilliárd forintnyi kohéziós forrás lehívásával kapcsolatban folytatott brüsszeli tárgyalásokat. Ezek mellett ott van még a 16 milliárd eurós védelmi ipari fejlesztési hitelkeret, amit még az előző kormány pályázott meg, de lehívni nem tudott, ezeket is felül kell vizsgálni - hangoztatta.
Nyugdíjas SZÉP-kártya, iskolakezdési támogatás
Magyar Péter elmondta azt is, hogy az iskolakezdési támogatás már 2026 augusztusában megvalósul: “ez volt a vállalásunk és továbbra is ez a vállalásunk, és ezt nagyon szigorúan jeleztük a pénzügyminiszter úr felé is” - fejtette ki.
Hangsúlyozta: a Tisza Párt a programjában 700 ezerre tette azoknak a rászoruló gyermekeknek a számát, akiket érinthet ez az intézkedés. Szavai szerint azóta az a jelzés érkezett, hogy igazán rászoruló gyermek, lehet, hogy ennél valamennyivel kevesebb van.
Arról, ki számít rászorulónak, azt mondta, kormánydöntés lesz, rengeteg kritériumtól függ majd. Rámutatott: az ország nemcsak a korrupció, a felesleges presztízsberuházások, az uniós források beragadása vagy a drága finanszírozás miatt működött nagyon pazarlóan, hanem attól is, hogy például a családi pótlék vagy bizonyos szociális juttatások azoknak a családoknak is jártak, ahol magas volt az egy főre eső jövedelem.
Hangsúlyozta, hogy a szociális egyenlőtlenségeket és a társadalmi különbségeket csökkenteni kell, ezt például a nyugdíjas SZÉP-kártyánál úgy lehet, hogy lépcsőzetesen és bizonyos jövedelmi szinthez kötötten vezetik be.
Ez akkor lehetséges, ha meglesz az új 2026-os költségvetés szeptember elején. Magyar Péter rögzítette: ő akkor lenne elégedett, ha már a negyedik negyedévtől kifizetésre kerülhetne.
A bevezetésre vonatkozó elképzelések között van olyan is, mely szerint nem egy naptári évre járna a 200 ezer forint, hanem például októbertől októberig - mondta a kormányfő, hangsúlyozva, minden intézkedést akkor lehet bevezetni és elindítani, amikor látható lesz a költségvetés pontos helyzete, a várható gazdasági növekedés és az ország finanszírozási lehetőségei.
Magyar Péter hangsúlyozta: a kormány terve az, hogy minden, a magyar családok számára kedvező intézkedést megtartanak, legyen szó már bevezetett vagy még csak tervezett támogatásokról. Szerinte ugyanakkor a legfontosabb, hogy az országnak tartható, valós alapokon nyugvó költségvetése legyen.
A magyar gazdaság legalább 2-3 százalékkal magasabb növekedésre képes, mint az uniós átlag
A kormányfő felidézte lengyelországi útját is, és az ott tapasztalt, az elmúlt 10-15 évben végbement fejlődést.
Ismertette, hogy a magyar gazdaság fejlettsége akkor érheti el az uniós átlagot, ha:
- sikerül hazahozni az uniós forrásokat,
- elzárják a korrupciós csapokat,
- visszaszereznek jelentős vagyonelemeket az ellopott állami vagyonból,
- valamint beindul a magyar gazdaság.
Szerinte ebben az esetben Magyarország növekedése akár 2-3 százalékkal is meghaladhatja az uniós átlagot.
Ha ezeket a célokat el tudják érni 2027-től és tudják tartani a növekedést, akkor záros határidőn belül elérheti Magyarország az uniós átlagot - mondta, emlékeztetve arra is, hogy 2030 körül nagyon fontos céljaik vannak, szeretnék, ha az ország elérné az eurózónához csatlakozás feltételeit.
A miniszterelnök arra is kitért, transzparens kormányzati tájékoztatást szeretne, a kormány pedig válaszolni fog a szabad sajtó minden kérdésére.
Bejelentette, hogy augusztus 20. után országjárásra indul a tervek szerint, ahol: “tájékoztatni fogjuk az embereket, válaszolunk a felmerülő kérdésekre, és ott számon lehet kérni majd rajtunk a működő és emberséges Magyarország programját is” - ígérte.

Balog Zoltán: Igazságtalannak éreztem, ami K. Endrével történt
2026.05.23
Lannert Judit újabb szakembereket nevezett ki a közoktatás megújítására
2026.05.23
Radnai Márk: Sulyok Tamás mérhetetlen károkat okozott a magyar embereknek
2026.05.23
A Fidesz 286 milliárd forintnyi közlekedési kiadást nem tüntetett fel az idei büdzsében
2026.05.23
A kormány visszavonja Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból
2026.05.22
Forsthoffer Ágnes: Több mozgásteret kap a sajtó az Országházban
2026.05.22