Ruff Bálint: Az elmúlt években 20 ezer milliárd forint tűnt el a közös vagyonból

Ruff Bálint miniszterelnökséget vezető miniszter-jelölt a parlamenti bizottsági meghallgatásán ismertette elképzeléseit.

Felszólalásában három szimbolikus évszám köré építette mondanivalóját: 1990, 2010 és 2026 szerinte három történelmi fordulópontot jelöl Magyarország modern történetében.

Ruff szerint 1990-ben az ország lehetőséget kapott arra, hogy rendezze az ügynökakták ügyét, helyreállítsa a gazdaságot és kialakítsa a jogállamiságot. Úgy fogalmazott: a rendszerváltás után Magyarország előtt nyitva állt az út egy demokratikus, európai állam felépítésére.

Beszédében 2010-et újabb történelmi esélyként említette, amikor szerinte Orbán Viktor és a Fidesz a „fülkeforradalommal” példátlan felhatalmazást kaptak az ország újjáépítésére. Ruff azonban úgy véli, ez az esély elveszett.

– fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor egyaránt hozzájárultak Magyarország leépüléséhez.

Kiemelte, hogy az ország mára Európa egyik legkorruptabb, legszegényebb és „legszomorúbb” államává vált, ahol eltűnt a középosztály jelentős része.

A legfontosabb problémákat felsorolta:

• Jogállamiság visszaállítása
• A hazát szolgálni kell a politikusoknak
• Az állam nem bántja az állampolgárokat hanem szolgálja
• Embereket nem lehet a véleményük miatt megkülönböztetni
• Az állam nem költhet el évente milliéárdokat arra, hogy más embereket vegzáljon
• A közpénz az közpénz, a proppagandának nincs helye
• Hatalmi ágak szétválasztása
• A politikus nem mindenható

Szerinte ez az ország az utolsó piallanatban mentette meg magát a Tisza megválasztásával.

Hosszasan beszélt a kormányzati luxuskiadásokról is

A Karmelita kolostor épületét az „urizálás” és a pénzpazarlás szimbólumának nevezte, míg a Miniszterelnöki Kabinetiroda működéséről azt mondta: „ilyen luxust én még nem láttam”.

Beszámolója szerint a kormányzati épületekben olyan szintű fényűzés fogadta, amelyet a „NER luxizásának” nevezett.

Példaként említett egy egy méter átmérőjű tömör márványasztalt egy szivarszobában, valamint panorámás luxushelyiségeket, ahol még a mosdók is márványból készültek.

Ruff szerint mindez különösen visszás annak fényében, hogy „miközben az ország szétrohadt”, számos kórházban alapvető felszerelésekből – például vécépapírból – is hiány van.

A Belügyminisztérium felújításáról azt mondta, az mintegy 100 milliárd forintba került, és szerinte „soha nem látott luxust” testesített meg. A teljes rendszer működésével kapcsolatban azt állította: az elmúlt években 20 ezer milliárd forint tűnt el a közös vagyonból.

Ruff szerint a „Tisza-kormány” azért kapott történelmi felhatalmazást, hogy véget vessen ennek a működésnek. Úgy fogalmazott: az emberek jogállamiságot, tisztességes államot és szolgáló politikát akarnak.

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi

Elmondta, hogy az új korszak alapelve az lesz, hogy „az állam nem bánt, hanem szolgál”. Hangsúlyozta: embereket nem lehet politikai véleményük miatt megkülönböztetni, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy az állam közpénzből gyűlöletkampányokat finanszírozzon.

Kijelentette, hogy a propaganda rendszerének „nincs helye” az új működésben, és ismét el kell választani egymástól a hatalmi ágakat. „A politikus nem mindenható” – mondta. Szerinte Magyarország „az utolsó pillanatban mentette meg önmagát” a kormányváltással, mert az emberek ráébredtek „a szeretet és a szavazat erejére”.

Célként egy „békés, európai, működő Magyarország” létrehozását nevezte meg. Beszéde egyik legerősebb mondatában úgy fogalmazott: „amikor az embert a hazája hívja, akkor nem lehet nemet mondani”.

Átfogó vizsgálatok indulnak az állami pénzköltések ügyében

Elmondása szerint „a valaha volt legnagyobb átvilágítás” következik, és részletesen be kívánnak számolni arról, hogy mely beruházások mennyibe kerültek.

Szervezeti változásokat is ismertetett. Tervei szerint a titkosszolgálatok irányítása visszakerülne azokhoz a minisztériumokhoz, amelyekhez szerinte természetesen tartoznak: a Belügyminisztériumhoz, a Honvédelmi Minisztériumhoz, a Külügyminisztériumhoz és az Igazságügyi Minisztériumhoz.

A Központi Statisztikai Hivatal szakmai felügyeletét a pénzügyminiszterhez helyeznék át.

Saját minisztériumát Ruff politikai elemző és koordináló szervként írta le, amelynek feladata a miniszterelnök és a kormánytagok munkájának támogatása lesz. A tárca struktúrájában külön szakpolitikai és kommunikációs államtitkárság működne.

A kommunikációs államtitkárság egyik fő feladata lenne valamennyi állami kommunikációs szerződés felülvizsgálata.

Ruff szerint törvényben rögzítenék, hogy a magyar állam „soha többé nem költhet gyűlöletkeltésre és lejáratásra”.

Külön kitért a tervezett vagyonvisszaszerzési hivatalra is

Elmondása szerint a törvénytervezetet 141 képviselő nyújtja majd be, „a lehető legszigorúbb jogállami keretek között”. A hivatal tervei szerint július 1-jén kezdi meg működését.

A korrupcióellenes intézkedésekről azt mondta: a lehető leggyorsabban életbe léptetik őket. Szerinte a múlt, a jelen és a jövő tekintetében is „a legkeményebb szabályok” jönnek, amelyeket Magyarország valaha látott.

Ruff szerint a magyar társadalom nagy része azért mondott nemet a korábbi rendszerre, mert elege lett a „féktelen pazarlásból” és a „gyűlöletpropagandából”.

A médiával kapcsolatban három sajtószóvivő rendszeres tájékoztatását ígérte, hangsúlyozva: ez „szolgálat” lesz, nem politikai showműsor.

Beszéde végén a mértékletességet, a kötelességtudatot és a hazaszeretetet nevezte a következő időszak legfontosabb értékeinek. Úgy fogalmazott: „0–24-ben” azon fog dolgozni, hogy az ország sebeit begyógyítsák, bár szerinte ez akár húsz évig is eltarthat.

Hozzátette: bizonyos változások gyorsan érezhetők lesznek – például a propaganda eltűnése –, más területeken viszont lassabb javulásra kell számítani. Különösen nehéz feladatnak nevezte a háborús félelemkeltés következményeinek feldolgozását, amelyet szerinte akár két generáción átívelő problémának kell tekinteni.