Belföld

Tanács Zoltán az NVVH-ról: Nem az elnök személye a legfontosabb, hanem hogy képes legyen hatékonyan fellépni a korrupció ellen

A palermói Maxi-per példájával mutatta be Tanács Zoltán, mennyi időre lehet szükség a korrupciós és szervezett bűnözői ügyek jogerős lezárásához. A tudományos és technológiai miniszter szerint az ítéletekre akár éveket is várni kell, az NVVH első ügyeinek felderítését azonban mielőbb meg kell kezdeni.
Bejegyzés megosztása Megosztás

Pócs János előző napi Cosa Nostra-emlegetésére utalva idézte fel a palermói Maxi-per történetét Tanács Zoltán pénteki Facebook-bejegyzésében. A miniszter arra kereste a választ, mennyi időre van szüksége egy államnak ahhoz, hogy érdemben fellépjen a maffia ellen.

Tommaso Buscetta, a Cosa Nostra egykori magas rangú tagja 1984 júliusának közepén kezdett együttműködni Giovanni Falcone vizsgálóbíróval. Vallomásaiban feltárta a maffia addig szinte áthatolhatatlan belső világát: beszélt a szervezet felépítéséről, vezetőiről, üzleteiről és gyilkosságairól.

Két és fél hónappal később, szeptember 29-én megindult a San Michele-akció. Buscetta vallomásai és az azokat alátámasztó nyomozati munka alapján 366 elfogatóparancsot adtak ki. Októberben Salvatore Contorno is együttműködni kezdett a hatóságokkal, vallomásai nyomán pedig további 127 elfogatóparancs született.

Mintegy 16 hónappal Buscetta első vallomásai után az antimaffia-pool lezárta a nyomozást. Giovanni Falcone és Paolo Borsellino munkájának eredményeként elkészült a körülbelül nyolcezer oldalas iratanyag. Összesen 707 ember ügyét vizsgálták, közülük 476-ot bíróság elé utaltak.

A Maxi-per 1986. február 10-én kezdődött meg a palermói Ucciardone börtön mellett erre a célra épített bunkerteremben. A példátlan méretű eljárásban több száz vádlott és mintegy kétszáz ügyvéd vett részt.

Az elsőfokú ítélet 1987. december 16-án született meg. A másodfokú eljárás 1989 februárjában kezdődött, majd 1990. december 10-én jelentősen enyhébb ítélettel zárult: a 19 életfogytiglani büntetésből 12 maradt, az összes kiszabott szabadságvesztés 2665 évről 1576 évre csökkent, és 86 új felmentő ítélet született.

Az olasz legfelsőbb semmítőszék 1992. január 30-án nagyrészt helyreállította és jogerőssé tette az elsőfokú ítélet lényegét. Megerősítette a súlyos büntetéseket, és megsemmisítette a másodfokon hozott felmentések jelentős részét. Ezzel az a megállapítás is kiállta a legfelsőbb bírói fórum próbáját, hogy a Cosa Nostra egységes, hierarchikusan működő bűnszervezet.

„Összesen körülbelül 7 év és 6 hónap. Ennyi idő telt el attól, hogy egy kulcsfontosságú maffiatag beszélni kezdett, addig, hogy az olasz igazságszolgáltatás történetének egyik legnagyobb maffiapere lezárult”
–összegezte Tanács Zoltán.

Hangsúlyozta: az olasz maffia elleni fellépés hosszú és szisztematikus munkát követelt, az első letartóztatásokhoz azonban nem évekre, hanem mindössze néhány hónapra volt szükség.

„A társadalom elvárása jogos: mindannyian szeretnénk, ha mielőbb kiderülne, pontosan kik és mit követtek el a társadalom és a közpénzek ellen, és a felelősöknek mielőbb méltó büntetést szeretnénk. De mindezt jogállami keretek között”
–fogalmazott.

A miniszter szerint ezért volt szükség a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozására. Bejegyzésében „nagy napnak” nevezte a péntekit, amikor az Országgyűlés megválasztja a hivatal elnökét.

A miniszter ugyanakkor úgy látja, nem az elnök személye a legfontosabb, hanem az, hogy legyen működő intézmény, legyen vezetője, és az NVVH képes legyen hatékonyan fellépni a korrupció ellen. Találja meg a felelősöket, akadályozza meg a korrupció újratermelődését, vezetője pedig a lehető legjobb szakemberekkel vegye körül magát.

„A lényeg, hogy induljon el mielőbb az első ügyek felderítése, találjon az NVVH egy-két olyan kulcstanút, aki képes elindítani egy olyan lavinát, ami az olasz maffiát is végül maga alá temette”
–írta.

Tanács Zoltán szerint ha a társadalom azt látja, hogy a hivatal működik, folyamatosan zajlanak nyomozati cselekmények, tanúkihallgatások, letartóztatások és vádemelések, akkor a végső, jogerős ítéleteket is kivárja – még akkor is, ha az eljárások évekig tartanak.