Szijjártó a BYD támogatását védte, kérdésekre nem válaszolt a meghallgatásán

A bizottság azt vizsgálja, milyen körülmények között került Szijjártó a BYD-hez, és jelenthet-e nemzetbiztonsági kockázatot a munkaviszonya. A volt külügyminiszter júliusban jelentette be, hogy lemond országgyűlési mandátumáról, és a vállalat külső kapcsolataiért, valamint új üzletágainak fejlesztéséért felelős vezetőként folytatja. A vizsgálat megindításáról szeptember 16-án döntött a testület.

Szijjártó a meghallgatáson arról beszélt, hogy súlyos félreértések és hamis információk jelentek meg a szegedi beruházásról. Azzal érvelt, hogy a BYD európai gyáráért számos ország versenyzett, köztük nyugat-európai államok is, ezért kifejezetten sikernek tartja, hogy Magyarországot választotta a cég.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A gyárépítéshez adott, illetve javasolt állami támogatás arányát szokásosnak nevezte. Elmondása szerint ez több más magyarországi autóipari beruházás támogatási arányánál is alacsonyabb.

Az infrastruktúrára fordított kiadásokat azzal indokolta, hogy a kormány minden hasonló nagyságrendű beruházásnál fejlesztéseket hajt végre. Győrt, Debrecent, Miskolcot és Tatabányát hozta példaként. Állítása szerint a Szegedre javasolt fejlesztések értéke körülbelül a fele annak, amit Debrecenben a BMW és más beruházások kapcsán javasoltak. Az 5-ös út bővítéséről pedig azt mondta, hogy 2008 óta napirenden lévő ígéret.

A vendégmunkások ügyét „durva félreértésnek” nevezte. Szijjártó szerint az előző kormány szigorú szabályozásának részeként bevezetett csoportos keretengedély arra szolgált, hogy az új technológiákat alkalmazó gyárak gyorsabban elkészüljenek, és hamarabb megkezdődhessen a berendezések üzembe helyezése. Magyarázata szerint az ehhez szükséges külföldi munkások bevonásával azt is el akarták érni, hogy ők „minél gyorsabban el is hagyják az országot”.

A szegedi beruházásnál a nemzetgazdasági miniszter által kiadott csoportos keretengedély elmondása szerint 2027 közepéig érvényes. A technológia beüzemelése és a magyar dolgozók, mérnökök betanítása után már ők fogják működtetni a gyárat – mondta.

Szijjártó saját miniszteri munkáját is értékelte: a beruházásösztönzést az elmúlt évek egyik legsikeresebb kormányzati területének nevezte. Az általa ismertetett összesítés szerint 12 év alatt 2305 beruházásról kötött megállapodást, amelyek összértéke 23 500 milliárd forint, és 187 ezer munkahelyet jelentenek Magyarországnak.

A megjelenéséről azt mondta, „készséggel” jött el, mert bár állítása szerint jogilag nem lett volna köteles rá, 24 éven át volt országgyűlési képviselő, és tiszteli a parlament intézményét. Kérdésekre az MTI tudósítása szerint nem válaszolt.