Médiahang

Magyar Péter: Hiába próbálkoznak az oligarchák, nem lesz kiegyezés

Magyar Péter interjút adott a Telexnek, amelyben az EU-val folytatott tárgyalásokról, a korrupció felszámolásáról, az oligarchák megkereséseiről és Sulyok Tamás szerepéről is beszélt.

MagyarMa.hu 2026.05.25. 6 perc olvasás

Nagyon rövid a határidő a megállapodásra az Európai Unióval

Rövid határidő áll a kormány előtt az Európai Unióval kötendő megállapodás ügyében, Magyar Péter miniszterelnök szerint azonban csak olyan törvényi módosításokat fogadnak el, amelyek Magyarország javát szolgálják. Erről a kormányfő hétfő este beszélt a Telexnek adott interjúban.

Magyar Péter emlékeztetett: augusztus 31-ig kell végrehajtani azokat a lépéseket, amelyeket az Európai Unió elvár Magyarországtól. A miniszterelnök szerint az előző kormány három éven át nem tett érdemi lépéseket, és már hosszabb ideje nem is törekedett kompromisszumra az Európai Bizottsággal.

A kormányfő hangsúlyozta, Magyarország érdeke, hogy minél több uniós forrást sikerüljön megszerezni. Mint fogalmazott, ezek a pénzek a magyar emberek, a vállalatok, valamint többek között a közlekedési infrastruktúra, az egészségügy és a lakhatásügy fejlesztését szolgálhatják.

Magyar Péter kiemelte: az újjáépítési alapban 10,4 milliárd euró, vagyis csaknem 4000 milliárd forint állt rendelkezésre Magyarország számára. Emellett szó van a kohéziós forrásokról is, amelyek további 7 milliárd eurót jelentenek, valamint a 16 milliárd eurós védelempolitikai hitel lehetőségéről.

A miniszterelnök szerint Magyarország alapvető érdeke, hogy az EU-val kötendő megállapodáshoz szükséges törvénymódosítások átmenjenek. Példaként említette az Európai Ügyészséghez való csatlakozás megindítását, egy korrupcióellenes hivatal felállítását, valamint a közbeszerzési szabályok átalakítását és a meghívásos közbeszerzések visszaszorítását.

Számtalan üzenetet kap az oligarcháktól

Egy-két héten belül az Országgyűlés elé kerülhet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat – közölte Magyar Péter. A kormányfő szerint az újonnan felálló szervezetet a lehető legszélesebb hatáskörrel szeretné felruházni a Tisza-kormány.

Magyar Péter arról beszélt, hogy szeretné, ha a hivatal már a nyár folyamán megkezdhetné működését. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az indulás pontos időpontjánál fontosabbnak tartja, hogy az új intézmény valódi jogosítványokat kapjon.

A miniszterelnök szerint kiemelt szempont, hogy a hivatal működése ne eredményezzen indokolatlan párhuzamosságokat sem az Integritás Hatósággal, sem az ügyészséggel. Mint mondta, amennyiben mégis lesznek átfedések az egyes szervezetek feladatai között, azoknak “segítő párhuzamosságoknak” kell lenniük.

Magyar Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendeleti kormányzás megszűnésével a jogalkotási folyamat időigényesebbé vált. Mint fogalmazott, ha egy javaslatot nem sürgősséggel tárgyal az Országgyűlés, akkor egy jogszabály elfogadása akár egy-másfél hónapot is igénybe vehet, sőt ennél hosszabb időre is szükség lehet, ha a tervezetet társadalmi és szakmai vitára bocsátják.

A kormányfő jelezte: a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalról szóló javaslat esetében is szeretnék megnyitni a társadalmi vitát, még ha nem is hosszú időre. Hozzátette ugyanakkor, hogy szoros határidőkkel kell dolgozniuk, ezért a törvényjavaslatot várhatóan egy-két héten belül be kell nyújtaniuk a parlamentnek.

Az interjúban szóba kerültek a NER-hez köthető gazdasági szereplők is. Arra a kérdésre, hogy ezek a szereplők megpróbálnak-e a háttérben valamilyen formában kiegyezni a kormánnyal, Magyar Péter azt válaszolta: számtalan üzenetet kap, ezekre azonban soha nem reagál.

Az oligarcháknak üzenve úgy fogalmazott: “felesleges kidobni 30 forintot SMS-re”, mert “fel sem merül, hogy bárki kiegyezzen bárkivel”.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány pontosan tisztában van a választói felhatalmazás súlyával és az abból fakadó felelősséggel.

„Teljesen mindegy, hány sms-t küldenek, vagy milyen úton-módon próbálkoznak. Mi tudjuk, hogy mire kaptunk óriási felhatalmazást, és hogy ez milyen felelősséggel jár a magyar emberek felé”–fogalmazott Magyar Péter.

Sulyok Tamás lerombolta a köztársasági elnöki intézményt

A kormányfő szerint a köztársasági elnök egyik legfontosabb feladata az alkotmányosság feletti őrködés mellett a nemzeti egység megteremtése. Emlékeztetett arra, hogy 1990 óta általában az volt jellemző: a köztársasági elnökök népszerűsége az aktív politikusok között a legmagasabbak közé tartozott.

Magyar Péter szerint Sulyok Tamás esetében ez nem így van. Mint fogalmazott, az államfő “az egyik utolsó a népszerűségben”. Hozzátette: a nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások alapján a magyar emberek kétharmada várja el Sulyoktól, hogy mondjon le és távozzon hivatalából, míg a Tisza Párt saját mérései szerint ez az arány meghaladja a hetven százalékot.

„Önmagában ellehetetleníti azt, hogy egy köztársasági elnök megtestesítse a nemzet egységét, hogyha az emberek 72 százaléka azt mondja, hogy távoznia kellene a hivatalából”–érvelt a miniszterelnök.

Magyar Péter hangsúlyozta, szerinte külön kell választani a köztársasági elnöki jogintézményt és Sulyok Tamás személyes tevékenységét. Mint mondta, az államfői intézménynek súlya van, a köztársasági elnök pedig nem pusztán technikai szereplője a politikai rendszernek.

„Egy államfő nem egy technikus, aki felkéri a legerősebb párt vezetőjét kormányalakításra, hanem igenis megszólal fontos kérdésekben és a hallgatás is egy üzenet” – fogalmazott.

További cikkeink

A kormányfő szerint az intézmény már korábban sem volt jó állapotban, mivel szerinte az elmúlt években “pártkatonák” töltötték be a tisztséget, és “megbukott köztársasági elnökök sora szegélyezte ezt az utat”. Úgy véli azonban, Sulyok Tamás “végképp hiteltelenítette ezt az intézményt”.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy amennyiben Sulyok Tamás lemondana, az utódját az Országgyűlés választaná meg

A miniszterelnök szerint olyan személyt kellene jelölni köztársasági elnöknek, aki képes visszaállítani az államfői hivatal tekintélyét.

„Olyan embert kell köztársasági elnöknek jelölni, aki vissza tudja állítani ennek az intézménynek a nimbuszát” – jelentette ki.

Fotó: Magyar Péter Facebook

A kormányfő hozzátette, jelenleg nincs konkrét kiszemeltje a posztra, és nem tudna most olyan személyt megnevezni, aki minden szempontból megfelelő jelölt lenne. Szerinte ugyanakkor biztosan van Magyarországon olyan ember, aki alkalmas lehet erre a feladatra.

Magyar Péter szerint fontos üzenete lenne annak, ha Sulyok Tamás különböző nyomásgyakorlási kísérletek ellenére lemondana. A miniszterelnök úgy fogalmazott:

„Mindez nyilván a bukott maffiafőnöktől jön, aki mindig a nők szoknyája mögé meg a védvonal mögé bújik, de a parlamentbe nem mer beülni és nem mer szembenézni az általa elkövetett bűnökkel.”

A kegyelmi ügyben az Orbán-kormányé a politikai felelősség

Nem Novák Katalin akkori köztársasági elnök változtatta meg “teljes bölcsességében” a kegyelmi ügyben az igazságügyi miniszter javaslatát, mivel ilyen esetekben a politikai felelősség a kormányt terheli – mondta Magyar Péter miniszterelnök.

A kormányfő szerint az igazságügyi miniszter ellenjegyzése egy kegyelmi határozaton azt jelenti, hogy a miniszter átvállalja a politikai felelősséget a köztársasági elnöktől. Magyar Péter hangsúlyozta: az igazságügyi miniszter ilyen ügyekben nem pusztán a saját megítélése alapján jár el, hanem az egész kormány politikai felelősségét vállalja át.

Mint fogalmazott, ebből következően teljesen észszerűnek tűnik, hogy a kormány foglalkozzon azokkal a kegyelmi ügyekkel, amelyek nem “pimfli” közvádas bűncselekményekhez kapcsolódnak. A miniszterelnök szerint ezekben az esetekben a kabinetnek egyértelmű politikai felelőssége van.

Magyar Péter példaként említette a Hunnia-ügyet, amelyben terrorizmus miatt elítélt emberek részesültek kegyelemben a pápalátogatásra hivatkozva. Felidézte K. Endre ügyét is, amelyben egy pedofil bűncselekmény segítője kapott kegyelmet, majd a kormányfő szerint egy televíziós felvétel alapján később újra elkövette ugyanazt, amiért korábban elítélték.

A miniszterelnök emlékeztetett arra is, hogy Gulyás Gergely korábban egyszer elismerte: a kormány tárgyalt a Hunnia-ügyben adott kegyelemről, és tulajdonképpen ők döntöttek róla. Magyar Péter kiemelte, hogy az igazságügyi miniszter ebben az esetben sem javasolta a kegyelmet, a köztársasági elnök azonban később megváltoztatta ezt.

A kegyelmi ügyről szólva Magyar Péter úgy fogalmazott: biztos abban, hogy azt vagy a kormány tárgyalta, vagy a kormánynak egy szűk köre, amelynek ráhatása volt a döntésre.

Az egészségügy, az oktatás, pénzügyi kérdések és a környezetvédelem lesz a keddi kormányülés fókuszában

Az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem, valamint több pénzügyi kérdés is napirendre kerül a keddi kormányülésen – mondta Magyar Péter.

A kormányfő közlése szerint az ülésen szó lesz a korrupció felszámolásáról, valamint a kórházi fertőzési adatokról is.

A kormányfő szerint a kabinet és a minisztériumok jelenleg számos jogszabály előkészítésén dolgoznak. Mint fogalmazott:

„Szoktam mosolyogni azokon, akik azt próbálják eladni, hogy itt nem folyik kormányzás, de folyik és teljesen másfajta, mint korábban folyt.”

Az oktatást érintő kérdések között Magyar Péter a KLIK és a tankerületi rendszer felülvizsgálatát, az iskolaigazgatói jogkörök bővítését, valamint a szakszervezeti jogosítványok és a sztrájkjogok visszaadását említette.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kormányülésen környezetvédelmi ügyek is terítékre kerülnek. Ezek között szerepel egy országos környezetvédelmi főhatóság felállítása, az akkumulátoripar újraszabályozása, a MOHU-koncesszió felülvizsgálata, valamint fakitermelési moratórium bevezetése.

A pénzügyi témák között Magyar Péter a magántőkealapok transzparenciájának kérdését, a bizalmi vagyonkezelés szabályainak módosítását és megadóztatását, valamint a kaszinókoncessziós rendszer felülvizsgálatát és megadóztatását sorolta fel.