Nyáron új köztársasági elnök jöhet: Magyar Péter komplett államreformot jelentett be
A miniszterelnök szerint 36 évvel a rendszerváltás után először fordul elő Magyarországon, hogy egy alkotmánymódosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem társadalmi véleményezés után, a magyar emberekkel egyeztetett módon kerül a parlament elé.
Magyar úgy fogalmazott: a módosítás minden rendelkezése ugyanazt a célt szolgálja, hogy “a magyar államot soha többé ne ejthesse senki foglyul”.
A javaslat egyik fontos eleme, hogy megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása. Magyar Péter szerint Magyarország újjáépítése nem kezdődhet úgy, hogy az ország legfontosabb közjogi méltósága ugyanaz az ember marad, aki szerinte közreműködött a köztársaság lebontásában.
A miniszterelnök élesen bírálta Sulyok Tamást, akiről azt mondta: alkotmánybíróként, az Alkotmánybíróság elnökeként, majd köztársasági elnökként is részese, sőt “legnagyobb szurkolója” volt annak a folyamatnak, amely lebontotta Magyarországon a demokráciát és a jogállamot.
Az új köztársasági elnököt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés választaná meg, várhatóan még a nyáron.
Magyar Péter bejelentette azt is, hogy helyreállítják az Alkotmánybíróság függetlenségét, és visszaadják azokat a jogköreit, amelyeket szerinte az Orbán-rendszer elvett tőle. Úgy fogalmazott: az Alkotmánybíróság újra “a törvények őre lesz, nem a mindenkori kormányé”.
A módosítás alapján az alkotmánybírák nagyobb szerepet kapnának saját vezetőik kiválasztásában. Emellett az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 12 év helyett 9 évre szólna, újraválasztási lehetőség nélkül.
A tervezet szigorítaná más alkotmányos intézmények vezetőire vonatkozó szabályokat is. Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke a jelenlegi 9 év helyett 6 évre kapna megbízatást, szintén újraválasztási lehetőség nélkül. A bírák jogot kapnának arra is, hogy kezdeményezzék vezetőik visszahívását, és fontos szerepük lenne az új bírósági vezetők kinevezésében.
Magyar szerint ez világos üzenet: többé senki nem állíthat magának évtizedekre közjogi őrhelyeket a magyar államban.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy tovább szűkítik a sarkalatos törvények körét, mert szerinte a választók felhatalmazása arra szól, hogy a mindenkori kormány kormányozhasson, és ugyanezt a lehetőséget a jövő kormányainak is biztosítani kell.
A javaslat megszüntetné a Költségvetési Tanács költségvetési vétójogát, valamint kivezetné az önálló szabályozó szervek alaptörvényi kiváltságait is.
A módosítás részeként létrehoznák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt is. Magyar szerint az Orbán-rendszer szereplői Magyarország közös vagyonát “hadizsákmányként” kezelték.
A miniszterelnök azoknak is üzent, akik szerinte most megpróbálják elrejteni, kimenekíteni vagy strómanok és céghálók mögé bujtatni az elvett vagyont.
“Amit a nemzettől elloptak, azt a magyar állam vissza fogja venni” – jelentette ki.
A társadalmi egyeztetés után bekerült a javaslatba az is, hogy egy országgyűlési képviselő legfeljebb három cikluson keresztül tölthesse be mandátumát. Magyar Péter szerint a képviselőség nem"„hitbizomány, nem nemesi rang vagy életforma".
A miniszterelnök hozzátette: a mostani Országgyűlés mandátumát az új szabály nem érintené, de a jövőbeni országgyűlési választásokon már alkalmazni kellene.
Magyar Péter szerint a társadalmi véleményezés során több százezer magyar ember, valamint számos szakmai és civil szervezet mondta el a véleményét, tett javaslatot, vitatkozott a kormánnyal, és több ponton javították is a tervezetet.
A miniszterelnök hangsúlyozta: mindez “0 forint közpénzből” történt, szemben az Orbán-kormány szerinte hazug, tízmilliárdokat felemésztő konzultációival.
A módosítás része lenne az is, hogy megszűnik a vármegye elnevezés. Magyar Péter szerint a magyarok többségének kérésére búcsút mondanak ennek a megnevezésnek, mert egy modern közigazgatásnak nem az a feladata, hogy “újkori feudalizmust építsen főispánokkal, uradalmi birtokokkal vagy éppen vármegyékkel”.
Úgy fogalmazott: a modern közigazgatás dolga az, hogy tisztességesen, magas színvonalon és minden magyar embert egyformán szolgáljon.
A miniszterelnök szerint az Alaptörvény módosítása lezárja a rombolás korszakát, ősszel pedig egy új, közös munka kezdődik: az új magyar alkotmány kidolgozása.
Magyar Péter azt mondta, Magyarország történetében először nyílhat valódi lehetőség arra, hogy olyan alkotmány szülessen, amelynek megírásában minden magyar részt vehet, és amelyet minden magyar a sajátjának érezhet.
“Alkotmányt, nem alaptörvényt alkotunk” – fogalmazott.
A miniszterelnök szerint a rendszerváltás egyik legfontosabb, máig beteljesületlen ígérete, hogy Magyarországnak végre legyen egy közös törvénye, amelyben egy egész nemzet magára ismer.
A videó végén Magyar Péter arra kérte a magyarokat, hogy többé ne higgyék el senkinek, hogy a közügyek nem az ő ügyeik, vagy hogy az alkotmányról csak politikusok és jogászok beszélhetnek.
“Ez az ország az önöké, a hatalom is az önöké, és az az alkotmány is az önöké lesz, amelyet a következő hónapokban együtt kezdünk el megalkotni” – zárta beszédét Magyar Péter.

Helyreállítaná a magyar katonák megbecsültségét Ruszin-Szendi Romulusz
2026.07.04
Beomlott egy katonai bunker, hat fiatal turista zuhant a mélybe Horvátországban
2026.07.04
A Mandiner és a Pesti Srácok elbocsátott újságíróinak is munkát ajánl a Médiaszövetség
2026.07.04
Lebontják Budapest egyik legmagasabb ipari jelképét
2026.07.04
Képeken Áder János felújított, 720 négyzetméteres villája
2026.07.03
Navalnij halála: hét orosz került uniós szankciós listára a feltételezett méreg miatt
2026.07.03