Tanács Zoltán: Orbán történelmi lehetőséget kapott, mégis eljátszotta a bizalmat

Tanács Zoltán huszonöt éven keresztül tanácsadóként kívülről figyelte az állam és a nagyvállalatok működését, a kormányváltás óta azonban már belülről látja a rendszer fogaskerekeit. A tudományos és technológiai miniszter az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy az állami szerződések átvizsgálása során több súlyos és sokkoló tapasztalat érte.

Elmondása alapján szinte alig talált olyan szerződéscsomagot, amelyről egyértelműen azt lehetett volna megállapítani, hogy megfelelően kötötték meg, az állam érdekeit szolgálta, és valóban megvédte a közpénzt. Hangsúlyozta: nem jelentéktelen tételekről, hanem sokmilliós és milliárdos megállapodásokról van szó.

Orbán Viktor egykor a hőse volt

Az interjúban Tanács Zoltán felidézte, hogy fiatalon még hősként tekintett Orbán Viktorra. A Fideszből való kiábrándulása nem egyetlen pillanat alatt következett be, hanem hosszabb és érzelmileg is meghatározó folyamat eredménye volt.

A magánnyugdíjpénztári megtakarítások állami átvételét már súlyos törésként élte meg, ennek ellenére 2018-ban egyéniben még a Fidesz jelöltjére szavazott. Később azonban egyre világosabban látta az ország és a szabad verseny leépülését.

Tanács Zoltán úgy fogalmazott: a szerződéseket már nem feltétlenül annak ítélték oda, aki a legjobb szakembereket vagy a legkedvezőbb ár-érték arányú ajánlatot biztosította, hanem az vált döntővé, hogy „ki kinek a kije”.

Kiábrándulását tovább mélyítette az egyre erősebb háborús uszítás és az általa őrületnek nevezett politikai kommunikáció. Úgy látja, az Orbán-kormány tudatosan szembefordította egymással a magyar embereket, miközben a propaganda folyamatosan félelmet és ellenségképeket épített. Tanács Zoltán ezt nem egyetlen politikai hibának, hanem hosszú ideje tartó, fokozatosan eldurvuló folyamatnak nevezte.

Amikor arról kérdezték, mit mondana Orbán Viktornak, ha leülhetnének egymással egy kávéra, röviden válaszolt:

Tanács Zoltán hangsúlyozta: Orbán Viktor történelmi lehetőséget és rendkívüli felhatalmazást kapott a magyar emberektől, akik hosszú éveken keresztül bíztak benne. Ezt a bizalmat azonban eljátszotta, a hatalmát pedig arra használta, hogy egymás ellen fordítsa a magyarokat és elvegye a pénzüket.

Állami informatikai szerződések

Tanács Zoltán külön beszélt a Kréta, a Neptun és a Poszeidon rendszerei körül kialakult helyzetről is. Úgy látja, az előző kormány jogi eszközökkel mesterséges monopóliumot épített fel, amely gyakorlatilag megszüntette a valódi piaci versenyt.

A miniszter arról számolt be, hogy miután megszűnt egyes rendszerek kötelező használatának előírása, intézmények ajánlatokat kértek más piaci szereplőktől. A versenytársak állítólag negyed- vagy ötödáron kínáltak korszerűbb és jobban célzott szolgáltatásokat.

Tanács Zoltán becslése alapján az államot legalább 50–60 milliárd forintos kár érhette. A helyzetet úgy összegezte:

A kormány ezért átfogóan megvizsgálja a korábbi beszerzéseket és szerződéseket. Az új rendszerben nem egyetlen kötelező szolgáltatóra építenének, hanem egységes szakmai és biztonsági követelményeket határoznának meg, amelyek mellett újra valódi verseny alakulhat ki.

Stadionok helyett az ország jövőjére kellett volna költeni

A miniszter az előző kormány beruházási politikáját is bírálta. Úgy véli, a látványberuházások, stadionok és erdő nélküli lombkoronasétányok helyett az energiarendszerbe, a vízgazdálkodásba, az otthonok szigetelésébe, a kórházak klimatizálásába és a vasúti teherszállítás korszerűsítésébe kellett volna fektetni.

Tanács Zoltán az interjúban 20–60 ezer milliárd forint közötti összeg eltűnéséről beszélt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a pontos összeget egyelőre nem ismerik. Úgy látja, az előző rendszer a jövőt megalapozó fejlesztéseket elhanyagolta, miközben az ország lehetőségeit felélő beruházásokat valósított meg.

A paksi krízist az Orbán-kormány rövidlátásának példájaként említette. Állítása alapján egy megközelítőleg tízmilliárd forintos beruházással megelőzhető lett volna az a termeléskiesés, amely végül 50–90 milliárd forintos kárt okozhat.

A közös cselekvésben látja a rendszerváltás kezdetét

Tanács Zoltán szerint a rendszerváltás már elkezdődött, ennek egyik jelét pedig a paksi krízis idején megmutatkozó társadalmi összefogásban látja. A lakosság a kormány kérésére önkéntesen mintegy tíz százalékkal csökkentette az ország energiafogyasztását, amit precedens nélküli eredménynek nevezett.

Úgy véli, fideszesek, tiszások és pártpolitikától távol álló emberek egyaránt részt vettek a takarékoskodásban. Számára ez mutatta meg, hogyan működhet egy olyan ország,

Élesen bírálta ugyanakkor azokat, akik a takarékossági felhívás idején szándékosan a klímák feltekerésére buzdították az embereket. Úgy fogalmazott, ezzel saját magukkal, a gyerekeikkel és az egész országgal is kiszúrtak. Tanács Zoltán szerint az ilyen politizálás a Fideszt a teljes megsemmisülés irányába viheti.

Egyszerűbb, emberközelibb államot akar

A miniszter pozitív tapasztalatokról is beszámolt. Az állami szervezetekben sok jól felkészült szakemberrel találkozott, akik nyitottak az együttműködésre. Sokkolónak nevezte ugyanakkor az adminisztráció lassúságát, a régi szokásokhoz való indokolatlan ragaszkodást és az informatikai szolgáltatások alacsony színvonalát.

Személyes céljának tekinti, hogy az állami ügyintézés egyszerűbbé és emberközelibbé váljon.

Azt szeretné, hogy a leggyakoribb élethelyzetekhez kapcsolódó ügyeket – például a lakásvásárlást, a gyermekszületést, a jogosítvány igénylését vagy a különböző igazolások beszerzését – kényelmes felületeken, lehetőleg mobiltelefonról is el lehessen intézni.

Tanács Zoltán szerint egy másképp működő ország alapja a korrupció felszámolása, a tisztességes verseny helyreállítása és a rászorulók támogatása lehet. Mindezt olyan társadalommal képzeli el, amelynek tagjai a propaganda által felépített ellenségképek helyett ismét képesek közösen gondolkodni és cselekedni.

A cikk egy rövidített verziója az Index.hu oldalán adott interjúnak. Ha érdekesnek találta, tekintse meg a teljes interjút az alábbi linken.