Sulyok Tamás szerint veszélyes precedenst teremtene az Alaptörvény tizenhetedik módosítása

Részletes közleményben reagált Sulyok Tamás az Alaptörvény tizenhetedik módosítására. Az államfő szerint a javaslat több ponton sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás alapelveit, és olyan alkotmányos precedenst teremtene, amely hosszú távon veszélyeztetheti a magyar demokratikus berendezkedést.

Sulyok Tamás hangsúlyozta: a köztársasági elnök alkotmányos szerepe sajátos, hiszen a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási hatalmi ágakon kívül álló, önálló közjogi szereplőként a fékek és ellensúlyok rendszerének része. Éppen ezért – fogalmazott – nem cselekedhet egyik hatalmi ág helyett sem, és függetlensége kiemelt alkotmányos védelem alatt áll.

Az államfő szerint európai összehasonlításban is példátlan lenne, ha egy hivatalban lévő köztársasági elnököt pusztán politikai indokokra hivatkozva, személyre szabott alaptörvény-módosítással távolítanának el hivatalából.

Úgy véli, hogy a módosítás záró rendelkezéseibe illesztett szabály egyértelműen személyre szabott, és sérti a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos autonómiáját biztosító garanciákat.

Sulyok emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi alkotmányos rendszerben kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult arra, hogy megfossza hivatalától a köztársasági elnököt, és erre is csak kivételes esetekben, az Alaptörvény vagy más jogszabály szándékos megsértése, illetve bűncselekmény elkövetése esetén kerülhet sor.

Kiemelte azt is, hogy 1990 óta a magyar köztársasági elnököket lényegében változatlan alkotmányos szabályok alapján választotta meg az Országgyűlés, így az intézmény stabil közjogi keretek között működött.

Az államfő szerint a tervezett módosítás megtörné ezt az alkotmányos folytonosságot. Úgy fogalmazott, hogy az ezt követően hivatalba lépő köztársasági elnök már egy jogállami szempontból vitatható módon eltávolított államfő utódjaként, az őt leváltó politikai többség jelöltjeként kerülne hivatalba, ami szerinte gyengítené az intézmény függetlenségét.

Sulyok Tamás arra is figyelmeztetett, hogy ezzel a köztársasági elnök a mindenkori parlamenti többség “foglyává” válhatna, hiszen a jövőben bármikor eltávolítható lenne, ha hivatalban maradása már nem szolgálná az aktuális politikai érdekeket.

A köztársasági elnök szerint a módosítás nem kizárólag az államfő intézményét érintené, hanem valamennyi független közjogi szerv működésére is kihatna.

Álláspontja szerint a javaslat olyan precedenst teremtene, amely alapján egyedi politikai döntéssel a jövőben más független intézmények vezetői vagy tagjai is eltávolíthatók lennének tisztségükből. Emellett kifogásolta azt is, hogy a módosítás lehetővé tenné az országgyűlési képviselők újraválaszthatóságának korlátozását.

Megfogalmazása szerint mindez a hatalommegosztás helyett hatalomkoncentrációhoz vezetne, és a jogállamiság helyreállítása helyett önkényes működést eredményezhet.

Sulyok Tamás közleményében kitért arra is, hogy a kormányoldal különleges demokratikus felhatalmazásra hivatkozik, ugyanakkor hangsúlyozta: sem egy kétharmados parlamenti többség, sem más demokratikus legitimáció nem jogosít fel alapvető alkotmányos elvek vagy alapjogok sérelmére.

Az államfő szerint a kialakult közjogi konfliktus rendezésének jogállami útja az lehetne, ha figyelembe vennék a Velencei Bizottság véleményét.

Közleménye végén Sulyok Tamás a közéleti szereplőkhöz, politikusokhoz és véleményformálókhoz fordult. Arra kérte őket, hogy nyilatkozataik során legyenek tudatában annak a felelősségnek, amellyel a társadalom jogállamiságról, demokráciáról, szolidaritásról és emberségről alkotott képét alakítják.

Az államfő szerint

Magyarország olyan történelmi pillanathoz érkezett, amely hosszú időre meghatározhatja az ország jövőjét.

Úgy véli, visszafordíthatatlan károkat okozhat, ha ebben a helyzetben azok, akiknek lehetőségük lenne rá, nem állnak ki a demokratikus jogállami értékek mellett.

Sulyok Tamás zárásként hangsúlyozta: meggyőződése szerint a jogállamiság, a szolidaritás és az emberség olyan alapvető értékek, amelyek érvényesítése minden történelmi helyzetben közös felelősség, és amelyeket a múlt negatív tapasztalatai nem gyengítenek, hanem még inkább megerősítenek.