Belföld

Sulyok Tamás: Nincs helye a lemondásomnak

Sulyok Tamás szerint nincs alkotmányos indoka annak, hogy lemondjon köztársasági elnöki tisztségéről. A német Cicero politikai folyóiratnak adott interjúban visszautasította Magyar Péter vele kapcsolatos kijelentéseit, köztük azt is, hogy bárkinek a bábja lenne. Az államfő úgy fogalmazott: a demokratikus felhatalmazás sem jelentheti az alkotmányos és jogállami keretek felrúgását.
Bejegyzés megosztása Megosztás

Magyar Péter a választási győzelem után több alkalommal is jelezte: szerinte az új politikai korszakhoz személyi változásokra is szükség van az állami intézményrendszerben. Sulyok Tamás ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a köztársasági elnöki mandátum nem a kormányzati ciklushoz kötődik, hanem önálló közjogi megbízatás.

Sulyok Tamás álláspontja szerint a köztársasági elnök feladata nem a kormánnyal való politikai versengés

Mint fogalmazott az interjúban, az államfőnek kül- és belpolitikai területen is alkotmányos kötelessége támogatni a demokratikus felhatalmazással rendelkező kormány működését, amíg az az alkotmányos keretek között marad.

A köztársasági elnök azt mondta, ezt az együttműködési szándékát Magyar Péternek is jelezte, amikor a választások után három nappal személyesen találkoztak. Elmondása szerint a miniszterelnök akkor is ismertette vele a lemondása mellett szóló érveit, ő pedig közölte, hogy bár nem ért velük egyet, megfontolja azokat.

Sulyok szerint a kormány végül nem fogadta el a felajánlott együttműködést. Úgy fogalmazott, hogy Magyar Péter az Országgyűlés alakuló ülésén, néhány perccel az Alaptörvény betartására tett esküje után „nehezen minősíthető, személyeskedő hangnemben” követelte a lemondását.

Az államfő ennél is súlyosabbnak nevezte, hogy a miniszterelnök többször is nyíltan kilátásba helyezte: ha nem távozik önként, akkor a kétharmados parlamenti többség erejével, jogalkotási eszközökkel, akár alkotmánymódosítással mozdítanák el hivatalából.

Sulyok ezt az alkotmányos rend stabilitása szempontjából problémásnak tartja. Mint mondta, ezek a „nyílt fenyegetések” nemcsak az alkotmányt, hanem a demokratikus alapelveket is sértik. Az interjúban úgy fogalmazott: „Fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam.”

A köztársasági elnök szerint éppen ezért nincs helye a lemondásának: alkotmányos indok hiányában és a tisztség méltóságának megőrzése érdekében hivatalban marad.

Kampányfogásnak nevezte Magyar Péter állítását, miszerint a választáson az államfő személyéről is döntöttek volna a választók

A köztársasági elnök szerint Magyar Péter jogászként pontosan tudhatta, hogy a köztársasági elnököt parlamenti választáson nem lehet leváltani. Sulyok úgy fogalmazott, hogy a távozását sürgető érvek politikai természetűek, miközben az államfői tisztség közjogi pozíció.

Az elnök azt is mondta, hogy a Magyar Péter által megfogalmazott vádak szerinte egyoldalúak, és a köztársasági elnök alkotmányos szerepének politikai félreértelmezésén alapulnak.

Elismerte, hogy a választók változást akartak, amit szerinte a kiemelkedően magas részvétel és az ellenzéki győzelem mértéke is mutatott.

Sulyok Tamás a lemondására irányuló online szavazással kapcsolatban azt mondta, a köztársasági elnöki tisztség nem népszerűségi verseny.

Az államfő szerint Magyar Péter közösségi médiás szavazása inkább azt mutatja, hogy a 3,4 millió kormánypárti szavazóból nagyjából csak minden tizedik fejezte ki ilyen módon az egyetértését a miniszterelnökkel.

Visszautasította, hogy Orbán Viktor bábja lenne

Magyar Péter korábban azzal érvelt, hogy a magyarok szerint Sulyok Tamás a rendszerváltás és egy működő, emberséges Magyarország akadálya, ezért világossá tette: a köztársasági elnöknek távoznia kell.

A köztársasági elnök szerint rendszerváltásról nem lehet beszélni, mert az 1990-ben történt meg, amikor Magyarország az egypárti diktatúrából plurális, részvételi demokráciává vált. Úgy fogalmazott, a jelenlegi helyzet legfeljebb korszakváltásként vagy kormányváltásként írható le.

Sulyok azt mondta, nem igaz, hogy bárkinek a bábja lenne. Emlékeztetett arra, hogy alkotmánybírósági elnökként a testület több, a Fidesz kétharmados parlamenti többsége által elfogadott jogszabályt is megsemmisített, köztársasági elnökként pedig több törvény esetében is élt a vétó korlátozott lehetőségével.

Az államfő azt is kiemelte, hogy Fidesz-kormányt soha nem nevezett ki, Tisza-kormányt viszont igen, és már több törvényüket aláírta, valamint kinevezte a minisztereiket és államtitkáraikat. Úgy fogalmazott: “Akkor most ettől a Tisza bábja lennék”?

Hiányolja az elnöki intézménynek járó tiszteletet

Sulyok a lemondására vonatkozó felszólításokat politikai kijelentéseknek tartja, nem pedig a hivatalát meghatározó közjogi érveknek. Hozzátette ugyanakkor, hogy hiányolja az elnöki intézménynek járó tiszteletet.

Sulyok Tamás szerint Magyar Péter már a kampányban is olyan ügyekkel támadta őt, amelyek politikai természetűek, ugyanakkor érzékeny társadalmi kérdéseket érintenek. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, ezekben az ügyekben különösen körültekintően kell megszólalni, választási kampány idején pedig az államfőktől a pártatlanság elvárása miatt eleve visszafogottabb kommunikáció várható el.

További cikkeink

    Az egyik ilyen ügy szerinte egy “nagy közfelháborodást kiváltó gyermekvédelmi eset” volt, amelyben Magyar Péter azzal vádolta Sulyokot, hogy nem szólalt meg. Az államfő ezt visszautasította, és emlékeztetett arra, hogy 2025. december 11-én közleményt adott ki, amelyben szolidaritását fejezte ki az áldozatokkal.

    Bár Sulyok az interjúban nem nevezte meg konkrétan az ügyet, a december 11-i közleményre tett utalása alapján vélhetően a Szőlő utcai javítóintézet ügyéről beszélt.

    Mint mondta, Magyarországon társadalmi egyetértés van abban: a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket el kell ítélni, az elkövetőket pedig szigorúan meg kell büntetni.

    Az államfő arra a vádra is reagált, hogy nem szólalt meg a kampány alatt felmerült esetleges állami titkosszolgálati megfigyelés ügyében. Sulyok szerint a nemzetbiztonsági kérdések alapos kivizsgálást igényelnek, a vizsgálat pedig nem nyilvános, és a Tisza-kormány belügyminisztere szerint sem zárult még le. Úgy fogalmazott, ennek lezárulta előtt felelőtlen lenne államfői állásfoglalást tenni.

    Az interjúban szóba került az új kormány eskütételi ceremóniája is

    Sulyok Tamás szerint ismert volt, hogy Magyar Péter azt kérte: ne készüljenek el a megszokott közös fotók. A köztársasági elnök ugyanakkor jelezte, hogy az ő fotóstábja jelen lesz és dolgozni fog az eseményen, amit a miniszterelnök tudomásul vett.

    Az államfő arról is beszélt, hogy a közmédia egyik fotószerkesztési megoldását több médium is szóvá tette. Mint mondta, az ügyben belső vizsgálat indult, és a közmédia elismerte a felelősségét.

    Sulyok Tamás szerint a nemzetközi közvélemény egyelőre figyeli a közte és Magyar Péter között kialakult konfliktust. Az államfő azt mondta, a német, osztrák és svájci sajtóban már többen is aggályukat fejezték ki a köztársasági elnök és más közjogi méltóságok eltávolítását célzó kormányfői nyilatkozatok miatt.

    Az interjú végén Sulyok különösen élesen fogalmazott a jogállamisági kockázatokról. Szerinte „aggasztó, ha a Kormány az alkotmányos elvekre és az alapvető jogokra nem mérceként, hanem a törvényhozás kiiktatandó akadályaként tekint”.

    Magyar Péter ugyanakkor korábban más megközelítésből beszélt a kérdésről: álláspontja szerint a választási eredmény felhatalmazást adott az állami intézményrendszer megújítására. A miniszterelnök szerint a változás része azoknak a vezetőknek a távozása is, akiket az előző politikai korszakhoz köt.