Gazdaság

Kármán András:A kormány 700 milliárd forinttal teszi takarékosabbá az állam működését

A kormány 7,5 százalékos hiánycéllal módosítja a 2026-os költségvetést, a tervezetet legkésőbb augusztus 31-én nyújtják be az Országgyűlésnek – közölte Kármán András a Facebook-oldalán. A módosítás mintegy 700 milliárd forintnyi megtakarítást, egy 500 milliárdos Havária Alap létrehozását, valamint több szociális intézkedést is tartalmaz.
Bejegyzés megosztása Megosztás

A Pénzügyminisztérium augusztus 17-én adta át előzetes véleményezésre a Költségvetési Tanácsnak a 2026-os költségvetés módosításáról szóló tervezetet. A cél, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, miközben erősíti a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét.

A javaslatot legkésőbb augusztus 31-én nyújtják be az Országgyűlésnek.

Az eredeti hiánycél több mint kétszeresét tárta fel az átvilágítás

A 2026-os költségvetést az előző Országgyűlés 2025 kora nyarán fogadta el, a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal számolva. A Pénzügyminisztérium júliusban közzétett átvilágítása alapján azonban kormányváltás és további intézkedések nélkül a deficit elérte volna a GDP 8,3 százalékát.

Kármán András közölte: az óriási hiány kialakulásában az előző kormány kampánykiadásai, az állam számára előnytelen szerződések és a megfelelő kontroll nélküli, pazarló költekezés játszottak döntő szerepet.

A miniszter szerint a törvényben meghatározott 3,7 százalékos hiánycél és a feltárt 8,3 százalékos hiánypálya közötti különbség megmutatja, milyen költségvetést hagyott maga után az előző kormány.

„A választás előtt úgy költekeztek, hogy közben már az államigazgatáson belüli előrejelzések is a törvényben szereplőnél lényegesen magasabb hiányt mutattak. A számlát végül az egész országnak kellett volna kifizetnie”
-fogalmazott a miniszter.

Az uniós megállapodás is javította az egyenleget

Az új kormány a hivatalba lépését követő hónapokban érdemben javított az örökölt költségvetési helyzeten. Az előző kormány által elveszített forrásokról megállapodást kötöttek az uniós intézményekkel, ami GDP-arányosan 0,5 százalékponttal javítja a 2026-os egyenleget.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása további 0,2 százalékpontos javulást eredményez. A hitelesebb gazdaságpolitika hatása az állampapírpiaci hozamok csökkenésében is megjelent, ami újabb 0,1 százalékponttal mérsékli a hiányt.

A júliusi költségvetési leltár így már 7,5 százalékos várható deficittel számolt. A kormány ezt az értéket tűzi ki a felülvizsgált 2026-os költségvetés hiánycéljaként.

Kármán András hangsúlyozta: az örökölt gazdasági helyzet, valamint az aszály és az energiaválság költségei idén még nem teszik lehetővé a deficit további csökkentését. Ez egyúttal azt is mutatja, hogy az előző tizenhat év hibáit és rossz döntéseit néhány hónap alatt nem lehet kijavítani.

Közel ezermilliárdos többlet három hónap alatt

Miközben 2026 áprilisáig rekordszintre emelkedett a felhalmozott hiány, május és július között közel ezermilliárd forintos többlet alakult ki. A javulást alapvetően a gondosabb gazdálkodás eredményezte, de egyedi hatások és átmeneti tényezők is szerepet játszottak benne.

„Az első hónapok számai már megmutatják a különbséget a felelőtlen és a felelős állami gazdálkodás között”
-fogalmazott Kármán András.

Hétszázmilliárd forinttal takarékosabb állami működés

A költségvetés módosítása mintegy 400 milliárd forintnyi, már elfogadott hiányjavító intézkedést tartalmaz. Ezek közé tartozik a kormánytagok és az országgyűlési képviselők fizetésének csökkentése, a Mohácsi Duna-híd költségeinek mérséklése, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése.

A döntések célja:

  • a túlárazások és a pazarlás visszaszorítása,
  • a szükségtelen támogatások és propagandakiadások megszüntetése,
  • továbbá az állam működésének és beruházásainak ésszerűsítése.

Kármán András kiemelte: nem forráskivonásról van szó.

Az év utolsó hónapjaiban végrehajtandó további lépések mintegy 300 milliárd forintos megtakarítást hozhatnak.

Ezek szintén a korábbi, indokolatlan és politikailag motivált túlköltések megakadályozását szolgálják. A tárcánkénti bontásról az egyes szerződésekhez kapcsolódó összegek alapján október közepéig dönt a kormány.

A két intézkedéscsomaggal 2026-ban összesen mintegy 700 milliárd forinttal válhat takarékosabbá az állam működése.

„Ennyit számít, ha az állam elkezdi felülvizsgálni a korábbi szerződéseket, visszafogja a pazarló kiadásokat és minden egyes elköltött adóforintnál újra a közérdeket teszi az első helyre”
-hangsúlyozta Kármán.

Ötszázmilliárd forintos Havária Alapot hoznak létre

A kormány 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre az aszály és az energiaválság kezelésére. Az elkülönített keret elsősorban az aszály, valamint az energiaellátás előre nem látható költségvetési következményeinek fedezésére szolgál.

Kármán András azt írta: a korábban elhalasztott vagy elmaradt fejlesztések miatt most olyan problémákra is azonnal forrást kell biztosítani, amelyek kezelését évekkel korábban meg kellett volna kezdeni.

„A magyarországi energiaellátás biztonsága, az aszály általi károk mérséklése olyan célok, amelyek elérése előtt nem állhat költségvetési akadály.”
-írta a miniszter.

Iskolakezdési támogatás és áfacsökkentés is jön

A módosított költségvetés tartalmazza az új kormány első szociális intézkedéseit is. Ennek részeként 400 ezer rászoruló gyermek kap 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást.

A kormány emellett áfamentessé teszi a vényköteles gyógyszereket, 27-ről 5 százalékra csökkenti a tűzifa áfáját, valamint megduplázza a szociális tűzifa keretét.

Átmenetileg 77,5 százalékra emelkedhet az államadósság

A miniszter hangsúlyozta, a kormány továbbra is elkötelezett az államadósság-ráta csökkentése mellett.

„Az örökölt magas hiány és az előző kormány által tervezettnél lényegesen alacsonyabb nominális GDP miatt azonban az adósságráta 2026-ban átmenetileg 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet.”
-fűzte hozzá.

Az államadósság-ráta csökkenése 2026 után indulhat újra. Az erre vonatkozó középtávú tervet a kormány a 2027-es költségvetési törvényjavaslattal párhuzamosan, októberben hozza nyilvánosságra.