Velkey szerint a 300 milliárd is alulbecslés lehet a BYD támogatására, folytatódik Szijjártó nemzetbiztonsági vizsgálata

Majdnem két és fél órán át hallgatta meg Szijjártó Pétert a parlament nemzetbiztonsági bizottsága. A testület azt vizsgálja, milyen körülmények között vállalt vezetői munkát a BYD-nál a volt külügyminiszter, és jelenthet-e nemzetbiztonsági kockázatot az új munkaviszonya.

Szijjártó júliusban jelentette be, hogy lemond országgyűlési mandátumáról, és a kínai autógyártó külső kapcsolataiért, valamint új üzletágainak fejlesztéséért felelős vezetőként folytatja.

Az ülés után tartott sajtótájékoztatón elhangzott: számos kérdésre kaptak választ, de a meghallgatással nem zárult le a vizsgálat. Következőként a szakszolgálatok vezetőit kérdezik meg, majd értékelik az elhangzottakat. A tervek szerint a meghallgatássorozat egy hónapon belül véget érhet, és a nyilvánosságra hozható megállapításokról beszámolnak.

Szijjártó újabb meghallgatását sem zárták ki.

Velkey: a tagadás és az önfelmentés folytatódik

Velkey György László, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese azt mondta, személyesen is megrendítette a találkozás Szijjártóval.

A tárca képviseletében, meghívottként vett részt az ülésen: saját elmondása szerint nem tett fel kérdéseket, hanem a képviselők hozzá intézett kérdéseire válaszolt.

Beszámolója szerint a minisztérium munkatársainak segítségével a kormányváltást követően számos dokumentumot sikerült megmenteni „az enyészettől, a darálótól”. Ezeket szakértőkkel és kollégákkal vizsgálják, az iratokból pedig szerinte egy több ponton rendkívül aggályos minisztériumi működés képe rajzolódik ki.

A meghallgatás részleteiről annak nemzetbiztonsági jellege miatt nem beszélhetett, Szijjártó hozzáállását azonban élesen bírálta. Úgy fogalmazott, hogy ez a politika továbbra is „a tagadás fázisában” és „az önfelmentés stádiumában” van.

Velkey a korábbi miniszterelnök mellett Szijjártót tette elsősorban felelőssé azért, hogy szerinte Magyarország helyzete ellehetetlenült a szövetségi rendszerében. A külügy munkatársainak nap mint nap azért kell dolgozniuk, hogy helyreállítsák az ország iránti bizalmat – mondta.

A 300 milliárdos összeget is alulbecslésnek tartja

A BYD beruházásának állami költségeiről kérdezve Velkey felidézte: a tárgyalásokon Szijjártó miniszterként és főtárgyalóként képviselte Magyarországot. A minisztérium birtokában lévő tárgyalási felkészítők alapján szerinte már meglehetősen pontosan látható, hogyan alakult ki a magyar álláspont.

Az államtitkár több százmilliárdos támogatási nagyságrendről beszélt. Magyar Péter korábbi, 300 milliárd forintra vonatkozó közlését is felidézte, majd hozzátette:

Velkey mintegy 70 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztést említett, továbbá azt, hogy a kínai gyár tízezer vendégmunkás behozatalára kapott engedélyt. Elmondása szerint ezeken felül a magyar kormány közvetlen támogatásként további több százmilliárd forintot ígért a vállalatnak a tárgyalások során. Ennek nagyságrendjét a CATL-gyárnak adott támogatáshoz hasonlította.

Pontos összeget üzleti titokra hivatkozva nem közölt. Az általa említett tételek között megvalósult fejlesztés és támogatási ígéret is szerepelt; nem állította, hogy valamennyi összeget már kifizették.

Szerinte önmagában is súlyos probléma, hogy a magyar államot képviselő főtárgyaló röviddel később a tárgyalóasztal másik oldalán ülő vállalatnál vállal vezetői munkát. Amikor arról kérdezték, hogy ez önmagában bizonyíték-e, nem állított bizonyított jogsértést, hanem megismételte: nagyon problematikusnak tartja a helyzetet.

Vizsgálják az iratokat, indokolt esetben jogi lépések jöhetnek

A büntetőjogi felelősségről Velkey azt mondta, annak megállapítása nem az ő feladata és nem is a minisztériumé. A rendelkezésükre álló dokumentumok alapján a szükséges jogi lépéseket már megtették például a Covid-beszerzések ügyében.

A BYD beruházásához kapcsolódó iratokat is folyamatosan vizsgálják. Ha indokoltnak látják, ebben az ügyben is megteszik a szükséges jogi lépéseket, a felelősség megállapítása azonban az igazságszolgáltatás dolga – közölte.

A beruházás jövőjéről szólva hangsúlyozta: Magyarországnak szüksége van új beruházásokra, és arra is, hogy a folyamatban lévő fejlesztések a lehető legteljesebb mértékben megvalósuljanak. Ezt a magyar érdek képviseletéhez és a jogszabályok maradéktalan betartásához kötötte.

A munkavállalás részleteiről kaptak választ, de nem közölték azokat

A sajtótájékoztatón külön rákérdeztek, megállapítottak-e nemzetbiztonsági kockázatot Szijjártó esetében. A válasz szerint ezen a meghallgatáson ilyen megállapítást nem tettek. Ugyanakkor kockázatként beszéltek arról, ha egy közel tizenkét évig hivatalban lévő külügyminiszter az ezalatt megszerzett tudással és információkkal egy magáncégnél folytatja.

Az újságírók azt is megtudták, hogy Szijjártó orosz és kínai állami kapcsolatai szóba kerültek a vizsgált kérdéskörrel összefüggésben. Arra is kaptak választ a bizottságban, mikor kezdődtek a BYD-val a munkavállalásáról szóló egyeztetések, ennek részleteit azonban nem hozták nyilvánosságra. Azt sem ismertették, hogyan indokolta Szijjártó a korábbi miniszteri szerepe és az új állása összeegyeztethetőségét.

A volt miniszter magánrepülős utazásairól a tájékoztatás szerint nem volt szó. A lélegeztetőgép-beszerzésekre vonatkozó kérdésre pedig azt hangsúlyozták, hogy az ülés témája a BYD-nál történő munkavállalás nemzetbiztonsági vonatkozása volt, és ehhez tartották magukat Apáti István bizottsági elnök szigorú ülésvezetése mellett.

Pontosították az eljárás jellegét is: nem külön vizsgálóbizottság ülésezett, hanem az Országgyűlés állandó nemzetbiztonsági bizottsága folytat vizsgálatot.

Felmerült a volt állami tisztviselők későbbi munkavállalásának törvényi szabályozása is. Konkrét javaslatot nem jelentettek be, a lehetséges lépésekről a frakcióval egyeztetnek.

Horváth és Hegedűs politikai akciónak tartja a vizsgálatot

A sajtónak később Horváth László és Hegedűs Barbara is nyilatkozott. A Fidesz–KDNP oldaláról azt hangsúlyozták, hogy Szijjártó külföldről érkezett haza a meghallgatásra, és több mint két órán keresztül válaszolt a bizottság tagjainak kérdéseire.

Álláspontjuk szerint az ülésen nem került elő olyan tény vagy információ, amely arra utalna, hogy a BYD-nál vállalt munkája nemzetbiztonsági kockázatot jelent. A kormánypárti felvetéseket aggódó kérdésekbe csomagolt sejtetéseknek és rágalmaknak nevezték. Úgy érveltek: ha nincs nemzetbiztonsági kockázat, akkor a történtek megalapozatlan politikai akciónak tekinthetők, amely indulatkeltésre és személyes lejáratásra irányul.

A felvetett törvényi szabályozást is bírálták. Szerintük a kérdés a TISZA részéről Szijjártó BYD-hoz igazolása után került elő, ezért egy esetleges törvényt személyre szabottnak tartanának. Azt is felvetették, vajon visszamenőleges hatályú szabályozás készülne-e. Ilyen tartalmú javaslatot azonban a sajtótájékoztatón nem ismertettek.

Ellenérvként a jelenlegi kormány vállalati szférából érkező tagjait említették. Egyikükről név nélkül azt állították, hogy korábbi munkahelyéhez kapcsolódó részvényérdekeltsége ma is fennáll, miközben a vállalat egy magyar cég versenytársa. Szerintük egy új szabályozásnak a teljes kérdéskört át kellene tekintenie: azt is, hogyan érkezhet valaki a kormányzatba, és azt is, milyen munkát vállalhat a távozása után.

Úgy vélték, a nemzetbiztonsági kötelezettségeket a meglévő jogszabályok is rögzítik, a kormányzati szerepvállalás korlátozásával pedig a választói akaratot sem szabad szűkíteni. Arra hivatkoztak, hogy a Fidesz–KDNP korábban kétharmados felhatalmazással sem vezetett be ilyen korlátozásokat.

Elmondásuk szerint ez már a harmadik ülés volt, amelyen az ügy előkerült, de továbbra sem láttak nemzetbiztonsági kockázatra utaló jelet. Szijjártó nyugodt, hosszú válaszait és azt emelték ki, hogy a volt miniszter tisztának nevezte a lelkiismeretét.

Arra az újságírói kérdésre, hogy valóban a magyar érdeket képviselte-e, amikor állami támogatásokról tárgyalt a későbbi munkaadójával, Szijjártó teljes beruházásösztönzési tevékenységével érveltek. Több mint 2300 beruházásra és mintegy 170 ezer munkahelyre hivatkoztak, a BYD-hoz igazolását pedig jogszerűnek nevezték.

Szijjártó maga a meghallgatás előtt 2305 beruházásról és 187 ezer munkahelyről beszélt. A BYD szegedi gyárát magyar gazdasági sikernek nevezte, az állami támogatás mértékét szokásosnak tartotta, az infrastruktúra-fejlesztésekről pedig azt mondta, hogy azok a helyiek érdekeit szolgálják.

A nemzetbiztonsági vizsgálat mindeközben folytatódik: a következő szakaszban a szakszolgálatok vezetőinek véleményét kérik ki.