Belföld

Tisza egészségügyi tervek 2026-ra: ezt jelentette be Hegedüs Zsolt

A Tisza-kormányban 16 miniszter lesz, a meghallgatások kedden is folytatódnak a parlamenti bizottságokban, amelyek a jelölt kinevezésének támogatásáról nyílt szavazással határoznak.
Bejegyzés megosztása Megosztás

Megkezdődött a Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatása

A bizottsági struktúrát az Országgyűlés szombati alakuló ülésén fogadták el a képviselők, megválasztva a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is. A miniszterek kedden tehetnek esküt a parlamentben.

Hétfőn tizenhárom bizottság tart meghallgatást:

  • Orbán Anita: Nembeztbiztonsági Bizottság, Európai Ügyek Bizottsága, Külügyi Bizottság
  • Pósfai Gábor: Nemzetbiztonsági Bizottság, Honvédelmi Bizottság, Nemzetbiztonsági Bizottság
  • Tarr Zoltán: Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága, Magyarságpolitikai Bizottság
  • Tanács Zoltán: Digitalizációs és Technológiai Bizottság, Oktatási bizottság
  • Hegedűs Zsolt: Egészségügyi Bizottság
  • Gajdos László: Élő Környezetért Felelős Parlamenti Bizottság
  • Kapitány István: Gazdasági és Energetikai Bizottság
  • Bóna Szabolcs: Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottság
  • Vitézy Dávid: Közlekedési és Beruházási Bizottság
  • Lannert Judit: Oktatási Bizottság

A Tisza-kormányban 16 miniszter lesz, a meghallgatások kedden is folytatódnak a parlamenti bizottságokban, amelyek a jelölt kinevezésének támogatásáról nyílt szavazással határoznak.

Hegedűs Zsolt beszélt a legfontosabb intézkedésekről

Hegedűs Zsolt bizottsági meghallgatása kezdetén az egészségügy statisztikai adatairól beszélt. Kiemelte, hogy a magyar egészségügy válsága több évtizedes folyamat eredménye, ezt példázza, hogy Magyarországon az állami egészségügyre fordított összeg kevesebb, mint az EU átlag.

Bejelentette, hogy felkérte a Nobel-díjas Karikó Katalint, hogy vegyen részt a miniszter mellett felálló tanácsadó testületben. Karikó Katalin elfogadta a felkérést.

Hegedűs szerint nagyon fontos a betegek visszajelzése, ezért kialakítanak egy független betegjogi rendszert, ahova névtelenül tudnak visszajelzést küldeni a betegek, és ezt kötelező lesz szakmailag feldolgozni.

Létrehozzák az egészségügyi minőségi hatóságot, aminek célja a jobb minőségű ellátás biztosítása, a NEAK-ot pedig átnevezik Országos Egészségbiztosítási Pénztárrá.

A leendő egészségügyi miniszter szerint nagyon fontos az alapellátás fejlesztése is, aminek a jövőben a krónikus betegségek gondozása lesz a fő célja, valamint a betegségek megelőzése.

Hegedűs szerint a pszichoterápiát elérhetővé kell tenni, és országos iskolapszichológusi lefedettségre is szükség van. Kiemelte, hogy a humán-erőforrásba kell fektetni, különben a rendszer nem fog működni, ezért ösztöndíjprogramokat indítanak az egészségügyi hiányszakmában dolgozóknak és bérrendezést hajtanak végre.

Karikó Katalin a testületben

Karikó Katalin 1955-ben született Kisújszálláson. A Szegedi Tudományegyetemen szerzett biológus diplomát, majd biokémiából doktorált. Kutatásainak középpontjában az mRNS-technológia állt, amelynek célja az volt, hogy az emberi sejtek saját maguk tudjanak bizonyos fehérjéket előállítani.

Az 1980-as években az Egyesült Államokba költözött, ahol hosszú ideig kevés támogatással dolgozott, és sokáig a tudományos világ sem hitt az mRNS gyakorlati felhasználásában.

A Pennsylvaniai Egyetemen kezdett együtt dolgozni Drew Weissman immunológussal. Közös kutatásaik során felfedezték, hogyan lehet az mRNS-t úgy módosítani, hogy az ne váltson ki veszélyes immunreakciót a szervezetben. Ez áttörést jelentett, mert így az mRNS biztonságosan használhatóvá vált vakcinákban és más gyógyászati kezelésekben.

Ez a technológia lett a Pfizer–BioNTech és a Moderna COVID–19 elleni vakcináinak alapja. Az mRNS-vakcinák működése azon alapul, hogy a szervezet sejtjei rövid ideig előállítják a vírus egyik fehérjéjét, amire az immunrendszer védekező választ alakít ki.

Karikó Katalin és Drew Weissman ezért a felfedezésért kapták meg 2023-ban az orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság szerint munkájuk alapvetően járult hozzá ahhoz, hogy rekordgyorsasággal sikerült hatékony vakcinákat fejleszteni a koronavírus-járvány idején.

Karikó kutatásai nemcsak a vakcinák miatt fontosak: az mRNS-technológiát ma már vizsgálják daganatos betegségek, genetikai rendellenességek és más fertőző betegségek kezelésére is.