Uniós pénzek, átláthatóság és plakátszabályozás: ezekről döntött a kormány

Vitézy Dávid a sajtótájékoztatón a Magyarországnak járó, összesen 16,4 milliárd eurónyi európai uniós forrás hazahozataláról részletesen beszámolt.

A közlekedési és beruházási miniszter elmondta, a folyamat koordinálásáért ő felel majd, a forrásokat többek között közlekedésfejlesztésre, környezetvédelemre, energetikai beruházásokra, lakhatási támogatásokra, digitalizációra és a humán infrastruktúra fejlesztésére fordítanák.

Vitézy kiemelte: az egyik legfontosabb feladat a helyreállítási alap forrásainak lehívása. Az alapot az Európai Unió a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítás támogatására hozta létre, Magyarország azonban eddig nem jutott hozzá ezekhez a forrásokhoz.

A miniszter szerint ennek oka többek között a korrupciós aggályok, a közélet átláthatatlansága, valamint a vagyonnyilatkozati rendszer hiányosságai voltak.

A helyreállítási alap forrásainak megszerzésére augusztus 31-ig van lehetőség

Vitézy szerint ehhez szigorú intézkedésekre van szükség, ugyanakkor hangsúlyozta: az Európai Unió részéről kizárólag jogállamisági feltételek teljesítését várják el, sem migrációval kapcsolatos, sem egyéb ideológiai követelések nincsenek. Hozzátette, a feltételek 2022 óta nyilvánosan ismertek.

A források elérésének egyik kulcsa az úgynevezett szupermérföldkövek magyar jogrendbe való átültetése. Az ehhez szükséges törvényjavaslatot az igazságügyi miniszter várhatóan a jövő héten nyújtja be. Ez jelenti a jogállamisági feltételek teljesítésének egyik alapját.

A másik feltétel egy részletes terv elkészítése arról, hogy Magyarország mire fordítaná az uniós pénzeket. Ezt a kormány a jövő hétre véglegesíti, és Vitézy szerint várhatóan az Európai Unió a nyár folyamán elfogadhatja.

A miniszter hangsúlyozta: a pénzeket nemcsak megszerezni kell augusztus végéig, hanem 2029-ig fel is kell használni. Kritikaként hozzátette, hogy szerinte az Orbán-kormány a helyreállítási tervben szereplő beruházások háromnegyedének megvalósítását el sem kezdte, és ezzel veszélybe sodorta a forrásokat.

A budapesti CAF villamosok beszerzését is a helyreállítási alap terhére számolnák el

A tervek szerint 1,5 milliárd eurót fordítanának az elektromos hálózat fejlesztésére. Ennek célja, hogy növekedjen a megújuló energia részaránya, és fenntarthatóbbá váljon a magyar energiarendszer. A program megvalósításában Kapitány István minisztériuma is részt vesz.

További 2 milliárd eurós tőkeemelés is szerepel a tervek között. Ennek egyik része a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül a kis- és középvállalkozások támogatását, valamint versenyképességük növelését szolgálná. A másik részből bérlakás-fejlesztési programot és kollégiumi beruházásokat indítanának, ezek pontos pályázati feltételein még dolgoznak.

A közlekedés fejlesztésére 1,8 milliárd eurót szánnak, amelyből többek között a HÉV- és vasúti járműpark megújítása valósulna meg. Vitézy szerint az előző kormány ezen a területen kudarcot vallott: a kiírt tenderre egyetlen ajánlat sem érkezett, miközben évekig nem történt előrelépés, az utasok pedig továbbra is elavult, nyáron túlmelegedő járműveken kénytelenek utazni.

A program része lenne az InterCity-flotta megújítása és akadálymentesítése is. Vitézy a jelenlegi állapotokat szégyenteljesnek nevezte.

A miniszter beszélt a 4,2 milliárd eurós kohéziós forrásokról is, amelyek elsősorban közlekedésfejlesztési, vasúti és közösségi közlekedési beruházásokat, valamint környezetvédelmi, vízügyi és energetikai fejlesztéseket finanszíroznának. Ezek a pénzek szintén a vállalt mérföldkövek teljesítése után válhatnak elérhetővé.

Vitézy történelmi jelentőségű beruházásokról beszélt, amelyek szerinte az előző kormány korrupciós problémái és az átláthatóság hiánya miatt kerültek veszélybe.

A miniszter kitért arra is, hogy további 2 milliárd eurónyi forrás a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügye miatt maradt befagyasztva. Elmondása szerint az akadémiai szabadsággal kapcsolatos problémákat a szenátusok jogköreinek visszaadásával rendeznék, így újra biztosítottá válhat az Erasmus-programhoz való hozzáférés, valamint a Horizon programban való részvétel is.

A jövőben részletesebb vagyonnyilatkozatokra lesz szükség

A vagyonnyilatkozati rendszer átalakításáról Vitézy azt mondta: a jövőben részletesebb nyilatkozatokra lesz szükség, amelyekhez a sajtó is hozzáférhet majd. Emellett létrejön egy hatósági ellenőrzési rendszer is, amely a vagyonnyilatkozatok valóságtartalmát vizsgálja.

Vitézy Dávid elmondta, hogy a korrupció elleni intézkedések terén a kormány több vállalást is tett annál, mint amit Brüsszel eredetileg elvárt volna. Hangsúlyozta, hogy a cél a közélet átláthatóságának növelése és az uniós forrásokhoz szükséges bizalom helyreállítása.

Hozzátette: Magyar Péter személyesen nyújtotta be Magyarország csatlakozási kérelmét a Nemzetközi Büntetőbírósághoz.

A sajtótájékoztatón Vitézy Dávid arról is beszélt, hogy a tegnapi kormányülésen megtárgyalták egy kormányrendelet módosítását is. Ez annak a korábbi, Lázár János nevéhez köthető szabályozásnak a megváltoztatását jelenti, amely megszüntette azt a jogot, hogy bárki betekinthessen az építési eljárások dokumentumaiba.

Vitézy szerint az új szabályozással a látványtervek és műszaki rajzok ismét elérhetővé válnak, és bárki megismerheti azokat, miközben a személyes adatok védelme továbbra is biztosított marad. Hozzátette: a betekintési jog az új jogszabály hatálybalépése után ismét elérhető lesz.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy korábban, ha valaki például a saját házával szembeni építkezés miatt sérelmet szenvedett, lehetősége volt betekinteni az eljárás dokumentumaiba, és érvényesíteni a jogos érdekeit. Vitézy szerint ezt a jogot az Orbán-kormány elvette, a mostani módosítással azonban visszaadják az érintett tulajdonosoknak.

Vizuális környezetszennyezés megszüntetése

A sajtótájékoztatón szóba került az a törvényjavaslat is, amelyet három tiszás országgyűlési képviselő nyújtott be a “gyűlöletpropaganda” visszaszorítása érdekében.

Vitézy szerint a javaslat helyes célt szolgál, mert meg kell akadályozni, hogy közpénzből vagy politikai kampányokban olyan plakátok jelenjenek meg, amelyek mások megszégyenítésére irányulnak.

A miniszter úgy fogalmazott, az Orbán-kormány éveken át sok száz milliárd forintot költött ilyen kampányokra. Hozzátette: a kormány általánosságban is szeretné visszaszorítani a vizuális környezetszennyezést, ideértve a választási plakátok túlzott jelenlétét is.