Sulyok Tamás miatt módosítja az Alaptörvényt a Tisza-kormány

Ha Sulyok Tamás nem távozik önként a köztársasági elnöki tisztségből, a Tisza Párt az alaptörvény módosításával indítja el leváltásának folyamatát – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján.

A kormányfő közölte, az alaptörvény jelenleg is több lehetőséget biztosít az államfő leváltására, ezek közé tartozik a megfosztási eljárás is, a Tisza Párt azonban „a köztársasági elnöki hivatal védelme, és megmaradt tekintélye érdekében” nem ezt az utat választaná, hanem az alaptörvény módosítását kezdeményezné.

Az MTI kérdésére válaszolva a miniszterelnök azt mondta, a tervezett alkotmánymódosítás mindazokra vonatkozni fog, akiknek a leváltását kezdeményezte. Hozzátette: „minden bábnak az eltávolításáról szó lesz, aki részt vett ebben a káderkeringőben”.

A kormányfő szerint a szükséges jogalkotási folyamat nagyjából egy hónapot vehet igénybe

A közvetlen államfőválasztás lehetőségéről szóló kérdésre úgy reagált, hogy mindenképpen erősítené a részvételiséget a köztársasági elnök kiválasztásánál is.

Kiemelte, hogy nem személyre szabott jogalkotásról van szó, hanem arról, hogy helyreállítsák „sok millió magyar egyértelmű, erős felhatalmazása alapján a magyar jogállamot és a demokráciát”.

Magyar Péter a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy szerinte a magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása, amelyet generációk építettek és védtek.

Mint mondta, azért kereste fel az államfőt, hogy a felelősségéről beszéljenek, mert céljuk a köztársasági elnöki intézmény tekintélyének helyreállítása.

Fotó: MTI/ Hegedüs Róbert

A találkozó után közölte: Sulyok Tamás nem mondott le.

A miniszterelnök szerint a köztársasági elnöki szerep nem merülhet ki törvények aláírásában, kitüntetések átadásában vagy protokolláris eseményeken való részvételben.

Úgy fogalmazott, Sulyok Tamás elnöksége alatt a társadalmilag fontos és súlyos ügyekben „minden esetben, kivétel nélkül a hallgatást választotta”.

Magyar Péter több példát is felsorolt, amelyekben szerinte az államfőnek meg kellett volna szólalnia

Ezek közé sorolta a kegyelmi botrányt, valamint azt az időszakot, amikor a korábbi miniszterelnök „poloskáról, nagytakarításról és árnyékhadseregről” beszélt.

Emellett megemlítette a gyülekezési jog korlátozását, illetve a Szuverenitásvédelmi Hivatal működését is, amely állítása szerint adófizetői milliárdokból civil szervezeteket, civileket és oknyomozó újságírókat bélyegzett meg.

A kormányfő szerint Sulyok Tamás akkor sem emelte fel a szavát, amikor magyar ellenzékieket titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg, politikai önkénteseket támadások értek, Lázár János volt miniszter a romákkal kapcsolatban tett minősíthetetlen kijelentéseket, vagy amikor a hatalmat bíráló embereket hazaárulóként és belső ellenségként mutatták be.

Magyar Péter elmondása szerint a találkozón pontról pontra rákérdezett Sulyok Tamás véleményére a történtekről. A „poloskázással” kapcsolatban például a köztársasági elnök azt mondta, hogy azt politikai véleménynek tartja.

A miniszterelnök szerint ilyen helyzetekben a köztársasági elnök feladata lett volna figyelmeztetni a hatalmat arra, hogy hagyjon fel a saját honfitársai elleni fellépéssel, illetve a háborús uszítással. Hozzátette, Sulyok Tamás erre azt válaszolta, hogy ez nem az ő feladata.

Különösen fájdalmasnak nevezte azt is, hogy szerinte az államfő a határon túli magyar közösségeket érintő ügyekben sem szólalt meg.

A sajtótájékoztatót többen bekiabálásokkal zavarták meg, amelyekre Magyar Péter reagált, majd arra kérte a szervezőket, biztosítsák a rendezvény zavartalan folytatását.

A közmédia kérdésére válaszolva azt mondta, a köztársasági elnök esetleges leváltása nem késleltetné az uniós források hazahozatalát

Felidézte: az alaptörvény alapján az államfő lemondása vagy leváltása esetén az új köztársasági elnök megválasztásáig az Országgyűlés elnöke látja el a feladatait, így ő írhatná alá a szükséges jogszabályokat.

A kormányfő arról is beszélt, hogy az uniós forrásokról szóló megállapodás alapfeltételei között sem a migrációs paktum, sem a háború, sem genderkérdések nem szerepeltek.

Magyar Péter végül reményét fejezte ki, hogy a Fidesz-frakció megmaradt része támogatni fogja a korrupcióellenes intézkedéseket, valamint azt, hogy az Európai Ügyészség 2021-ig visszamenőleg vizsgálhassa az elkövetett bűncselekményeket.