Kegyelmi ügy: Novák Katalint is beidézhetik, ismételt távolmaradásnál rendőri elővezetés jöhet

„Meg kell találnunk a felelősöket, és a vonatkozó jogszabályok módosításával meg kell akadályoznunk, hogy ilyesmi újra előfordulhasson”

– jelentette ki Schummer Orsolya. A vizsgálóbizottság elnöke szerint a bicskei kegyelmi ügy feltárása nem állhat meg Novák Katalin 2023-as döntésénél: arra is választ kell adni, hogyan maradhatott hosszú éveken át a gyermekvédelmi rendszerben a sorozatos jelzések ellenére V. János.

A TISZA kezdeményezésére felállított testület a kegyelmi döntés előkészítését, meghozatalát és igazságügyi miniszteri ellenjegyzését vizsgálná. Tisztázni akarják a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, a kormányzati és pártpolitikai háttérszereplők, valamint az esetleges egyházi és civil közbenjárók szerepét.

Schummer arról beszélt, hogy Novák Katalin minden ismert szakmai és tanácsadói vélemény ellenére adott kegyelmet K. Endrének. Ebből arra következtetett, hogy informális lobbi állhatott a döntés mögött. A bizottság azt akarja kideríteni, hogyan épült fel, kikből állt és hogyan működött ez a feltételezett hálózat.

„Nem a bántalmazottak védelme, hanem a politikai hatalom védelme volt az elsődleges”

Schummer Orsolya a kegyelmi botrányt a magyar közélet egyik legsötétebb szégyenfoltjaként írta le, amely megmutatta a Fidesz–KDNP politikai elitjének embertelenségét, álszentségét és gátlástalanságát, a szakmaiságot háttérbe szorító politikai beavatkozást, valamint az állam és az egyház egészségtelen viszonyát.

„Nem a bántalmazottak védelme, hanem a politikai hatalom védelme volt az elsődleges, miközben a felelősök elszámoltatása elmaradt”

-mutatott rá.

A két éve nyilvánosságra került kegyelmi ügyet a jéghegy csúcsának nevezte. Úgy fogalmazott: a keresztény, családközpontú gyermekvédelmi szlogenek mögött cinikus hatalomtechnika működött. A botrány a gyermekvédelem mellett az igazságszolgáltatás és az állami felelősségvállalás rendszerszintű válságát is megmutatta.

A társadalmi fordulópontot is ehhez az ügyhöz kötötte: 2024-ben ez mozdította ki az embereket az apátiából, és tette egyértelművé, hogy nem fogadják el tovább a bűnök eltusolását és a bűnözők mentegetését.

Hangsúlyozta, hogy a bántalmazott gyermekek, a bűncselekmények miatt megbélyegzett, elhivatott gyermekvédelmi szakemberek és az egész társadalom válaszokat érdemel. A bizottság feladatának az elszámoltatást és azt nevezte, hogy a sebek – amennyire lehetséges – begyógyuljanak.

Már ezen a héten bekérhetik az iratokat

A bizottságban három kormánypárti és három ellenzéki tag dolgozik, azonos szavazati aránnyal. Schummer ezt a pártatlan működés biztosítékának nevezte.

Az elmúlt hónapok előkészítő munkájában Kalázdi-Kerekes Kinga és Borics Mihály, a testület tiszás tagjai, szakértők és a frakció munkatársai is részt vettek. Schummer megköszönte az előkészítők munkáját, és azt mondta: bízik az ellenzéki tagok támogatásában is.

Ha a bizottság elfogadja a javaslatokat, a titkárság már ezen a héten kiküldheti az iratbekérő leveleket. A vizsgálatot a dokumentumok feltárásával kezdik, a személyes meghallgatások ezekre épülnek majd.

A kegyelmi felterjesztésekbe és indoklásokba, valamint a miniszteri ellenjegyzés dokumentációjába is teljes körű betekintést akarnak. A meghallgatások érinthetnek volt minisztereket, elnöki tanácsadókat, minisztériumi vezetőket és a gyermekvédelmi jelzőrendszer mulasztásaiért felelős kormányzati tisztségviselőket.

A Klubrádió a névsorról és a nyilvánosságról kérdezett

A Klubrádió újságírója arra volt kíváncsi, kiket hallgatnának meg elsőként, mi alapján állítják össze a sorrendet, és mikor kezdődhetnek a meghallgatások.

Schummer válasza alapján erről a bizottság közösen dönt majd. Előbb át kell nézni az iratokat, ezekből kell feltárni, kik vettek részt a döntéshozatali folyamatban, és ezután állítható össze a meghallgatandók köre. Konkrét kezdőidőpontot nem mondott.

Az újságíró Novák Katalint, Varga Juditot, Balog Zoltánt és K. Endrét is megemlítette, amikor a meghallgatások nyilvánosságáról kérdezett. Schummer azt válaszolta: az ülések alapvetően nyilvánosak lesznek, és a közszereplők esetében szeretnék megőrizni ezt a nyilvánosságot. A nem közszereplő meghallgatottak kérhetik, hogy a rájuk vonatkozó ülésrészt zártan tartsák.

Mi történik, ha Novák Katalin nem jelenik meg?

A Direkt36 kérdése arra vonatkozott, mit tehet a bizottság, ha például Novák Katalin nem megy el a meghallgatásra.

Schummer a parlament által elfogadott szabályozásra hivatkozva azt mondta: a megjelenés kötelező, és a bizottság előtt igazat kell mondani. A távolmaradás következményei között első alkalommal százezer, második alkalommal egymillió forintos bírságot, ismételt távolmaradásnál pedig az elővezetés lehetőségét említette.

Az RTL a következményekről és az Orbán-kormány legfelső szintjéről kérdezett

Az RTL újságírója azt kérdezte, milyen következményei lehetnek a vizsgálatnak Novák Katalinra és Varga Juditra nézve.

„Az, hogy ezek a lemondások megtörténtek, ez nem megfelelő válasz a társadalomnak.”

-mondta Schummer Orsolya, hozzátéve: a döntéshozatali folyamat minden résztvevőjének felelősségét megvizsgálják, a következményekről pedig a munka eredménye alapján lehet majd beszélni.

Hangsúlyozta, hogy a vizsgálóbizottság nem nyomozó hatóság és nem bíróság, V. János és K. Endre lezárt büntetőügyeinek újranyitása sem a feladata. Ha azonban bárkinél bűncselekmény gyanúja merül fel, feljelentést tesznek.

Az RTL külön rákérdezett arra is, vizsgálják-e, hogy a kegyelmi ügy szálai elérnek-e az Orbán-kormány legmagasabb szintjéig. Schummer erre azt válaszolta: minden tényt és adatot megvizsgálnak, az iratokra akarnak támaszkodni, és a nyilvánosságban megjelent különféle szálaknak is igyekeznek utánajárni.

A korábbi évekre is kiterjedne a vizsgálat

Schummer az előzményeket felidézve arról beszélt: 2011-ben a bicskei gyermekotthon két nevelője hivatalos bejelentést tett V. János gyermekekkel szembeni szexuális bántalmazásáról. A nyomozást megszüntették, az igazgató pedig a helyén maradt.

2012-ben ombudsmani jelentés tárta fel az intézmény súlyos rendszerhibáit. Elmondása alapján a dokumentumot Balog Zoltán akkori miniszternek és Polt Péter akkori legfőbb ügyésznek is elküldték. V. János ennek ellenére 2015-ben fővárosi, 2016-ban állami kitüntetést kapott. A hatósági eljárás 2016-ban, egyik bántalmazottjának öngyilkossága után indult meg.

A politikai kapcsolatok között Orbán Viktor szerepét is felvetette: elmondása szerint a későbbi miniszterelnök a 2002-es önkormányzati választáson segítette V. János kampányát. Schummer ebből arra következtetett, hogy már a kétezres évek elejére kialakulhatott az igazgató körül egy politikai védőháló, és feltételezése szerint ugyanez a kapcsolatrendszer K. Endrét is segíthette.

V. Jánost a rábízott kiskorúak szexuális bántalmazásáért nyolc év fegyházbüntetésre ítélték. Helyettese, K. Endre a gyermekek fenyegetésével és pszichés nyomásgyakorlással próbálta eltussolni a történteket, ezért 2021-ben három év négy hónap börtönbüntetést kapott.

Novák Katalin 2023-ban, Ferenc pápa látogatásának alkalmából kegyelmet adott neki. A döntésre a Vidéki prókátorként ismert Fülöp Botond ügyvéd hívta fel a figyelmet. Schummer arra is választ vár, miért volt szükség a kegyelemre, amikor K. Endre már az otthonában töltötte büntetését.

A HVG újságírója konkrét példákat kért a vizsgálandó dokumentumokra. Schummer válaszában azt emelte ki, hogy a felelősségi láncot csak az iratok alapos átnézésével lehet meggyőzően rekonstruálni, és ezek adják majd a vizsgálat alapját.