Sürgős tárgyalásba vették az uniós források hazahozatalával kapcsolatos törvényjavaslatot

Az Országgyűlés 141 igen, 34 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett döntött az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges törvénymódosító javaslat sürgős tárgyalásáról.

Igennel szavaztak a Tisza és a Mi Hazánk jelen lévő képviselői, nemmel szavaztak a Fidesz és a KDNP frakció jelen lévő képviselői, egy fideszes és egy KDNP-s képviselő tartózkodott.

Magyar Péter miniszterelnök a szavazást követően ügyrendben kért szót, kritikával illetve a Fidesz-frakciót, amiért leszavazták az EU-s források hazahozatalához szükséges jogszabálycsomag sürgős tárgyalását.

„Önök ma újra világosan elárulták a hazájukat, azt akarják, hogy a magyar egészségügyi rendszer, az oktatás, a magyar vállalkozók, a magyar agrárgazdálkodók ne jussanak hozzá ahhoz a 6000 milliárd forinthoz, amihez évekig az önök ipari méretű korrupciója miatt nem jutottak hozzá. Szégyen és gyalázat, szégyelljék magukat!”

-jelentette ki.

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője szintén ügyrendben kért szót és azzal vádolta a kormányt, hogy azért kérte a javaslat sürgősségi tárgyalását, hogy “a magyar emberek ne tudhassák meg”, hogy a törvényjavaslatban pontosan milyen intézkedéseket akarnak elfogadni a magyar felsőoktatási rendszer finanszírozását és az alkotmányos intézményrendszert illetően az uniós forrásokra való hivatkozva.

“Szégyelljék magukat!” - reagált a kormányfő szavaira.

Magyarország nem maradhat források, lehetőség és bizalom nélkül

Görög Márta igazságügyi miniszter hangsúlyozta: a törvényjavaslat olyan vállalásokat teljesít, amelyek nélkül Magyarország nem tud előre lépni az uniós forrásokhoz való hozzáférésben. Magyarország nem elveszíteni akarja az uniós forrásokat, hanem hazahozni és felhasználni, és nem új feltételeket teljesítenek, hanem 2022 óta ismert kötelezettségeket - közölte.

Tájékoztatása szerint a törvényjavaslat egyrészt a vagyonnyilatkozati rendszert szigorítja, az Integritás Hatóság a jövőben érdemi jogosítványokat kap, és a szabályozás kiterjed a magas közjogi, állami, önkormányzati és közpénzekhez kapcsolódó tisztségekre, és jogkövetkezményeket is tartalmaz.

„A közbeszerzések és a közpénz költés átláthatóságának a megerősítése kapcsán arról is szól, hogy az állam nem tölthet el közpénzt úgy, hogy közben a közvélemény ne lássa kivel, mire, milyen feltételekkel és milyen teljesítés mellett szerződik”

-mondta.

A javaslat többek között csökkenti az egyajánlatos eljárások mozgásterét és új garanciákat épít be a koncessziós beszerzésekbe is.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) kapcsán Görög Márta úgy fogalmazott: az állam által átadott vagyon nem veszítheti el közvagyon jellegét csak azért, mert alapítványi szerkezetbe kerül.

Emlékeztetett: az alaptörvény hétfői, 16. módosításával összhangban a javaslat biztosítja, hogy az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen nyitott vagyon annak hozama, illetve az annak helyébe lépett vagyon az alapítvány megszűnésekor visszatájon az államra, az alapító jogokat pedig az állam gyakorolja.

A törvényjavaslat az információszabadság és a közadatok nyilvánosságának megerősítéséről is szól, bővítik a központi információs közadat nyilvántartásban közzétételre kötelezett szervezetek körét többek között a köztulajdonban álló gazdasági társaságokkal, a kekvákkal és az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyekkel, valamint a HUN-REN magyar kutatási hálózattal.

„A javaslat ötödik pillére a korrupció elleni fellépés, a pénzügyi átláthatóság és a tényleges tulajdonosi viszonyok feltárása”

-mutatott rá Görög Márta.

Hozzátette: a javaslat a pénzmosás elleni szabályokkal összhangban rendezi a zártkori befektetési alapok, magántőke alapok és kockázati tőke alapok tényleges tulajdonosi adatainak megismerhetőségét és naprakészen tartását.

Ez a törvényjavaslat szigorú, mert éveket veszítettünk, mert Magyarország nem engedheti meg magának, hogy továbbra is források, lehetőségek és bizalom nélkül maradjon - zárta szavait az előterjesztő.

A javasolt jogszabályok nélkül nem tudnak eljutni az uniós pénzek a magyar gazdasághoz

Sopov Ildikó Éva, a Tisza vezérszónoka azt kérte, hogy a javaslat tárgyalása során "lássák meg a hidat".

Ezek a jogszabályok azért születnek meg, mert nélkülük az uniós pénzek nem tudnak eljutni a magyar gazdasághoz - húzta alá, kiemelve: a javalat sem egyetlen ügy törvénye, hanem jogalkotási gyűjtőcsomag, amiből hídpilléreket kell építeni, amelyek képesek megtartani a gazdasági forrásokhoz vezető utat.

Rögzítette: augusztus végéig minden uniós feltételt teljesíteni kell, az időpont meghosszabbítására nincs esély, ezért most az előző kormány mulasztásának köszönhetően versenyt futnak az idővel.

Kitért a javaslatban szereplő garanciákra, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valóban megérkezhessenek az uniós források.

A javaslat szigorítja a vagyonnyilatkozati rendszert és érdemi ellenőrzési lehetőséget ad az Integritás Hatóságnak - hangsúlyozta.

Szólt a kekva-t érintő változásokról is, ami nem csupán jogtechnikai kihívás, hanem a rend biztosítása. Ami az az államé volt az az államé lesz -hangoztatta.

„A NER-es üzleti körökben olyan szövevényes céghálók épülhettek és olyan bonyolult tulajdonosi körök jöttek létre, ahol a pénznek van útja, de nincs arca. Ahol nincs felelősség, ott előbb-utóbb eltűnik a pénz, a bizalom és az igazságos verseny”

-vélte, kijelentve: a magyar embereknek joguk van tudniuk, hová kerülnek az uniós források.

Nemcsak a források, hanem a felelősség is visszatér hazánkba - összegzett a kormánypárti politikus.