Belföld

Ruff Bálint: Olyan szerződéseket találtunk, hogy leszédültem az asztalról

Napokon belül megismerhetővé válhat mintegy száz, eddig titkos, úgynevezett 3000-es kormányhatározat – mondta Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter, miniszterelnök-helyettes a Telexnek adott interjúban.

Magyarma.hu 2026.09.02. 13 perc olvasás

A politikus az interjúban közölte, a kormány eddig 2000 milliárd forint értékű ügyben tett feljelentést. Beszélt Lázár János eltitkolt utazásairól, az ügynökaktákról, az NVVH-ról, a vagyonadóról, a KATA-ról, valamint az új alkotmány előkészítéséről is.

Ruff Bálint: Nem nálam vannak a titkosszolgálatok

A beszélgetés elején Ruff Bálint tisztázta, hogy bár a Védelmi Igazgatási Hivatal és a Nemzeti Információs Központ szervezetileg a Miniszterelnökséghez került, a két intézmény munkáját Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó koordinálja.

„Az én minisztériumomban van a helyük, de nem én koordinálom őket. Én ígértem, és be is tartom, hogy nem nálam lesznek a titkosszolgálatok, ugye most sincsenek nálam.”

Az Alkotmányvédelmi Hivatalért a belügyminiszter, az Információs Hivatalért a külügyminiszter felel. A Miniszterelnökséghez a két koordinációs szerv, valamint a kormányzati kommunikáció összehangolása tartozik. Utóbbi feladatot Kustánczi Norbert államtitkár vezeti.

Ruff ezt teljesen más szerepnek nevezte, mint amilyet Rogán Antal töltött be az előző kormányban. A célja az, hogy a kabinet jóval kevesebb közpénzből, demokratikusabb módon mutassa be, mit és miért tesz.

A VSquare oknyomozó portál korábban azt írta, hogy Orbán Viktor a 2025-ös, „poloskázós” március 15-i beszéde előtt arra utasította a Nemzeti Információs Központot, hogy készítsen jelentést és listát azokról a civil szervezetekről és sajtótermékekről, amelyek az azt megelőző tíz évben külföldi támogatást kaptak és veszélyt jelenthettek a hatalomra.

Ruff arról beszélt, hogy az ő neve is felbukkant a korábbi rendszerben készült különböző listákon, bár abban nem volt biztos, pontosan melyiken.

„Lehet, hogy nem ezen a listán, hanem egy másik listán, talán a Szuverenitásvédelmi Hivatalén, talán a Nézőpont Intézetén. Talán az egyiken, vagy talán mind a kettőn az én nevem is megfordult”-fogalmazott.

Teljes nyilvánosságot ígért az ügynökaktáknál

Ruff szerint az 1990 után működő titkosszolgálatok nem voltak érdekeltek abban, hogy az 1944 és 1990 között keletkezett iratokat teljes egészükben átadják a levéltárnak. Úgy látja, sem a rendszerváltás idején, sem 2010 után nem volt meg ehhez a szükséges politikai akarat.

„Ezek az iratok nagyon fontos részei a közös múltunknak. Lesz belőlük egy csomó olyan, ami szomorúságot fog okozni. Valószínűleg sok család érintett lesz benne”jelentette ki.

A választás után a Miniszterelnökség, az Igazságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium kapta meg az akták feltárásának feladatát. Ruff elmondta, több lehetséges megoldás közül ő képviselte a legszigorúbb álláspontot:

„Én voltam a legradikálisabb ebben a helyzetben is, és azt mondtam, hogy teljes nyilvánosságot szeretnénk.”

A kormány a törvény előkészítése előtt Rainer M. Jánossal, Ungváry Krisztiánnal és más, a témával foglalkozó történészekkel is egyeztetett. A titkosszolgálatoknak 1990 után ötévente kellett felülvizsgálniuk, hogy a náluk maradt iratok továbbra is védelmet érdemelnek-e, a minősítést azonban újra és újra fenntartották.

„Ötévente jött a pecsét, és mindig valahogy, 1990 óta, 36 éve fenntartotta a titkosítást az aktuális szerv. A kormány és az Országgyűlés azt mondta, hogy állj, ne tovább.”

A szolgálatoknak most minden iratot át kell adniuk az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának. Ha valamelyik dokumentum titkosítását fenn akarják tartani, azt külön meg kell indokolniuk egy történészekből, levéltárosokból, jogászokból és nemzetbiztonsági szakemberekből álló bizottság előtt.

Az első nagy adatcsomagot október 22-én, az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójának előestéjén hozzák nyilvánosságra. A feldolgozás része az a mágnesszalag is, amely az állambiztonsági besúgóhálózat 1985-ös állapotát rögzítette.

Ruff szerint 60–80 ezer ember adatairól lehet szó. A dokumentumokból azonban az is kiderülhet, hogy kit milyen körülmények között szerveztek be.

„Valaki azért lett beszervezve, mert valamivel zsarolták: a szexuális hovatartozásával, valamilyen más dolgával vagy a munkahelyi előmenetelével. Valaki meg azért csinálta, mert büszke volt arra, hogy embereket figyeljen meg”-mondta.

Ruff visszautasította, hogy Bóka János és más fideszes politikusok az újkori ÁVH-hoz hasonlítsák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt.

„Ez egy egészen nagy hazugság és borzasztó történelemgyalázás. Meggyalázása mindenkinek, akinek ez a borzasztó emlékű hivatal tönkretette az életét, akit meggyilkolt, akinek elvette a javait.”

Különösen felháborítónak nevezte, hogy az NVVH elnökét Péter Gáborhoz hasonlították.

„Van képe a hetvenedik évfordulón így beszélni. Semmit nem ért abból, hogy mi a hetvenedik évforduló üzenete: Magyarországnak pont ebből a fajta ocsmány beszédből lett elege.”

Hazafiként nem mondhatott nemet Magyar Péternek

Ruff arról is beszélt, hogy nem készült politikusnak, és máig nem szokta meg ezt a szerepet. Nincs nyilvános TikTok-, Instagram- vagy Facebook-oldala, és szelfizni sem szeret.

Úgy érezte, nem térhet ki Magyar Péter felkérése elől, miután éveken keresztül nyilvánosan beszélt arról, mit kellene másként csinálni.

„Amikor az ember heti rendszerességgel elmondja, hogy mit kellene másképp csinálni, utána pedig azt mondja neki a megválasztott miniszterelnök, hogy na, Bálint, itt az idő, amit eddig beszéltél, azt csináld meg, akkor szerintem egy normálisan gondolkodó ember nem tudja azt mondani, hogy figyelj, van egy kényelmes életem, akkor azt viszem tovább.”

Az előző 16 évet nem korlátozottan működő demokráciának, hanem önálló politikai rendszernek tartja.

„Nekem az első perctől kezdve az a véleményem, hogy egy rendszer volt, Orbán-rendszer volt, ami 2010-ben jött létre kétharmados felhatalmazással. Szerintem nagyon rossz volt benne élni, és ezért is léptem bele, hogy lebontsam.”

Magyar Péternek nincs Megafonja, TV2-je és Magyar Nemzete

Magyar Péter folyamatos közösségimédia-jelenlétét Ruff azzal indokolta, hogy a miniszterelnök mögött nem áll a korábbi, közpénzből fenntartott médiarendszer. Az Orbán-kormány kommunikációs gépezetét ezermilliárdokat felemésztő konglomerátumnak nevezte.

„Volt egy ezermilliárdokból, közpénzből működtetett médiabirodalom, aminek egyetlen célja volt Orbán Viktort hatalomban tartani, és aki ez ellen ment, azt megalázni, levadászni, legyilkolni.”

Ruff úgy látja, Magyar Péter ebben a helyzetben kezdte megszervezni az ellenállást, és képes volt egy sokféle politikai hátterű szavazótábort közös közösséggé alakítani. A rendszeres kommenteléssel és bejelentkezésekkel ezt a közösséget tartja egyben.

A miniszter visszautasította, hogy a kormányfő közösségimédia-jelenléte elvenné az időt a kormányzástól.

„Nincsen Megafonja, Alapjogokért Központja, Bohár Dánielje, TV2-je, Magyar Nemzete, most már Origója, Indexe. Tudnám ezt még napestig sorolni, hogy mije nincsen. Amik ezer milliárd forintba kerültek, ezek nincsenek.”

Közel száz titkos kormányhatározatot hoznak nyilvánosságra

Ruff Bálint közölte, már aláírta a szükséges dokumentumokat ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzanak körülbelül száz, úgynevezett 3000-es kormányhatározatot.

„Én már aláírtam, és szerintem napokon belül, talán ezen a héten, remélem ezen a héten olyan száz körüli 3000-es határozat fog nyilvánosságra kerülni.”

A dokumentumokban a miniszter szerint nincs olyan információ, amelynek közzététele állambiztonsági vagy nemzetbiztonsági érdeket veszélyeztetne. Több határozat a Századvégnek adott kutatási és tanulmányírási megbízásokat rejtette el a nyilvánosság elől.

Ruff becslése alapján egyetlen cégnek 20–30 milliárd forintot fizethettek ki az elmúlt tíz évben. A tanulmányok címeit és teljesítését is titkosították, a leadott anyagok minősége pedig több esetben nem állt arányban a kifizetett összeggel.

„Ott ültem, és ezt komolyan mondom, a sírás és a röhögés között voltam folyamatosan, hogy milyen minőségű anyagokat adtak le, és aztán milyen mennyiségű pénzt számláztak le értük”-közölte.

A piacon két-hárommillió forintba kerülő, ezerfős telefonos kutatásokért ezekben a szerződésekben ennek a háromszorosát vagy négyszeresét is elkérhették. Ruff szerint olyan mennyiségű felmérést rendeltek meg, amelyet már lebonyolítani is nehéz lett volna.

A Századvéghez kapcsolódó ügyben feljelentést ígért, de hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatóságoknak nemcsak a megbízott cégeket, hanem a megrendelői oldalt is vizsgálniuk kell. A Kommentár Alapítvány támogatásai és az Observer médiamegfigyelési szerződései miatt már megtették a feljelentéseket, a Nézőpont Intézet megbízásainak összesítése pedig folyamatban van.

Nyilvánosságra hozzák Lázár János utazásainak részleteit

Ruff elmondta, a korábban titkosított iratokból már kiderítette, hol járt és mit csinált Lázár János azokon az utazásokon, amelyek miatt 2014-ben az akkori Origo pert indított a Miniszterelnökség ellen.

„Tudom, hogy hol volt Lázár János. Tudom, hogy mit csinált Lázár János. Sejtem, hogy miért titkolta, és ezt nyilvánosságra is fogjuk hozni”-jelentette ki.

Azt mondta, az utaknak nem magánéleti, hanem üzleti és szakmai vonatkozásuk volt. Magánemberként úgy látja, nem szolgálták Magyarország érdekeit.

„Megállás nélküli bizniszelés ment olyan emberekkel, akikre, ha ezt az ellenzék csinálta volna, azt mondták volna, hogy külföldi, idegenszívű, globalista, internacionalista vagy BlackRock.”

Navracsics Tibort is név szerint említette. Elmondása szerint az általa korábban vezetett minisztériumban olyan nagyságrendű tanácsadói szerződéseket találtak, amelyek láttán leszédült az asztalról. A jogi felelősség kérdését azonban a nyomozó hatóságokra bízná.

„Ha látom azt, hogy van egy szerződés, van egy olyan melléklet, amit a ChatGPT megír fél másodperc alatt, és arra kifizetett a magyar állam tíz-, tizenöt- vagy húszmilliárd forintot, akkor ott valószínűleg valami nincs teljesen rendben.”

Ruff nem elszigetelt esetekről, hanem egységes mintázatról beszélt. Úgy látja, a konstrukciók értéke az egymilliárd forinttól az ezermilliárdos nagyságrendig terjedhetett.

„A félfeudális rendszerre az egész ország azt mondta, hogy nem”

Amikor a korábbi kormány politikai és jogi felelősségéről kérdezték, Ruff nem fogadta el, hogy a választási vereséggel az elszámoltatás véget ért volna. A választási eredményt a társadalom ítéletének nevezte az előző 16 évről.

„Amiben éltünk 16 évig, abból a félfeudális rendszerből, ahol a végén tényleg Döbrögi úr elmondta, hogy te hülye vagy, te rossz vagy, te nyerhetsz, te menj, te meg hazaáruló vagy, vagy poloska, arra az egész ország azt mondta, hogy nem. Ez a politikai felelősségnek egy része.”

Ruff szerint ezután kezdődik a rendszerek és a szerződések átvilágítása, majd ahol szükséges, feljelentést kell tenni. A jogi felelősséget nem politikusoknak, hanem a nyomozó hatóságoknak és a bíróságoknak kell megállapítaniuk.

„Innentől kezdve kezdődik az a fajta munka, hogy átvilágítjuk a rendszereket, megnézzük, hogyan működött az ország, és ahol kell feljelentést tenni, ott feljelentést teszünk.”

A kormány eddig összesen 2000 milliárd forint értékű ügyben tett feljelentést. Ruff azt mondta, további eljárások várhatók, mert minden minisztériumban és háttérintézményben találnak gyanús szerződéseket.

Különválasztotta a közvagyon megkárosítását attól, amit az állami rendszerek tudatos lezüllesztésének nevezett. Paksnál szerinte a döntéshozók ismerték a Duna csökkenő vízhozamát, mégsem építették ki időben az erőmű biztonságos működéséhez szükséges rendszert.

A parlamentben ülő fideszes politikusokat azzal bírálta, hogy úgy beszélnek az előző 16 évről, mintha semmi közük nem lett volna hozzá.

„Úgy beszélnek erről, mintha az az 5824 nap, amíg az Orbán-rendszer tartott, ők ott sem lettek volna. Mintha nekik nem lenne felelősségük, nekik nem kellett volna tudniuk, hogy mi történik ebben az országban.”

Az NVVH-nak az elmúlt 16 évet kell feltárnia

Ruff szerint egy normálisan működő országban nem lenne szükség a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalhoz hasonló szervezetre, Magyarország azonban rendkívüli helyzetbe került.

„Egy normális országban nincs szükség ilyen szervre. Ez nem egy normális ország. Az NVVH azért jött létre, hogy a 16 évet feltárja, és utána őrködjön azon, hogy soha többet ne kerülhessen sor ilyenre.”

A hivatal vezetőinek kiválasztásában állítása szerint nem vett részt. Ligeti Miklóst körülbelül húsz éve, Unger Anna Rózát néhány éve ismeri, és mindkettőjüket kiváló szakembernek tartja.

A pályázati eljárás nyilvános volt, az elnökjelölteket az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága élőben hallgatta meg. Ruff szerint az Orbán-rendszer idején nem volt példa hasonlóan átlátható vezetőválasztásra.

„Mikor emlékszik arra, hogy az Orbán-rendszerben bármilyen pozícióba nyilvános, transzparens eljárás keretében került valaki, ahol élő meghallgatáson kérdezik a jelölteket? Én nem emlékszem ilyenre”-hangsúlyozta.

Az Unger Anna megválasztása után kialakult vitát részben örömtelinek tartja, mert az emberek ismét nyíltan beszélnek politikai döntésekről. A jelöltek és egymás szidalmazását azonban elutasította.

„Az a fajta verbális háború vagy acsarkodás pont az, amire három és fél millió ember nemet mondott: hogy így ne beszéljünk egymásról, ne beszéljünk jelöltekről és emberekről, ne menjünk bele ebbe a törzsi állapotba.”

Úgy véli, Unger teljesítményét csak azután lehet megítélni, hogy a hivatal megkezdte a működését.

„Hogyan lehet valakit megítélni, aki még munkába sem állt? Ha egy év múlva azt mondja nekem, hogy az önök által felállított hivatal semmit nem csinált, azt mondom: igaza van. De egy fel nem állt intézmény vezetőjét azért kritizálni, mert valakinek nem szimpatikus, pontosan az a fajta hangulat, amiből ki kell szállnunk.”

Ruff nem tartja magát a kormány HR-főnökének

Visszautasította, hogy ő lenne a kormány személyzeti vezetője. Megerősítette, hogy részt vett Vitézy Dávid miniszteri állásinterjújának utolsó körében, ahol a közlekedési rendszer állapotáról és a legfontosabb feladatokról beszéltek.

Bizonyos vezetői szint felett törvény alapján egyetértési jogot kell gyakorolnia, de állítása szerint egyetlen minisztertársa államtitkárjelöltjét sem vétózta meg.

„Ilyet én nem tettem. Olyat tettem, hogy kérdéseket tettem fel arról, vajon hogyan gondolkodik az előző rendszer bizonyos dolgairól.”

A jelöltektől azt akarta megtudni, hogyan reagáltak, amikor az előző rendszerben embereket politikai okokból félreállítottak, vagy közpénzeket csatornáztak ki.

Az „óellenzék” kifejezést a korábbi ellenzéki pártok választóira nem használja. A régi ellenzéki politikusokat azonban azért bírálta, mert szerinte nem tettek meg mindent az Orbán-rendszer leváltásáért.

„Azok a politikusok, akik szerintem azért, mert gyávák voltak, nem voltak elég okosak vagy lusták voltak, hagyták, hogy ez 16 éven keresztül menjen, azokra jogosan haragszanak az emberek.”

Úgy látja, Magyar Péter munkájának jelentős részét a korábbi ellenzéki vezetők is elvégezhették volna.

„Megtettek mindent? A fészkes fenét tettek meg mindent. Amit Magyar Péter csinált, annak a nyolcvan százalékát bármelyik korábbi ellenzéki vezető megtehette volna. Elmehetett volna országot járni, beszórhatta volna az országot újságokkal, elmondhatta volna, hogy mi miért nem működik.”

Minden állami kutatás nyilvános lesz

A Miniszterelnökség néhány héten belül nyílt közbeszerzést ír ki a kormányzati kutatásokra. Minden szakmailag alkalmas cég pályázhat, azok is, amelyek az előző rendszerben kaptak megbízásokat.

A keretösszeg Ruff szerint több nullával kisebb lesz a korábbinál. A nyertes kiválasztása után minden állami pénzből rendelt kutatás teljes eredményét közzéteszik.

„Onnantól kezdve minden kutatás, amit a magyar állam rendel, nyilvános lesz. Az eredménye is megismerhető lesz. Hát közpénzből van. Ami közpénzből van, az a köz tulajdona.”

Tudomása szerint a kormány jelenleg nem rendel közvélemény-kutatásokat. A TISZA Párt saját pénzéből készíttet politikai felméréseket, ezeket azonban különválasztotta az állami megrendelésektől.

Tízezermilliárdos feladat vár a kormányra az energetikában

Ruff az energetikai és vízügyi rendszer állapotát az előző kormány egyik legsúlyosabb örökségének nevezte. Paks I. üzemidő-hosszabbítása mellett meg kell oldani az erőmű vízellátását, miközben Paks II. a tervezett időponthoz képest jelentős késésben van.

A naperőművek fejlesztésével párhuzamosan nem épült ki a szükséges tárolókapacitás.

„Úgy épültek meg, hogy közben nulla darab tárolókapacitás lett. Amikor süt a nap, termeli az ország az áramot, de nulla forintért adja el, mert nem készült el az a tárolókapacitás, ami ilyenkor működne.”

Ruff közlése szerint az ország energiaigénye már mintegy 2000 megawattal meghaladja a hazai termelést, miközben az akkumulátor- és autóipari beruházások további jelentős fogyasztást hoznak.

„Tudták, le van írva papírra, hogy kétezer megawattal több kell, mint amennyit itt termelünk. Tessék, majd oldjátok meg. Így hagyták itt az országot.”

A kormány szélerőmű-pályázatot írt ki, emellett helyi energiaközösségeket és energiatárolókat hozna létre. Ruff új vízstratégiát és klímavédelmi szabályozást is szükségesnek tart.

Felidézte, hogy már a 2008-ban elfogadott nemzeti klímavédelmi stratégia is pontosan jelezte a felmelegedés, az aszály és a csökkenő vízhozam veszélyeit.

„Pontosan le volt írva, hogy ez fog történni húsz év múlva. Hiába mondta mindenki, hogy melegebb van, kevesebb a víz, aszály van, az ország haldoklik, nem tettek érte semmit.”

A teljes energetikai és vízügyi átalakítás költségét nagyságrendileg tízezermilliárd forintra becsülte.

Jön a vagyonadó, átalakítják a KATA-t

A vagyonadó szabályai Ruff szerint nagyrészt elkészültek, a tervezetet pedig társadalmi egyeztetésre bocsátják. A javaslat az egymilliárd forint feletti jövedelmek és vagyonok megadóztatásáról szól.

Szeptemberben érkezik a KATA átalakításáról szóló javaslat is. Ruff a korábbi rendszer legnagyobb hibájának azt nevezte, hogy a vállalkozókkal nem közölték világosan, milyen nyugdíjra számíthatnak.

„A KATA fő baja az volt, hogy a kormány nem mondta el a katásoknak: ne haragudj, kedves katás, nem lesz nyugdíjad. Hogyan engedheti meg egy kormány, hogy magyar emberek százezreit olyan helyzetbe kényszerítse, amikor tudja, hogy annak az embernek nem lesz nyugdíja?”-tette fel a kérdést.

A nyugdíjrendszerhez szintén hozzá kívánnak nyúlni. Ruff elfogadhatatlannak tartja, hogy több százezer embernek havi 60 ezer forint körüli összegből kell megélnie.

Ruff támogatja a melegházasságot

Arra a kérdésre, hogy az azonos nemű párok házasodhassanak-e Magyarországon, Ruff azt válaszolta:

„Én a jogegyenlőségben hiszek.”Hozzátette, egy későbbi társadalmi vitában támogatná a melegházasságot.

Az örökbefogadásnál úgy fogalmazott, egy intézetben felnövő gyermeknek jobb helye lehet egy szerető, azonos nemű pár mellett.

„Támogatom azt a fajta politikát, amely azt mondja, hogy sokkal jobb helyen van egy árvaházban sínylődő gyermek egy meleg pár mellett, mint abban az árvaházban. Ha egy szerető családban van, az sokkal többet számít.”

Ruff végül arról beszélt, hogy a gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen, ezért minden gyermek számára a szeretetteljes környezet a legfontosabb.

„A legfontosabb dolog, hogy az ember szeretetben éljen, abban tudja a gyermekkorát tölteni. Hogy a szeretet honnan jön, az ebből a szempontból nem fontos.”