Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért

Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére, melynek révén nagyobb abszolút hatalma lenne, mint Orbán Viktor előző miniszterelnöknek volt.

A köztársasági elnök a Politico című brüsszeli hírportálnak adott, szombaton megjelent interjúban beszélt erről.

Sulyok Tamás azzal érvelt, hogy Magyar Péter, aki őt és az Orbán-korszak más kinevezettjeit megkísérli eltávolítani, sokkal pimaszabbul él vissza a parlamenti szupertöbbségével, mint Orbán valaha is.

A köztársasági elnök szavai szerint ezért kell hivatalban maradnia, hogy megvédje a demokratikus normákat, valamint a parlament és az elnök közötti hatalommegosztást.

“Semmilyen többség sem adhat felhatalmazást a jog uralmának és európai értékeknek a semmibevételére” - jelentette ki Sulyok Tamás.

Hozzátette: Magyar Péter Tisza pártja

A köztársasági elnök közölte: “az érzéseinek és az érzelmeinek nincs jogi jelentősége”. Mint mondta, szorít az új parlament és az új kormány sikeréért, mert ez minden magyar alapvető érdeke".

Hozzátette, hogy az elmozdítására irányuló kísérletek okozta alkotmányos válságot meg kell oldani, mert az “rombolja az országról kialakult képet és Magyarország nemzetközi tekintélyét”.

Sulyok Tamás június 11-én jelentette be, hogy indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezésére.

Az Alkotmánybíróság pénteki közleményében tudatta: a köztársasági elnök alaptörvény értelmezésére irányuló indítványával kapcsolatban hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be, a teljes ülés így nem határozatképes, ezért Polt Péter, az Ab elnöke levette az ügyet a napirendről.

Sulyok Tamás a Velencei Bizottság véleményét is kérte Magyar Péternek a lemondására történő többszöri felszólítása által előidézett “alkotmányos válság” megoldásáról.