Belföld

Ruszin-Szendi helyretette a Gripen-balesetről terjedő híreket: a gép már a betonon volt, amikor a pilóta katapultált

Nem erősítette meg Ruszin-Szendi Romulusz azt a sajtóban terjedő történetet, amely szerint a szolnoki balesetet szenvedett Gripen már a levegőben lángolt, majd lezuhant. A honvédelmi miniszter elmondása szerint a pilóta a kísérőgép segítségével elérte a szolnoki repülőteret, leszállt a betonra, és csak azután katapultált, hogy a vadászgép jobbra kitört.

B.Márta 2026.08.25. 5 perc olvasás

Ruszin-Szendi Romulusz a Retro Rádió Bochkor című műsorában részletesen beszélt a szolnoki Gripen-balesetről, és több, a sajtóban megjelent találgatást is helyretett. A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a meghibásodás pontos okát a folyamatban lévő szakértői vizsgálatnak kell megállapítania.

A miniszter szerint az elmúlt napban számos olyan szakértő és értelmezés jelent meg a nyilvánosságban, amely már a vizsgálat lezárása előtt megpróbálta megmondani, mi vezetett a balesethez.

Kilián Nándor korábbi kecskeméti bázisparancsnok nyilatkozatát ugyanakkor hitelesnek nevezte, mivel ő maga is repült Gripennel.

Ruszin-Szendi arra is kitért, hogy egyesek a repülőgép több mint egy évtizeddel korábbi műszaki problémáját próbálták összekapcsolni a mostani balesettel.

„És akkor mi van, ha 15 évvel ezelőtt valami volt ezzel a géppel? Bízzuk ezt a szakemberekre.”

A Gripeneken több adatrögzítő rendszer működik, ezek tartalmát részletesen ki fogják elemezni. A vizsgálatba svéd szakemberek is bekapcsolódnak.

Nagy sebességű elfogást gyakoroltak

A két Gripen a Magyarország légterét védő készenléti géppár volt. Ruszin-Szendi elmagyarázta: légtérsértés esetén ezeknek a vadászgépeknek kell rövid időn belül felszállniuk és végrehajtaniuk az elfogást.

Bochkor Gábor erre pontosította: a repülőgépekkel nem „bohóckodnak”, hanem az országot védik, ezért vannak olyan Gripenek, amelyek folyamatosan fel vannak fegyverezve.

Ruszin-Szendi ezt megerősítette, majd hozzátette: nem kizárólag magyar, hanem NATO-készenléti szolgálatról van szó. A NATO-tagállamok légtere egységes NATO-légtérként működik, amelyben a készenlétben álló gépeket szükség esetén a NATO légierő-központja indítja.

Emellett Magyarországnak is megmarad a nemzeti felelőssége: a magyar irányítás is elrendelheti a felszállást, ha olyan légi eseményt észlel, amely azonnali beavatkozást igényel.

A készenléti gépek két riasztás között kiképzési repüléseket is végezhetnek. A baleset előtt a két pilóta nagy sebességű elfogást gyakorolt. Az elfogási manővert mindkét irányban végrehajtották, majd a második elfogás után folyamatosan hibajelzések jelentek meg az egyik Gripen pilótafülkéjében.

Működésképtelenné váltak a kijelzők

A hibajelzések után a pilóta előtti kijelzők elsötétültek. A Gripen teljesen digitalizált vadászgép, ezért a pilóta a kijelzők nélkül nem látta többek között a sebességét és a repülési magasságát.

Ruszin-Szendi ugyanakkor külön pontosította, hogy nem lehet teljes „blackoutról” beszélni.

„Én nem mondanám, hogy blackout volt. Annyit tudunk, hogy a kijelző nem működött.”

A rádiókommunikáció megmaradt, a pilóta továbbra is kapcsolatban állt a kísérőgéppel, és a vadászgépet is képes volt irányítani.

Ruszin-Szendi szerint mindkét pilóta hősiesen helytállt. A bajba jutott Gripent egy rendkívül tapasztalt őrnagy vezette, aki közel kétezer repült órával rendelkezik, korábban nemzetközi műveletekben és a balti légtérrendészeti feladatokban is részt vett.

A másik Gripen pilótája folyamatosan segítette társát. A kísérőgép hol előtte, hol mögötte repült, hogy a bajba jutott pilóta követni tudja, közben pedig rádión közölték egymással a szükséges adatokat.

„Gyakorlatilag a kísérőgép mutatott neki mindent, és őt követte.”

Mivel Szolnok közelebb volt, a pilóták úgy döntöttek, nem próbálnak meg visszatérni Kecskemétre. A kísérőgép ezért a szolnoki katonai repülőtérre vezette a meghibásodott Gripent.

A pilóta nem hagyta magára a gépet

Ruszin-Szendi szerint a pilóta korábban is katapultálhatott volna, ebben az esetben azonban nem lehetett volna tudni, hogy a vadászgép hol ér földet. Ezért a gépet egészen a szolnoki katonai repülőtérig vitte, majd megpróbált vele leszállni.

A miniszter szerint a pilóta nemcsak a civil lakosság biztonságát tartotta szem előtt, hanem a több tízmilliárd forint értékű repülőgépet is meg akarta menteni.

„Ő elment a végsőkig, és ez a pilóta elment a végéig. Leszállt a szolnoki betonon.”

A Gripen tehát elérte a repülőteret és földet ért a kifutópályán. A gép ezt követően – egyelőre tisztázatlan okból – jobbra kitört.

Hogy pontosan miért vált irányíthatatlanná, megfelelően kinyíltak-e a futóművek, illetve milyen műszaki hiba lépett fel, azt a vizsgálatnak kell megállapítania.

A pilóta akkor katapultált, amikor a repülőgép már a betonon volt, és nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudja tovább irányítani.

„A földön volt a gép, kitört jobbra, és akkor katapultált.”

Nem erősítette meg a „Lángol a géped!” történetet

Bochkor Gábor az interjúban felidézte azt a sajtóban megjelent történetet, amely szerint a kísérőgép pilótája még a levegőben azt kiáltotta társának: „Lángol a géped!”

Ruszin-Szendi ezt nem erősítette meg. Arra figyelmeztetett, hogy egyesek részinformációkból messzemenő következtetéseket vontak le.

Az általa ismertetett eseménysor szerint a kísérőgép bekísérte a meghibásodott Gripent Szolnokra. A vadászgép leszállt, a betonon jobbra kitört, és a pilóta csak ezután katapultált.

A kísérőgép pilótája még meggyőződött arról, hogy társa sikeresen elhagyta a repülőt, földet ért, és a mentők is odaérkeztek hozzá. Ezután visszarepült Kecskemétre, mert a szolnoki kifutópályát a roncsok és a törmelék miatt már nem lehetett biztonságosan használni.

A tűzoltók már felkészülve várták a gépet

A szolnoki irányítótoronyban hallották a két pilóta kommunikációját, ezért a földi személyzet, a tűzoltók és az egészségügyi egységek már felkészülve várták a meghibásodott Gripent.

A gépen fegyverzet, lőszer, üzemanyag és póttartály is volt. Ruszin-Szendi elmagyarázta: tűz esetén a lőszerek veszélyt jelenthetnek, a repülőgép égése során pedig olyan mérgező anyagok kerülhetnek a levegőbe, amelyek belélegzése súlyos egészségkárosodást okozhat.

A tűzoltóknak ezért még a szélirányt is figyelembe kellett venniük. A területet lezárták, a roncsot pedig drónokkal is megvizsgálták, mielőtt a szakemberek biztonságosan megközelíthették volna.

A miniszter szerint a gyors beavatkozás azt mutatja, hogy a teljes rendszer megfelelően működött.

A pilóta a betonra érkezett a katapultálás után

A földről végrehajtott katapultálás rendkívüli terhelést mért a pilóta gerincére. A katapultülés nagy erővel lökte ki a pilótafülkéből, majd a mentőernyő kinyílása és a betonra történő földet érés további terhelést okozott.

Ruszin-Szendi kiemelte: a mentőernyő nem úgy irányítható, mint egy sportolásra használt ejtőernyő vagy siklóernyő. A pilóta ezért nem tudta elkerülni, hogy a repülőtér betonjára érkezzen.

A honvédelmi miniszter szerint a pilóta a saját életét és testi épségét kockáztatta azzal, hogy az utolsó pillanatig a gépen maradt.

„Nem adták fel. Az utolsó pillanatig küzdött a gépért a pilóta. A saját életét kockáztatta, ami miatt most kórházban van.”

Az 51 éves őrnagy állapota súlyos, de nem életveszélyes. Mentőhelikopterrel vitték a Honvédkórházba, ahol további vizsgálatokat végeztek rajta.

Ruszin-Szendi a kórházban személyesen is beszélt vele. A pilóta jó hangulatban volt, megmutatta, hogy mozog a keze és a lába, majd azt kérdezte, mikor ülhet újra repülőgépbe.

„Főnök, kezem-lábam mozog, rendben vagyok.”

A beszélgetés során Romulusz láthatóan könnyek közt beszélt a helyzetről, Bochkor így fogalmazott:

“Hihetetlen katona vagy, ahogy beszélsz az embereidről… nem is tudok oda nézni” - a helyzetből adódóan Bochkor is meghatódott.

Csak a kiképzési repüléseket állították le

A baleset után a Magyar Honvédség a kiképzési repüléseket ideiglenesen felfüggesztette. A készenléti szolgálat azonban továbbra is működik, mert Magyarország légtere nem maradhat védelem nélkül.

Ruszin-Szendi méltatta azokat a pilótákat is, akik a baleset után készenlétben ülnek, és szükség esetén azonnal felszállnak, miközben a vizsgálat még nem állapította meg a meghibásodás okát.

„Ha menni kell, akkor menni kell, az összes többi kockázattal.”

A miniszter hozzátette: a vadászrepülésben a technika meghibásodása soha nem zárható ki teljesen. A biztonság ugyanakkor elsődleges, ezért a lehető leggyorsabban ki kell deríteni, mi történt, és minimálisra kell csökkenteni egy hasonló baleset megismétlődésének kockázatát.