Belföld

Tanács Zoltán: Akár már 2027-ben újranyithat a Budapesti Planetárium

Három lehetséges fejlesztési irányt mutatott be Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a 2017 óta zárva tartó Budapesti Planetárium jövőjére. Az intézmény akár már 2027-ben ideiglenesen újranyithat, teljes korszerűsítése azonban 15–20 milliárd forintba és két-három évbe kerülhet.
Bejegyzés megosztása Megosztás

Tanács Zoltán közölte: már dolgoznak a Planetárium jövőjéről szóló kormányzati előterjesztésen. A szakmai, műszaki és pénzügyi kérdéseket a Közlekedési és Beruházási Minisztérium, valamint a Tudományos és Technológiai Minisztérium munkatársaival közösen vizsgálják.

A tárcavezető szerint a nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy Budapest fizikai adottságai ma is versenyképesek.

A Planetárium 23 méteres kupolája nemzetközi szinten is komoly érték, a Népliget pedig megközelíthetősége és fejlesztési lehetőségei miatt különleges helyszín. A valódi lemaradás a vetítéstechnikában, az interaktív tartalmakban, a kiállításokban és a működési modellben van.

„A kérdés tehát nemcsak az, hogy újranyissuk-e a Planetáriumot. Hanem az is, hogy milyen ambícióval tegyük ezt.”

A minisztérium tíz vezető nemzetközi intézményt vizsgált meg három kontinensről. Berlinben a budapestivel megegyező méretű, 23 méteres kupolában modern, 8K-s hibrid vetítési rendszer működik, Varsóban pedig a planetárium egy több mint 450 interaktív elemet kínáló tudományos központ része. Sanghaj, Chicago, New York, Hamburg, Valencia és az ESO Supernova szintén különböző mintákat kínál a fejlesztéshez.

Tanács Zoltán - Facebook oldala
Tanács Zoltán - Facebook oldala

Már 2027-ben megnyílhatna

Az első lehetőség egy ideiglenes újranyitás. Ennek keretében rendbe hoznák az épületet, lehetőség szerint megjavítanák a meglévő Zeiss vetítőt, és átmeneti kiállításokkal már 2027-ben fogadhatnák a közönséget. A megoldás néhány százmillió forintból megvalósítható lenne.

„Az első szerint már 2027-ben legalább ideiglenesen újranyithatnánk a Planetáriumot.”

Tanács Zoltán ugyanakkor felvetette: kérdéses, érdemes-e csupán néhány hónapra megnyitni az intézményt, ha azt a teljes felújítás idejére ismét be kellene zárni.

A teljes felújítás 15–20 milliárd forintba kerülhet

A második lehetőség egy teljes, 21. századi korszerűsítés. Megújulna az épület, 8K+ full-dome technológiát, valós idejű univerzum-szimulációt, új hang- és vetítési rendszert, többnyelvű tartalmakat és kiegészítő szolgáltatásokat alakítanának ki.

A beruházás a beszerzésekkel és a kiállítások megvalósításával együtt két-három évet vehetne igénybe, előzetesen 15–20 milliárd forintos költséggel.

Tudományos élményközpont épülhet a Népligetben

A harmadik, legnagyobb léptékű elképzelés szerint a Planetárium körül nemzetközi színvonalú Tudományos és Technológiai Élményközpont épülne.

Interaktív űrkutatási, robotikai, mesterségesintelligencia-, jövőtechnológiai és természettudományos kiállításokat, valamint szabadtéri tudományos parkot is létrehoznának, miközben a Népliget környező részei is megújulnának.

Ez a fejlesztés a Planetárium felújításánál akár egy nagyságrenddel többe kerülhetne, de Tanács Zoltán számításai szerint jelentős turisztikai vonzerőt teremtene, és évente akár több tízmilliárd forintos többletbevételt is hozhatna Budapestnek.

„A következő generációknak hatalmas élményt nyújtana, nemzedékeket inspirálna a természettudományok iránt.”

A három irány akár egymásra is épülhet, de a kormány egyelőre egyik változatról sem hozott döntést. A miniszter arra kérte követőit, mondják el, a gyors, ideiglenes megnyitást, a teljes felújítást vagy a nagyszabású tudományos élményközpont megépítését támogatnák-e.