Unger Anna: Már idén elindulnak az első vagyonvisszaszerzési vizsgálatok

Az Országgyűlés pénteken 137 igen szavazattal választotta meg Unger Anna Rózát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének. Hatéves megbízatása szeptember 1-jén kezdődik. Megválasztása után a Telex élő videóinterjújában Rédli Balázs kérdezte a hivatal felállításáról, a várható vizsgálatokról, a visszaszerezhető közvagyonról és az alkalmasságát érő kritikákról.

Az interjú elején Rédli Balázs arra kérdezett rá, indokoltnak tartja-e, hogy az NVVH vezetői napi 24 órás rendőri védelmet kapjanak. Unger Anna azt felelte, erről nem neki kell döntenie: a védelmet a törvény írja elő, végrehajtása pedig a rendőrség szakmai feladata. A megválasztását követő kritikus és támogató reakciókról úgy fogalmazott, a hivatal működésének kell majd bebizonyítania, hogy nem volt rossz döntés őt választani.

„Ne bottal üssük ennek a vagyonnak a nyomát”

Rédli szembesítette Ungert azzal a bizottsági meghallgatáson tett kijelentésével is, hogy hat év alatt badarság lenne jogerős ítéletekre számítani. Az NVVH elnöke erre azt mondta: a bíróságok helyett nem vállalhat határidőt, de a hivatalnak hat év alatt fel kell tárnia a visszaéléseket és az eltűnt közvagyont, le kell írnia a rendszer működését, valamint meg kell tennie a szükséges vádindítványokat.

Az NVVH legfontosabb feladata eközben a felkutatott vagyon biztosítása lesz, hogy az ne tűnhessen el a jogerős ítélet megszületéséig.

A hivatal jogállami módon felkutatja, beazonosítja és biztosítja az eltűnt közvagyont, az ítéletről azonban a bíróságok döntenek. Amikor Rédli úgy összegezte a választ, hogy a jogerős ítélet megszületésének időpontja már nem az NVVH felelőssége, Unger röviden azt felelte: „Ezt hívják úgy, hogy jogállam.”

Az eltűnt közvagyon nagyságát 20 és 60 ezer milliárd forint közé tette, hozzátéve, hogy a becslések erősen eltérnek. A cél az lesz, hogy mindent felkutassanak és biztosítsanak, ami még elérhető.

Már idén megindulnak az első vizsgálatok

Rédli Balázs felidézte Magyar Péter kijelentését, amely szerint senki számára nem elfogadható, hogy hat év alatt se szülessenek eredmények. Unger Anna pontosított: nem azt mondta, hogy csak a hatodik év végén lesz látható eredmény.

„A vizsgálatok a lehető leghamarabb el fognak indulni.”

Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy még idén eljutnak az első vizsgálatokig. A közvagyonvédelmi kockázatértékelési módszertant tervei szerint december végéig készítik el, de bejelentés alapján már korábban is vizsgálódhatnak. A hivatalnak automatikusan ellenőriznie kell majd azokat a cégeket is, amelyek az elmúlt öt évben nettó árbevételük legalább 75 százalékát közbeszerzésekből szerezték.

Fél éven belül működő, jogszerűen felállított hivatalt akar létrehozni, amelynek megvan minden személyi, fizikai, technológiai és módszertani eszköze a vizsgálatokhoz és a nyomozásokhoz. Három év alatt az egész rendszer feltárását reméli, hat év végére pedig a vagyonvesztés teljes körű feltérképezését és az elérhető vagyonelemek biztosítását vállalja.

Mészáros Lőrincet, a Matolcsy családot és Balásy Gyulát is szóba hozta a kérdező

Rédli Balázs konkrétan Mészáros Lőrinc, a Matolcsy család és Balásy Gyula ügyeit említette, majd azt kérdezte, ezekkel mi lesz. Unger Anna nem nevezett meg vizsgálandó személyeket. Azt mondta, a törvény alapján a szakmai területekért felelős elnökhelyettesek önállóan jelölik ki az ügyeket és problémaköröket, ő pedig nem írhatja felül a döntésüket.

– jelentette ki.

A kérdező arra is emlékeztetett, hogy sokan gyors elszámoltatást és bilincsben elvezetett fideszes vezetőket várnak, miközben Magyar Péter az „Út a börtönbe” programmal kampányolt. Unger azt mondta, reméli, hogy a hivatal megfelel majd ennek az elvárásnak, de a jogállami megoldás nem a látványos önkény.

A román korrupcióellenes ügyészség eredményeiről szóló kérdésre azt felelte, bízik benne, hogy Magyarországon is bíróság elé kerülhetnek országgyűlési képviselők, miniszterek vagy akár korábbi miniszterelnökök, ha az ügyek ezt indokolják. Konkrét személyeket azonban az első munkanapja előtt nem hajlandó megnevezni: „Ha én itt most az első este megnevezek három embert, akit el fogunk vinni, akkor engem kéne ezért elvinni.”

„Rajtunk a világ szeme”

Unger Anna kutatói tapasztalata alapján inkább kudarcokat, mint teljes nemzetközi sikertörténeteket lát a korábbi autoriter rendszerek vagyonának visszaszerzésében. Ukrajnában, a Fülöp-szigeteken és Dél-Koreában voltak részeredmények, de a magyar helyzetet egyedinek nevezte.

Nem fogadta el, hogy a külföldi részsikerek eleve alacsonyra tennék a magyar hivatal lehetőségeinek határát. „Nem tartozom a kishitű magyarok körébe. Azt gondolom, hogy meg kell próbálni” – mondta.

A vagyonvisszaszerzés nem egyetlen nagy összeg hazahozatalát jelenti majd, hanem zárolt számlák, biztosított vagyonelemek, szerződések leállítása vagy módosítása és perek sokaságát.

Rédli többször is megpróbált konkrét célszámot kérni tőle, és felidézte Ligeti Miklós 10 százalékos nemzetközi becslését is. Unger nem vállalt százalékos célt: előbb fel kell tárni, mennyi vagyon tűnt el, utána pedig „amennyit csak lehet”, vissza kell szerezni belőle.

– fogalmazott.

Négy embert vezetett közvetlenül, alkalmasnak tartja magát

Az interjúztató az Unger Anna alkalmasságát érő három leggyakoribb kritikát is felsorolta: nem jogász, nincs ügyészi vagy bűnüldözési tapasztalata, és korábban nem vezetett hasonló méretű szervezetet. Arra a kérdésre, hogy mekkora volt az általa közvetlenül irányított legnagyobb csapat, Unger azt felelte: négy fő.

Hozzátette ugyanakkor, hogy hetedik éve tagja az ELTE Szenátusának, amely egy több tízmilliárd forintos költségvetésű, több ezer ember életét meghatározó intézmény vezető testülete. Az NVVH legfeljebb kétszáz fős szervezet lesz.

Unger visszautasította, hogy bölcsész lenne: társadalomtudós, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett politológusi diplomát, és képzése során számos jogi tárgyat tanult. „Azért nem vagyok teljesen dilettáns és hülye a joghoz” – mondta.

A pályázat beadása előtt sem a TISZA Párttal, sem a kormánnyal nem egyeztetett. Rédli külön rákérdezett Ruff Bálintra is, de Unger közölte: vele sem beszélte meg az indulását.

Két jogásszal konzultált, egyikük a férje, a másik egy általa nagyra tartott közigazgatási jogász volt. Utóbbi úgy érvelt mellette, hogy az NVVH nem egyszerűen ügyészség, hanem a tétje alapján óriási hivatal, amelynek munkáján múlhat, lesz-e tisztességes rendszerváltás.

Unger személyes tétként beszélt arról is, hogy ne kelljen olyan országban élni, ahol egy tisztességes vállalkozónak „gazsulálnia kell” valamelyik nagy cég előtt azért, hogy a túlárazott közbeszerzésből végül alvállalkozóként elvégezhesse a munkát. A korrupció elleni fellépésnek párt- és személysemlegesnek kell lennie, a hivatalnak pedig erős szimbólumává kell válnia ennek.

„Nem tiszás meg fideszes korrupció van, hanem korrupció”

Unger Anna a hivatal egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy a konkrét ügyeken túl a teljes korrupciós rendszert is bemutassa. Ez nem kutatóintézeti vagy történeti munka lenne: a vizsgálatok, a vagyonbiztosítás és a vádemelés mellett az egymással összefüggő ügyeket is érthető történetté kell rendezni.

Úgy fogalmazott, a rendszerváltás után elmaradt pártvagyon-elszámoltatásnak súlyos következménye lett, és „végig a politikai finanszírozás tette tönkre a magyar demokráciát”. Később nagy mennyiségű uniós forrás érkezett az országba, de az Európai Uniónak sem volt megfelelő „immunrendszere” ezek megvédésére – tette hozzá.

Rédli Balázs megkérdezte, hogy a hivatal kizárólag a 2010 és 2026 közötti időszakkal foglalkozik-e. Unger közölte: a mandátumuk húsz évre nyúlik vissza, de a jövőbeli ügyeket is vizsgálniuk kell. Arra a kérdésre, hogy egy esetleges tiszás korrupciót is kivizsgálnának-e, egyértelműen felelt:

A felelősséget nemcsak azoknál kell keresni, akik elkövették a visszaéléseket, hanem azoknál is, akik hagyták azokat megtörténni. Unger itt az ügyészség, a rendőrség, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank mulasztásainak lehetőségét is felvetette, de hangsúlyozta a személyiségi jogok és a jogállami garanciák tiszteletben tartását.

Tudja, kik lehetnek a „felcsúti számvevőszék” tagjai, de még nem nevezi meg őket

Rédli Balázs külön rákérdezett az Unger által többször használt „felcsúti számvevőszék” kifejezésre. Az NVVH elnöke azt mondta, a korrupcióval és a politikai finanszírozással foglalkozók számára nem újdonság az a sajtóban és szóbeszédben is megjelenő állítás, hogy 500 millió forintig helyi politikai szereplők, afölött pedig meghatározó kormányközeli szereplők dönthettek az állami beruházások sorsáról. A kisebb vállalkozóknak ezután a nagy cégeknél kellett sorban állniuk az alvállalkozói munkákért.

Amikor az interjúztató úgy foglalta össze a választ, hogy Unger az NVVH elnökeként tényként kijelenti: 500 millió forint felett Felcsútra kellett menni, Unger azonnal pontosított. Nem ezt állította, hanem azt, hogy oknyomozó és tényfeltáró riportok alapján okkal feltételezhető politikai irányítás az állami beruházások kiosztása mögött.

Az érintetteket egyelőre nem nevezi meg. „Lesz bizonyíték, lesz eljárás, és akkor majd megnevezzük. Most nem” – mondta. Rédli ezután azt kérdezte, tudja-e, kiket kellene vizsgálni. Unger röviden úgy felelt: „Tudom.”

A magántőkealapokba került állami pénzeket is vizsgálhatják

Az interjú végén Rédli Balázs felidézte Unger korábbi mondatát, amelyben a magántőkealapokat nevezte a legnagyobb bűnnek. A hivatal elnöke pontosított: nem általában ezzel a befektetési konstrukcióval van probléma, hanem azzal, hogy az állam az elmúlt években jelentős forrásokat helyezett átláthatatlan tulajdonosi hátterű alapokba.

Az NVVH azt vizsgálhatja majd, történt-e vagyonvesztés ezekben az alapokban, illetve kapcsolódott-e korrupciós cselekmény az állami pénzek kihelyezéséhez.