Unger Anna: Ha lopnak, járjunk a végére, mert a miénket lopják

Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal megválasztott elnöke az első munkanapja előtti estén adott interjút a Kontrollnak. Gulyás Balázs arról kérdezte, pezsgők pukkantak-e Felcsúton a kinevezése hírére, vagy inkább a bőröndjeiket kezdték pakolni az ismert oligarchák.

„Szerintem leginkább leültek, és elkezdték nézni a Google-ban, hogy ki ez a nő. Mert valószínűleg nem arra számítottak, amit kaptak”

–válaszolta Unger Anna.

Úgy látja, sokan egy „hardcore büntetőjogászra” számíthattak, aki pontosan tudja, mi a dolga, majd „eljátssza nekünk Sherlock Holmest”. Egy büntetőjogászt általában a váderedményessége alapján ítélnek meg, ezért elsősorban azokban az ügyekben léphetne előre, amelyeknél biztosnak látszik a siker.

Az NVVH feladata azonban ennél jóval tágabb lesz: nemcsak egyes korrupciós ügyeket kell kivizsgálnia, hanem azt is fel kell tárnia, hogyan álltak össze ezek egyetlen rendszerré.

„Tárjuk fel, biztosítsuk, szerezzük vissza és mondjuk el. Ne az ügyeket, ne egy-egy korrupciós balhét, ne egy-egy visszaélést, hanem hogy ez hogyan adott ki egy rendszert, amiről mindenki tudja, hogy rendszer volt. Neve is volt: Nemzeti Együttműködés Rendszere”

-mondta Unger.

Nem második ügyészség lesz

Az NVVH elnöke emlékeztetett: Magyarországon eddig is működött ügyészség, nyomozó hatóság, Állami Számvevőszék, valamint vagyonvisszaszerzéssel foglalkozó rendőrségi egység. Az elmúlt 16 évben azonban ezek mellett is jelentős közvagyon tűnt el.

A hivatal ezért nem egyszerűen egy második ügyészség lesz. Feladata az eltűnt, ellopott vagy eltulajdonított közvagyon feltárása és jogi úton történő visszaszerzése, valamint annak bemutatása, hogyan jöhetett létre és működhetett hosszú időn keresztül a rendszer.

A hivatal működését megalapozó törvény bevezető része a demokratikus újjáépítést, a közintézményekbe vetett közbizalom visszaszerzését és a közvagyon védelmét is célként határozza meg.

„Én nem tudok ettől eltekinteni”

–fogalmazott Unger.

Nem mond visszaszerzési célszámot

Gulyás Balázs felidézte, hogy Unger egy korábbi interjúban 20–60 ezer milliárd forint közé tette az eltűnt vagyon nagyságát. Az elnök továbbra sem vállalt konkrét visszaszerzési célszámot.

A nemzetközi szakirodalomban szereplő 10–20 százalék egyedi bűncselekményekből származó vagyonok visszaszerzésére vonatkozik, ezért ezt nem tartja automatikusan alkalmazhatónak a magyar helyzetre.

„Még abban sem lehetünk biztosak, hogy mennyi az annyi”

–mutatott rá.

Vannak egy-, három- és hatéves belső céljai, de felelőtlenségnek tartaná előre bejelenteni, hogy pontosan mekkora összeget fognak visszaszerezni. Az Országgyűléstől kapott elvárást úgy foglalta össze: tisztességes, jogszerű, gyors és hatékony munka.

A pénz visszaadása nem törli el a következményeket

Unger Anna személyes álláspontja szerint minden feltárt cselekménynek jogkövetkezménnyel kell járnia akkor is, ha az érintett együttműködik a hatósággal vagy visszaadja a vagyont.

Konkrét neveket azonban nem mondott. Ezt azzal indokolta, hogy egy későbbi bírósági eljárásban az érintett arra hivatkozhatna: már a hivatal munkájának megkezdése előtt célkeresztbe került, ezért koncepciós eljárás folyik ellene.

„Nem fogok neveket mondani, összegeket sem fogok mondani, intézményeket sem fogok mondani.”

A hivatal bankszámlakivonatokkal, tőkemozgásokkal, cégiratokkal, valamint formális és informális úton megszerzett információkkal támaszthatja majd alá az eddigi vélelmeket és sejtéseket.

Unger azt szeretné, hogy az ország legjobb nyomozói, nyomozó ügyészei, könyvvizsgálói és pénzügyi szakemberei dolgozzanak az NVVH-ban.

Ezeket a munkatársakat kiemelten jól akarják megfizetni. A hivatal különösen kitett lesz a korrupciós kísérleteknek, ezért a dolgozókat anyagilag is meg kell védeni attól, hogy jobban megérje együttműködniük azokkal, akik ellen vizsgálat folyik.

„Ezek az emberek nagyon jól meg lesznek fizetve, cserébe iszonyatosan jó munkát várok tőlük”

-jelentette ki.

Más mérce vonatkozhat a túlárazásra és a gyűlöletkeltés finanszírozására

A köznyelvben vádalkunak nevezett megállapodásokhoz nem merev, minden ügyre azonos szabályokat akarnak kialakítani. Unger morális különbséget tenne aközött, hogy a jogellenesen megszerzett pénzt egy túlárazott beruházásba építették be, vagy politikai uszításra, emberek tönkretételére, zsarolásra és szavazatvásárlásra fordították.

„Jobban hajlok arra, hogy ha a lopott pénz betonban van, akkor állapodjunk meg, mint hogyha az a lopott pénz gyűlöletkeltésre, emberek tönkretételére, zsarolásra, szavazatvásárlásra, uszításra ment”

-magyarázta.

Példaként említette, hogy megengedőbb lehetne egy olyan ügyben, amelyben egy stadion villanyszerelését háromszoros vagy ötszörös áron végezték el, de az abból származó pénzt nem fordították később politikai uszításra.

A döntéseket ugyanakkor nem egyedül az elnök hozza meg. A vádképviseleti elnökhelyettessel és a hivatal többi vezetőjével közös stratégiát alakítanak ki, az egyes ügyeket pedig külön-külön mérlegelik majd.

Minden közbeszerzésektől függő céget megvizsgálnak

Az NVVH-nak hivatalból kell megvizsgálnia azokat a vállalkozásokat, amelyeknek az elmúlt öt év bármelyikében – a kapcsolt vállalkozásaikkal együtt – legalább 75 százalékban közbeszerzésekből származott a nettó árbevételük.

Ehhez először azt kell megállapítani, pontosan mely vállalkozások tartoznak ebbe a körbe. Jelenleg nincs erről egységes adatbázis, ezért az információkat többek között a NAV-tól kell bekérni.

Decemberig elkészül a közvagyonvédelmi kockázatértékelési módszertan is. Ez határozza majd meg, milyen objektív szempontok alapján vonnak vizsgálat alá egy közbeszerzési szerződést, uniós támogatást vagy állami beruházást.

A tervezetet adat- és hálózatelemzőkkel, korrupciókutatókkal, büntetőjogászokkal, könyvvizsgálókkal és pénzügyi szakemberekkel is megvitatják, majd nyilvánosságra hozzák. Ettől kezdve mindenki megismerheti, milyen szempontok mentén indít vizsgálatot a hivatal.

A politikafinanszírozást is vizsgálják

A hagyományos büntetőjogi szempontokon túl a politikafinanszírozási kockázatokat is keresni fogják.

Ide tartozhat, amikor állami pénzből finanszírozott civil vagy álcivil szervezet avatkozik be egy politikai kampányba, illetve amikor egy túlárazott közbeszerzés nyertese később nyomott áron nyújt kampányszolgáltatást.

A vizsgálandó ügycsoportok között szerepelhet:

• a sportfinanszírozás, a TAO, a stadionok és a sportrendezvények;
• az állami és civil alapok pénzosztása;
• a vasút-, út- és más nagy infrastrukturális beruházások;
• a hulladék-, közút-, kaszinó- és dohánykoncessziók;
• a hosszú távú földbérleti szerződések;
• a kiemelt állami beruházások;
• a magántőkealapok;
• a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok;
• a parkolás, a parkfenntartás és a közétkeztetés hosszú távú szerződései.

„Ne pecázzunk, hanem toljunk ki egy halászhajót, dobjuk le a hálót. Biztos, hogy több halat fogunk felszedni, mint ha egy-egy ügyet kezdek nézegetni. A halászhajó megvan, most megépítjük a hálót”

-mondta.

Már megvannak az elsőként vizsgálandó ügyek

A teljes módszertan elkészüléséig sem marad munka nélkül a hivatal. Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettesnek már megvannak azok az ügyek a fejében, amelyeket elsőként vizsgálna.

Unger tudja, milyen ügyekről van szó, de nem nevezte meg őket. Arról is Tasnády Katalin dönthet, végül melyikkel kezdik meg a munkát, ez ugyanis a nyomozati elnökhelyettes törvényben biztosított autonóm jogköre.

„Miért adnék egérutat?”

–kérdezett vissza Unger.

Azt sem kívánta előre bejelenteni, mikor és hol teszik meg az első intézkedéseket. A hivatal nem a napi politikai kommunikáció része lesz, hanem az elért eredményeiről fog beszámolni.

„Mi tudjuk, hogy mit akarunk csinálni. Meg is fogjuk csinálni”

-tette hozzá.

Azt is feltárják, ki miért nem lépett közbe

Az NVVH nemcsak azt akarja megállapítani, ki vett részt a közvagyon eltüntetésében, hanem azt is, miért maradtak el azok a nyomozások és hatósági intézkedések, amelyek időben megállíthatták volna a vagyonvesztést.

„Azt is el kell tudnunk mondani, hogy te csináltad, és neked kellett volna közbelépni, és nem tetted meg”

-mondta Unger. Hozzátette, egyelőre mindenkinek megadja annak lehetőségét, hogy jóhiszeműen és a legjobb tudása szerint járt el. Ha ennek ellenkezője derül ki, annak következménye lesz.

Az elévült ügyeket sem hagyják feltáratlanul. Unger szerint lehetséges, hogy egy régi cselekmény miatt már nem lehet vádat emelni, de ettől még nyilvánosságra lehet hozni, mi történt és hogyan veszett el a közvagyon – a személyiségi jogok és az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartásával.

A hatalom saját fennmaradására használta a gazdaságot

Unger Anna a NER működését többnek tartja egyszerű korrupciónál vagy hagyományos maffiaállamnál. Úgy látja, Magyarországon nem a gazdasági szereplők korrumpálták a politikát, hanem a politikai hatalom alakította át a gazdasági erőviszonyokat azért, hogy újratermelje saját hatalmát.

„Nem egyszerűen az volt, hogy hazavitték a fél országot. Az is történt, hogy mindeközben megszabadulni sem lehetett tőlük”

A rendszer kényszerrel, zsarolással és anyagi ösztönzőkkel fordította vissza újra és újra a társadalmat a „korrupt, feudális viszonyok” fenntartásába. Ezt nevezte a NER legnagyobb bűnének.

Tiszás politikus sem lesz kivétel

Unger ígérete szerint az NVVH kívül marad a napi politikai küzdelmeken. Nem az alapján választ ügyet, hogy az érintett a Fideszhez, a Tiszához, a DK-hoz vagy bármely más politikai közösséghez tartozik.

„Nem érdekel a keresztneve, a vezetékneve, a politikai hovatartozása. Ha olyan dolgot csinált, annak következménye lesz”

-közölte.

Emlékeztetett, a politikában 1990 óta újra és újra az történt, hogy amikor egy korrupciós ügy fontos politikai névhez ért, az érintettek érinthetetlenné váltak. Szavai szerint az NVVH küldetése ennek megszüntetése.

„Az én küldetésem az, hogy ez a hivatal megszüntesse ezt az üvegplafont. Tök mindegy, hogy ki van fölötte”

-mondta, hangsúlyozva: "nem fogjuk tudni konszolidálni ezt a demokráciát, ha megint mutyik vannak, és megint az van, hogy vannak, akiknek lehet, és vannak, akiknek nem lehet.”

A hivatal a 2026-os és a később felmerülő ügyeket is vizsgálhatja. Gulyás Balázs külön rákérdezett a tűzijáték ügyére és a Diákhitel Központ szerződéseire is. Unger minden alkalommal ugyanazt válaszolta:

„Minden bejelentést meg fogunk vizsgálni.”

Külföldről is hazahozzák a megtalált vagyont

A külföldre vitt vagyonelemek felkutatását és biztosítását különleges szakértelmet igénylő, de megoldható feladatnak nevezte.

Elsőként be kell azonosítani a vagyont, majd zárolással vagy lefoglalással meg kell akadályozni, hogy az eljárás végéig eltüntessék. Ehhez uniós szabályok, nemzetközi egyezmények, jogsegély-megállapodások és külügyi kapcsolatok is rendelkezésre állnak.

A hivatal könyvvizsgálókra, csalás elleni szakértőkre és vagyonkutatókra is támaszkodik majd.

„Ha eltűnt közvagyon valahol Porschéban, jachtban, Ferrariban, tevében, zebrában, oroszlánban vagy bármiben van, és azt mi be tudjuk azonosítani, akkor azt be fogjuk biztosítani. Ha az tényleg a miénk, akkor hazahozzuk”

-jelentette ki.

Hat év alatt feltárják és bíróság elé viszik az ügyeket

Unger Anna korábbi kijelentése, amely szerint hat év alatt sem biztos, hogy jogerős ítéletek születnek, komoly visszhangot váltott ki. Most ismét leszögezte: a bíróságok munkáját nem irányíthatja és nem gyorsíthatja politikai nyomással.

A Quaestor-ügyben a vádemeléstől számítva nyolc év kellett az elsőfokú ítélethez, míg Fekete-Győr András füstgyertyás ügyében hat év telt el a jogerős döntésig.

Az NVVH ezért azt tudja vállalni, ami valóban rajta múlik. A hatéves ciklus alatt teljes mértékben feltárják a közvagyonvesztést, folyamatosan biztosítják a megtalált vagyont, és minden szükséges ügyet eljuttatnak a bírósági szakaszig.

„Tudjuk, hogy mennyit vesztettünk, a megtalált közvagyon be van biztosítva, nem a hatodik év végére, hanem folyamatosan. És minden ügyben, ahol kellett, mi bírósági szakaszba betoltuk az ügyeket, és tudjuk, hogy mi történt velünk. A többi nem rajtunk múlik”

-közölte.Unger ugyanakkor pozitív következményét is látja a kijelentése körül kialakult vitának: úgy értékelt, hogy az eljárások elhúzódásának problémája végül eljutott a jogalkotókig, és napirendre került a gyorsítás.

Magyar Péter a napokban jelentette be, hogy a kormány a büntetőeljárási szabályok, más eljárásjogi rendelkezések és a bíróságok szervezetére vonatkozó jogszabályok módosítását készíti elő. A cél, hogy a nyomozati és a bírósági szakaszban is jelentősen rövidebbek legyenek az eljárások. Ehhez több költségvetési forrást, elegendő nyomozót, bírót és kisegítő munkatársat is biztosítanának.

A miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy fontos ügyekben öt-tíz évet kelljen várni a jogerős ítéletre, mert ez rombolja az emberek jogállamba vetett bizalmát. A gyorsítást nemcsak az NVVH ügyeire, hanem általában a büntetőeljárásokra tervezik kiterjeszteni.

Unger az interjúban azt is jelezte: ha az ígért változtatások elmaradnak, a hivatal saját jogalkotási javaslatokkal lép fel a hatékonyabb és gyorsabb igazságszolgáltatás érdekében.

„Ne legyintsünk, hogy lopnak”

A közharag és a személyét érő támadások ellenére Unger Anna újra beadná a pályázatát.

„Hát persze”

–válaszolta arra a kérdésre, hogy a kommentcunami ismeretében ismét jelentkezne-e.

Történelmi lehetőségnek tartja a hivatal létrehozását, mert ha most sem derül ki, mi történt az országgal, ugyanazok a visszaélések később újra megtörténhetnek. Nem akar még egyszer olyan demokráciát építeni, amelyben a korrupciós ügyek mindig megállnak a politikánál.

Felidézte, hogy a berlini fal leomlása után keletnémet civilek éjszaka őrizték a Stasi irattárait, nehogy eltűnjenek a rendszer működését bizonyító dokumentumok.

„Tudták, hogy a legfontosabb, hogy meg kell tudni, mi történt. Minden más abból jön”

-magyarázta.

A hivatal főbejáratával szemben Bibó István A szabadságszerető ember politikai tízparancsolata című írásának hetedik pontját akarja elhelyezni:

„Semmiféle anyagi visszaélést vagy panamát el nem hallgat, sem elfedezni nem segít, bármilyen hatalmas embert kell is ezzel lelepleznie.”

„Ne legyintsünk, hogy de hát ők lopnak, hanem szóljunk, ha lopnak, és járjunk a végére, mert a miénket lopják” – fogalmazott Unger Anna.