Ruszin-Szendi Romulusz: Nem állítjuk vissza a hadkötelezettséget és nem küldünk katonát az orosz ukrán-háborúba

Ruszin-Szendi Romulusz kiemelte: a honvédelem nemzeti ügy, és bízik benne, hogy a honvédelem nemzeti minimum lesz, és úgy tudják folytatni a haderő fejlesztését, hogy azzal elégedett legyen a társadalom minden rétege.

Közölte, hogy a szövetségesek bizalma leértékelődött az elmúlt években, ezért vissza kell állítani azt a honvédelem területén is.

Hozzátette, az előző kormány “hátra hagyta” a honvédokat, olyan jogszabályokat hozott, amelyek nem vették figyelembe az évszázados szolgálati kultúrát, ami addig erősítette, bevethetővé tette a katonát.

Példaként azt mondta: büntetett előéletű ember és külföldi is lehet Magyarországon katona, és rendfokozatot lehet vásárolni.

-jelentette ki Ruszin-Szendi Romulusz.

Beszélt arról is, a korábbi vezetés szerint az utánpótlás azon múlik, mennyi óriásplakátot tesznek ki, miközben “a legjobb toborzó az elégedett katona”, ezért azon dolgoznak majd, hogy ezt visszaállítsák, ennek pedig része a katonák élet- és munkakörülményeinek fejlesztése is.

Elmondta, hogy a korábbi vezetés a hadiipar jelentős részét kiszervezte magáncégekbe, amelyekben nem csak a “szövetségeseink” a tulajdonosok és befektetők. Szerinte és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szövetségesek bizalma megrendült.

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt

Folytatják azokat a külföldi missziókat, amelyek jók Magyarországnak

Ruszin-Szendi Romulusz kijelentette: “Csádba nem megyünk, az biztos”, a csádi misszió ügyét is kivizsgálják.

Hozzátette:

• a haderőfejlesztés fókuszába az embert helyezik
• visszaépítik a védelmi ipar rezilienciáját
• a haderőfejlesztés hangsúlyát a magyar kis- és középvállalkozásokra helyezik
• előtérbe kerül a kettős - katonai és polgári - felhasználású eszközök rendszeresítése

Áttekintik a szerződéseket, hogy a beszerzések ne legyenek túlárazottak, ne “az oligarchák zsebeit tömjék”, és valóban Magyarország képességeit erősítsék.

Fontosnak nevezte a kiberfenyegetés elleni fellépést

Ruszin-Szendi Romolusz elmondta: a modern eszközök nem jelentenek semmit, ha nincs, aki üzemelteti azokat, ezért vissza kell adni a katonák megbecsülését, ki kell vezetni a szolgálati kultúrát semmibe vevő jogszabályokat és a teljes illetményrendszert át kell dolgozni.

Mint mondta, az előző kormányzat 2012-ben szerzett jogokat vett el a katonáktól, de a Tisza-kormány ezeket a jogokat visszaadja, továbbá megváltoztatják azt a jogszabályt, amely alapján eddig nem volt visszaút a honvédséghez.

Simicskó István (KDNP) kérdésére válaszolva elmondta, a Zrínyi 2026 program idén véget ér, és nem akar új programot hirdetni, a haderőfejlesztésnek - figyelemmel a technikai fejlődésre - folyamatosnak kell lennie.

A honvédek jogállásáról szóló jogszabálynak törvénynek kell lennie, nem kormányrendeletnek, mert csak a törvény védi meg a katonát attól, hogy ne legyen kitéve politikai tisztogatásnak, ahogyan az 2023-ban történt - mondta. A leendő miniszter közölte: hisz a kollektív bölcsességben, és abban, hogy az érintettek bevonásával jobb törvény alapjait teremtik meg, már az új költségvetés elfogadása előtt.

Takács Árpád (Fidesz) kérdésére elmondta, Magyarország rendkívül büszke lehet a tartalékos rendszerre, jelenleg több 12 ezren vannak, de mobilitásuk nem üti meg az elvártat, ezért fejleszteni kell többek között az egyéni harcászati felszerelésüket, normális kiképzést kell biztosítani számukra, hogy ne csak “minél nagyobb számot mondhassunk be”.

Bővíteni szerezné a katonai középiskolák rendszerét, is amely egyfajta belépő a tartalékos és hivatásos rendszerbe

A fiatalításról szólva azt mondta, vezérkari főnökként nem volt lehetősége arra, hogy megvédje a katonákat, de most visszavesznek mindenkit, aki szolgálni akar.

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt

Saját szerepéről a fiatalításban azt mondta, ha akkor vezérkari főnökként felállt volna, jön más, aki kritika nélkül végrehajtja azt, de ő felemelte ellene a hangját, ezért is kellett végül mennie. Hozzátette: neki a törvényeket kellett betartania, és ebben elment a falig “és azon túl is”, most pedig azon dolgozik, hogy a minisztérium akkori vezetésének hibás döntését korrigálják.

Közölte, hogy marad a minisztériumtól független vezérkar, és miniszterként nem a Várban, hanem a tárca régi, Balaton utcai épületében fog dolgozni.

Novák Előd kérdésére válaszolva közölte: egyik első intézkedése lesz a Mária Terézia-laktanya visszanevezése Petőfi-laktanyává, erre már a héten sor kerülhet. A miniszterjelölt azt mondta, tudomása szerint sok csalódott katona adta be leszerelési kérelmét, de tőlük türelmet kért, amíg megvalósítják az intézkedéseiket.

Az ülésen elmondta azt is, nem igaz, hogy elvették volna altábornagyi rendfokozatát. Nem jelentette be, kikkel kíván együtt dolgozni, de az ülésen mellette ült Tompa Enikő, a Tisza párt debreceni képviselője.

A “luxusvilláról”, amelyet vezérkari főnökként használt, azt mondta, indokolt egy ilyen épület, de kivizsgálják, ki írta alá a vele kapcsolatos szerződést. Jelezte, családi címerét “kifizeti és elviszi” a kompromittálódott épületből.

Beszélt arról is, neki nem adatott meg az átadás-átvételi ceremónia, amikor eltávolították a vezérkari főnöki beosztásából, de a jelenlegi vezérkari főnök ezt megkapja.

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszteri kinevezését hat kormánypárti igen szavazattal, Novák Előd nem szavazatával, Simicskó István és Takács Árpád tartózkodásával támogatta a testület.