Tanács Zoltán az NVVH-ról: Nem az elnök személye a legfontosabb, hanem hogy képes legyen hatékonyan fellépni a korrupció ellen

Pócs János előző napi Cosa Nostra-emlegetésére utalva idézte fel a palermói Maxi-per történetét Tanács Zoltán pénteki Facebook-bejegyzésében. A miniszter arra kereste a választ, mennyi időre van szüksége egy államnak ahhoz, hogy érdemben fellépjen a maffia ellen.

Tommaso Buscetta, a Cosa Nostra egykori magas rangú tagja 1984 júliusának közepén kezdett együttműködni Giovanni Falcone vizsgálóbíróval. Vallomásaiban feltárta a maffia addig szinte áthatolhatatlan belső világát: beszélt a szervezet felépítéséről, vezetőiről, üzleteiről és gyilkosságairól.

Két és fél hónappal később, szeptember 29-én megindult a San Michele-akció. Buscetta vallomásai és az azokat alátámasztó nyomozati munka alapján 366 elfogatóparancsot adtak ki. Októberben Salvatore Contorno is együttműködni kezdett a hatóságokkal, vallomásai nyomán pedig további 127 elfogatóparancs született.

Mintegy 16 hónappal Buscetta első vallomásai után az antimaffia-pool lezárta a nyomozást. Giovanni Falcone és Paolo Borsellino munkájának eredményeként elkészült a körülbelül nyolcezer oldalas iratanyag. Összesen 707 ember ügyét vizsgálták, közülük 476-ot bíróság elé utaltak.

A Maxi-per 1986. február 10-én kezdődött meg a palermói Ucciardone börtön mellett erre a célra épített bunkerteremben. A példátlan méretű eljárásban több száz vádlott és mintegy kétszáz ügyvéd vett részt.

Az elsőfokú ítélet 1987. december 16-án született meg. A másodfokú eljárás 1989 februárjában kezdődött, majd 1990. december 10-én jelentősen enyhébb ítélettel zárult: a 19 életfogytiglani büntetésből 12 maradt, az összes kiszabott szabadságvesztés 2665 évről 1576 évre csökkent, és 86 új felmentő ítélet született.

Az olasz legfelsőbb semmítőszék 1992. január 30-án nagyrészt helyreállította és jogerőssé tette az elsőfokú ítélet lényegét. Megerősítette a súlyos büntetéseket, és megsemmisítette a másodfokon hozott felmentések jelentős részét. Ezzel az a megállapítás is kiállta a legfelsőbb bírói fórum próbáját, hogy a Cosa Nostra egységes, hierarchikusan működő bűnszervezet.

Hangsúlyozta: az olasz maffia elleni fellépés hosszú és szisztematikus munkát követelt, az első letartóztatásokhoz azonban nem évekre, hanem mindössze néhány hónapra volt szükség.

A miniszter szerint ezért volt szükség a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozására. Bejegyzésében „nagy napnak” nevezte a péntekit, amikor az Országgyűlés megválasztja a hivatal elnökét.

A miniszter ugyanakkor úgy látja, nem az elnök személye a legfontosabb, hanem az, hogy legyen működő intézmény, legyen vezetője, és az NVVH képes legyen hatékonyan fellépni a korrupció ellen. Találja meg a felelősöket, akadályozza meg a korrupció újratermelődését, vezetője pedig a lehető legjobb szakemberekkel vegye körül magát.

Tanács Zoltán szerint ha a társadalom azt látja, hogy a hivatal működik, folyamatosan zajlanak nyomozati cselekmények, tanúkihallgatások, letartóztatások és vádemelések, akkor a végső, jogerős ítéleteket is kivárja – még akkor is, ha az eljárások évekig tartanak.