Deutsch már unja a „megújulásfétist”, és a vereség után is újabb Fidesz-győzelmet lát reálisnak

„Több szavazatot kell szerezni” – ezt válaszolta Deutsch Tamás, amikor a Telex interjújában arról kérdezték, min kell változtatnia a Fidesznek a választási vereség után. Amikor az újságíró arra is rákérdezett, lehetséges-e a megújulás Orbán Viktorral és az alapító generációval, Deutsch így fogalmazott:

Azzal érvelt, hogy az 1988-ban alapított pártnak már legalább hat-nyolc alkalommal kellett megújulnia, és biztos abban, hogy a következő évek kihívásainak is meg tudnak felelni. A vezetők között mindig voltak fiatalabbak és idősebbek; az idősebb politikusok egy részének közelgő távozását pedig sajátos megközelítésben írta le:

„Több mint 27 ezer tagra és 800 településre hivatkozott”

A párt állapotáról Lázár János nyári szervezeti felmérése kapcsán kérdezték. Deutsch a választási eredményhez képest kedvezőnek ítélte a helyzetet.

Elmondása szerint több mint 800 településen működnek szervezeteik, és több mint 27 ezer tagjuk van. A taglétszám csökkenését elismerte, de nem tartotta számottevőnek. Úgy fogalmazott: a vereség után egy sokkal kedvezőtlenebb szervezeti helyzet sem lett volna meglepő.

Azt ugyanakkor hozzátette, hogy mindez nem gyógyír a választási eredményre. A pártszervezet jelentőségét azzal indokolta, hogy a 21. században is szükség van jól működő politikai szervezetre.

Deutsch a következő európai parlamenti választáson már a győzelmi sorozat folytatását tartja elérhetőnek:

Saját újraindulását sem zárta ki. Bár hangsúlyozta, hogy a jelöltségekről nem döntenek ennyire előre, megjegyezte: két kollégája már az ötödik EP-ciklusát tölti, így az ő esetében sem lenne különleges egy újabb ciklus.

„Nem a valóság változott”

A választási kudarc magyarázatában Deutsch a Fideszről kialakult képet és a pártot ért bírálatokat helyezte előtérbe.

„Folyamatosan politikai rágalmakat fogalmaztak meg velünk szemben, és mi voltunk az ügyetlenek, hogy ezeknek a negatív hatásait egy idő után már nem tudtuk elhárítani” – mondta. Az európai parlamenti vitákat is ebbe a körbe sorolta, majd így foglalta össze az álláspontját:

Az Orbán-kormányok időszakának demokratikus működését is védte. A békés hatalomátadásról először azt mondta, hogy az „mintademokrácia módjára” történt, majd az újságíró visszakérdezésére pontosított: mintademokrácia szerinte nem létezik. A 2010 és 2026 közötti Magyarországot ugyanakkor olyan demokráciának írta le, amely elérte, egyes kérdésekben pedig meg is haladta a példaként emlegetett uniós országok szintjét.

Hankót védi, az NKA-ügyben kettős mércét emleget

Hankó Balázs és Seszták Miklós ügyében Deutsch koncepciós eljárásokról beszélt. Amikor a riporter az ügyészség intézkedésére hivatkozott, azt válaszolta:

A politikai beavatkozásra vonatkozó állítását a miniszterelnök nyilvános bejelentéseivel indokolta. A Telex felvetette, hogy a mentelmi jogok felfüggesztéséről szóló parlamenti szavazás időpontja előre ismert volt, és Hankó maga is számolt az őrizetbe vételével.

Deutsch egyértelműen kiállt Hankó ártatlansága mellett. Azzal érvelt, hogy a volt miniszter minden vádat tényszerűen cáfolt.

Az NKA-pénzek felhasználásáról szóló vitában a Fideszt bíráló előadók támogatásait hozta fel. Állítása szerint az Orbán Viktor ellen kampányoló művészek is tíz- és százmilliós összegekhez jutottak, ezért a Hankó alatt működő kultúrafinanszírozást megengedőnek, szinte szabadelvűnek nevezte.

A riporter közben Mága Zoltán 500 millió forintos támogatási kérelmére hivatkozott, amelyben a Fidesz választási győzelme szempontjából fontos társadalmi csoportok eléréséről volt szó. Deutsch erre a Rendszerbontó Nagykoncert előadóinak korábbi támogatásaival válaszolt. A Telex jelezte: magát a koncertet nem közpénzből szervezték.

Brüsszelben legalább két kényelmetlen percet akar

Az interjúban szóba került a Gál Kingával közösen küldött levél is, amelyben az európai parlamenti képviselőket tájékoztatták a szerintük koncepciós magyarországi eljárásokról. A Telex azt kérdezte, miben különbözik ez attól, amikor a korábbi ellenzék fordult uniós intézményekhez az Orbán-kormány döntései miatt.

Deutsch azzal indokolta a különbséget, hogy a Fidesz továbbra is minden uniós pénz feltétel nélküli kifizetését követeli Magyarországnak. A korábbi ellenzéki pártokat ezzel szemben azzal vádolta, hogy a források felfüggesztéséért dolgoztak.

A levél célját végül így fogalmazta meg: