Ruszin-Szendi a Fidesznek: „A koncepciós eljárásnak előre megvan az ítélete. Az igazságszolgáltatásnak előbb bizonyíték kell.”

„Talán azért jut ilyen gyorsan eszükbe ez a kifejezés, mert pontosan ismerik azt a politikai módszert, amelyet én 2025 februárja után a saját bőrömön tapasztaltam meg” – így vágott vissza Ruszin-Szendi Romulusz a koncepciós eljárást emlegető Fidesznek.

A honvédelmi miniszter személyes tapasztalataival állította szembe a Hankó Balázs és Seszták Miklós ügyeire adott fideszes reakciókat. Felidézte: több mint harminc év katonai szolgálat után a nevét és szakmai múltját adta a Magyar Péter és a TISZA melletti kiállásához. Tudta, hogy ezzel az egzisztenciáját és családi nyugalmát is kockára teszi, de abban bízott, hogy döntése másoknak is bátorságot adhat.

Ami ezután következett, arra állítása szerint még a katonaként eltöltött évtizedek sem készítették fel.

„Árulónak neveztek, hazaárulónak neveztek”

Ruszin-Szendi felsorolta, milyen támadások és hatósági eljárások érték politikai szerepvállalása után. Összefüggésbe hozták az ukrán kémüggyel, elővették a fegyverviselését, egy lökdösődésből ügy lett, majd újabb feljelentések következtek. Rendőrök jelentek meg az otthonában, elvitték az engedéllyel tartott fegyverét, őt pedig rabosították.

Hangsúlyozta: nem gondolja, hogy egy volt vezérkari főnök a törvények felett állhat. Az ellene indított ügyeket azonban politikai megrendelésnek tartja.

Közlése szerint az ellene indított hat eljárást végül megszüntették, fegyverét pedig visszakapta. A történteket úgy írta le: miután a hatalommal szemben valós és súlyos kritikát fogalmazott meg, politikai ellenféllé vált, a megbélyegző kijelentéseket pedig gyors egymásutánban követték a feljelentések és az eljárások.

„Itt magyar emberek pénzének milliárdjairól beszélünk”

A Hankó- és a Seszták-ügy kapcsán Ruszin-Szendi a vizsgált közpénzek nagyságára irányította a figyelmet. Bejegyzésében az ügyészségi gyanút úgy ismertette: a Nemzeti Kulturális Alap vagyonát 1079 esetben használhatták fel a törvényben meghatározott céloktól eltérően, 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozva a központi költségvetésnek. Seszták ügyében állami megrendelésekhez kapcsolódó, több milliárd forintos feltételezett jogtalan előnyök vizsgálatáról írt.

Érvelése szerint ha felmerül a közpénzek szabálytalan felhasználásának megalapozott gyanúja, a hatóságoknak kötelességük a végére járni. Egy politikai közösségnek ilyenkor az igazságszolgáltatás mellé kellene állnia, és a tények feltárását kellene követelnie.

– fogalmazott.

Azt írta, ő maga emelt fővel állt az igazságszolgáltatás elé, mert tiszta volt a lelkiismerete. Ugyanezt várja mindenkitől, akit a hatóságok elé idéznek; aki pedig nem a magyar emberekért szolgált, azt tettei következményeinek vállalására szólította fel.

A koncepciós eljárás és az igazságszolgáltatás közötti különbséget végül két mondatban foglalta össze: