A közösségi média láthatatlan szereplői: így torzíthatják a közösségi médiát a bothálózatok

Máté állítása szerint szolgáltatásaira politikai szereplők és kommunikációs háttérszervezetek is felfigyeltek, és képviselőjelöltek, valamint megafonos influenszerek közösségimédia-fiókjaira vásároltak mesterséges elérést – írja a 444.hu.

Vélemény a bothálózatokról

A jelenség kapcsán érdemes megfigyelni, hogy egyes tartalmak a magyar átlagos közösségimédia-használathoz képest kiugróan magas, akár 70–80–100 vagy 200 ezres lájkszám is megjelenhet.

Az egymilliónál is több követővel rendelkező oldalaknál már sokkal nehezebb kiszűrni az ilyen jelenségeket. Ekkora közönségnél a nem hiteles vagy mesterségesen működtetett fiókok jelenlétére gyakran csak a kommentek furcsa mintázatai, illetve a profilok alaposabb vizsgálata utalhat.

A szokatlanul magas aktivitás bizonyos politikai narratívákat erősítő tartalmak körül jelenik meg. Az ilyen bejegyzések rövid idő alatt nagy nyilvánosságot kaphatnak, majd az aktivitás később hirtelen lecsökkenhet.

Ez magyarázatot adhat arra is, hogy egyes, korábban ismeretlen oldalak rövid idő alatt jelentős elérést érnek el, majd később látványosan elveszítik ezt az előnyüket.

Olyanok lehetnek, mint egy eldobható telefon: egy adott célra használják őket, majd a figyelem továbbáll a következő célpontra.

Hasonló mintázatok időnként mém- és szórakoztató oldalak esetében is megfigyelhetők

Ilyenkor a felhasználók sokszor nem is érzékelik, hogy a látszólag ártalmatlan tartalom mögött politikai üzenetek vagy véleménybefolyásolási szándék is megjelenhet.

A koordinált online befolyásolási technikák a Meta számára sem ismeretlenek.

A vállalat és más platformok a jelenséget gyakran “Coordinated Inauthentic Behavior” (CIB) néven említik.

A kifejezés olyan összehangolt hálózatokat jelöl, amelyek hamis vagy félrevezető módon próbálják befolyásolni a közvéleményt.

Az elmúlt években több országban és régióban tártak fel ilyen hálózatokat

Nyilvánosságra került jelentések foglalkoztak orosz, kínai és iráni online befolyásolási műveletekkel, de afrikai, ázsiai, dél-amerikai és európai országokban is azonosítottak politikai pártokhoz, kormányokhoz vagy üzleti érdekcsoportokhoz köthető hálózatokat.

A módszereket nem kizárólag állami szereplők használják. Politikai pártok, kampányszervezetek, lobbicsoportok, vállalatok, PR-cégek és aktivista hálózatok esetében is dokumentáltak már hasonló gyakorlatokat.

Az ilyen műveletek tipikus céljai lehetnek:

• egy narratíva felerősítése,
• egy téma napirenden tartása,
• politikai ellenfelek hiteltelenítése,
• a népszerűség látszatának mesterséges növelése,
• algoritmusok befolyásolása,
• médiavisszhang generálása.

A jelenség nem kizárólag a Facebookon figyelhető meg: hasonló tartalmak és hálózati mintázatok a Redditen és más közösségi médiafelületeken is megjelenhetnek.