Veszélyben a hazai dinnyetermesztés - sok termelő már önköltség alatt értékesít

A hazai dinnyeszezon július elején indult nagyobb mennyiségű betakarítással. A szezon kezdetén még kedvezőnek tűnt a helyzet: a fogyasztók 250–300 forintos kilogrammonkénti áron vásárolhatták a görögdinnyét, miközben a termelők nettó 100–120 forintot kaptak kilogrammonként. Ez az árszint még biztosította volna a gazdaságos termesztést.

A június végi hőhullám azonban felgyorsította az érési folyamatot, így rövid idő alatt jelentősen megnőtt a kínálat. Ezzel egy időben lehűlt az időjárás, ami visszavetette a keresletet. A görögdinnye fogyasztása ugyanis erősen időjárásfüggő: a kánikulában megugrik, hűvösebb napokon viszont gyorsan visszaesik.

A piac rövid idő alatt felborult

A szakmai szervezetek már július elején figyelmeztettek a várható piaci problémákra, és arra kérték a hazai áruházláncokat, hogy kerüljék az indokolatlan árversenyt, valamint részesítsék előnyben a magyar termékeket az importtal szemben. A piac azonban rövid idő alatt felborult.

Július közepén több áruházlánc már 155–159 forintos akciós fogyasztói áron kínálta a görögdinnyét. Ez a termelőknél mindössze 60–70 forintos nettó felvásárlási árat eredményezett kilogrammonként, ami a legtöbb gazdaságban már nem fedezi a termelési költségeket.

Különösen problémás, hogy az európai piacokon ugyanebben az időszakban 40–50 forinttal magasabb átlagárak voltak jellemzők, vagyis a magyarországi árzuhanást nem a nemzetközi piaci folyamatok indokolták.

Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az akciók döntően magyar dinnyére épültek, vagyis a hazai árak összeomlását nem az importtermékek okozták.

Kedvezőtlen időjárás

A helyzetet tovább rontotta, hogy július második felében egész Európában visszaesett a kereslet a tartósan hűvös idő miatt, miközben Észak-Macedónia és Albánia szezonvégi készleteit rendkívül alacsony árakon értékesítette.

Július 20. körül a magyar termelői árak már 40–50 forint körül alakultak kilogrammonként, és több esetben még ezen az árszinten sem sikerült eladni a betakarított termést.

A válság különösen érzékenyen érinti a békési termelőket, mivel ebből a térségből éppen július második felében kerül piacra a legnagyobb mennyiség.

A szakmai szervezetek szerint rövid távon némi javulást hozhat a július végére és augusztus elejére előre jelzett újabb hőhullám, amely élénkítheti a keresletet. Emellett az észak-macedón és albán szezon kifutásával csökkenhet az európai piaci nyomás is.

Ugyanakkor augusztus elején már nagyobb mennyiségben jelenik meg a piacon a szabolcsi és hevesi termés, így az árak alakulását továbbra is elsősorban az időjárás és a kereslet-kínálat egyensúlya határozza majd meg.

Legalább 100 forintos termelői árra lenne szükség

A közlemény szerint a hazai görögdinnye-termesztés az elmúlt években jelentős technológiai fejlődésen ment keresztül, ugyanakkor az intenzív gazdaságok hektáronként 4–6 millió forintos költséggel termelnek.

A fenntartható működéshez a szezon átlagában legalább 100–120 forintos nettó termelői árra lenne szükség kilogrammonként. Ha tartósan ennek csupán a fele realizálható, az veszélyeztetheti a gazdaságok jövedelmezőségét, hosszabb távon pedig a hazai görögdinnye-termelés visszaeséséhez vezethet.

A NAK, a FruitVeB és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete szerint az ideihez hasonló, egész Európát érintő piaci válságok kezeléséhez elengedhetetlen a termelők szorosabb együttműködése és az ágazat szervezettségének további erősítése. Emellett arra kérik a vásárlókat, hogy lehetőség szerint magyar görögdinnyét válasszanak, ezzel is támogatva a hazai termelőket.