Dolgozóbarát törvényeket követelnek a szakszervezetek az új kormánytól
Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZASZSZ) elnöke a munkásmozgalom budapesti emlékkövénél tartott rendezvényen közölte, hogy tárgyalni fognak az új kormánnyal.
Az MSZASZSZ elnöke úgy fogalmazott: “nem könyörögni megyünk, partnerként akarunk tárgyalni, nem kérünk, követelünk”.
Kijelentette, hogy a magyar szakszervezetek olyan országot akarnak, ahol a munka nem kiszolgáltatottság, a dolgozó nem eszköz és ahol a kiállás természetes és nem bátorság kérdése.
Zlati Róbert szerint május elseje nemcsak ünnep, de emlékeztető arra is, hogy mit harcoltak ki a szakszervezetek és mit kell még elérni. Az elnök bírálta az előző kormányzatot, amely éveken át “a tőkét védte a dolgozók helyett”:
Zlati rámutatott, hogy az előző kormány bukásával a munkahelyi problémák nem oldódtak meg és a fizetések sem emelkednek önmaguktól. Szerinte a válság jeleit a dolgozók fizetik meg és mivel a gazdasági helyzet bizonytalan nehéz időszak jön.
Csóti Csaba hiányolta, hogy a leendő kormány képviselői nem vettek részt a majálison, Zlati Róbert viszont jelezte: Kapitvány István leendő gazdasági miniszter a kormányalakítás miatt nem tudott jelen lenni a rendezvényen, de fontosnak tartja a szakszervezetekkel folytatott egyeztetéseket.
Zlati már a választások előtt leszögezte, hogy az új kormányhoz mindenképpen elfogják juttatni a munkaválallói követeléseket.
A Városligeti fasornál Karácsony Gergely főpolgármester is beszédet mondott
A leendő Tisza kormány előtt álló feladatok közül kiemelte:
- helyre kell állítani az intézményes érdekegyeztetés rendszerét
- új sztrájktörvényt kell elfogadni
- meg kell szüntetni a rabszolgatörvényt és
- a külföldi munkavállalók szervezett behozatalát
Karácsony Gergely úgy fogalmazott: “teli reménnyel és persze kérdésekkel is, de nagyon várjuk az új kormány megalakulását”.
Sztrájktörvény
A sztrájk a munkavállalók legerősebb nyomásgyakorló eszköze, a sztrájkjog lényege, hogy a dolgozóknak joguk van kiállni a gazdasági és szociális érdekeik védelmében.
A sztrájktörvény legvitatottabb része az úgynevezett “még elégséges szolgáltatás”, bizonyos területeken ugyanis nem lehet úgy sztrájkolni, hogy teljesen leálljon az élet. A közlekedés, áram- vagy energiaszolgáltatás területén ez érthető, viszont a 2022-es pedagógustüntetéseknél különösen látványos lett ez a vita.
A törvény kimondja, hogy sztrájk idején is biztosítani kell a gyerekfelügyeletet, az órák egy részét pedig meg kell tartani. A tanárok szerint ez láthatatlanná tette a sztrájkot és elveszítette nyomásgyakorló erejét.
Rabszolgatörvény
A “rabszolgatörvény” a köznyelvi neve annak a 2018-as Munka Törvénykönyv módosításnak, amelyet az emberek túlóratörvényként is emlegettek.
A módosítás lényege az volt, hogy az engedélyezett túlórák számát évi 250 óráról 400 órára emelték. Az új törvény kormányzati logika szerint rugalmasság kérdése, valójában azonban kiszolgáltatottabbá tette a dolgozókat, a munkáltató pedig sokkal több túlórát kérhetett évente.