Pásztor Anett: „Nagyon sok minden következmények nélkül történt itt az elmúlt időszakban”

A frakció új női műhelye a parlamenti munkában erősítené a nők szempontjait; a családon belüli erőszak és az isztambuli egyezmény kérdése is a témáik között szerepel. A rendőrségi kommunikációban elhangzott „sikítozó kékharisnyás” fordulatot a műsorvezető szóba hozta az interjú során, Pásztor Anett erre válaszolva a felelősségre vonás fontosságát hangsúlyozta:

A képviselő a politikába vetett társadalmi bizalom visszaépítéséről is beszélt. Úgy látja, a szakmai tapasztalatokra építő, érzékenyebb kommunikáció ebben is segíthet, és a nők közéleti szerepvállalása a politikai hangnemre is hatással lehet.

– fogalmazott.

A törvényhozás egészébe beleszólnának

A most megalakult női műhely ötlete már hónapokkal korábban megfogalmazódott. A cél, hogy a női tapasztalatok és vezetői eredmények nagyobb súllyal jelenjenek meg a bizottsági munkában, a parlamenti vitákban és a törvényalkotásban.

Az interjúban elmondta: a TISZA frakciójában 44 nő dolgozik. Külön értéknek tartja, hogy több korosztályból, eltérő szakmai háttérrel érkeztek, így sokféle tapasztalatot tudnak hozzátenni a közös munkához. A női képviselet arányát ugyanakkor továbbra is az európai átlag alattinak nevezte.

A műhely nem szűkítené a munkáját kizárólag a nőket közvetlenül érintő ügyekre. Pásztor példaként a mentelmi jog felfüggesztését is említette: álláspontja szerint a női képviselők szempontjainak a törvényhozás bármely területén helyük van.

Családon belüli erőszak, orvosválasztás és isztambuli egyezmény

A nőket érintő konkrét ügyek között a családon belüli erőszakot és a szülésnél biztosított orvosválasztás lehetőségét nevezte meg. A műhelyben ezekről is megkezdődött a közös gondolkodás; a különböző szakmákból érkező képviselők tapasztalatait a törvényhozásban szeretnék hasznosítani.

Pásztor hangsúlyozta, hogy a férfiak és a nők szempontjainak egyaránt meg kell jelenniük a politikai döntésekben. A női közéleti szerepvállalás erősítését a szakmai munka mellett a politikai kommunikáció és a társadalmi bizalom szempontjából is fontosnak tartja.

A műsorvezető rákérdezett, hogy a női műhely fellép-e az isztambuli egyezmény ratifikálásáért. Pásztor jelezte: ezt nem ő egyedül dönti el, a csoportban több jogász is dolgozik, és a kérdésről közösen kell egyeztetniük.

„Rajta van a következő megbeszélésünknek a témáján, igen.”

Elmondása szerint már beszéltek az egyezményről, de még több részletet át kell tekinteniük. A családon belüli erőszak kérdése szintén szerepel a műhely témái között.

Nem érzi kellően konstruktívnak az ellenzéket

Az ellenzék hozzáállását is bírálta, amikor a műsorvezető arról kérdezte, van-e szakmai kapcsolat a műhely és az ellenzéki frakciók női tagjai között. Pásztor jelezte: a pártok közötti szakmai munka elsősorban a bizottságokban zajlik, a női műhelyt viszont kifejezetten a TISZA frakcióján belüli együttműködésre hozták létre.

Úgy fogalmazott, „nem teljesen érzem azt”, hogy „nagyon konstruktív lenne az ellenzék”, különösen azokban a kérdésekben, amelyek nem egyszerűen feketék vagy fehérek.

A műhely céljaként ezzel szemben a hatékony szakmai munkát nevezte meg: azt szeretnék, hogy a képviselők eltérő tapasztalatai révén teljesebb legyen a törvényhozás. Az ellenzékkel való együttműködést ugyanakkor nem zárta ki: az első figyelemfelhívó akciójukhoz más frakciók csatlakozását is várják.

Az első közös ügyhöz az ellenzéket is hívják

Az első akciójukba ugyanakkor az ellenzéki képviselőcsoportokat is bevonnák. A mellrák elleni küzdelemre és a szűrések jelentőségére parlamenti felszólalással, rózsaszín szalagokkal és ruhadarabokkal hívnák fel a figyelmet. Minden képviselő számára készítenek szalagot, és a Lánchíd-sétán is részt vennének azok, akik meg tudják oldani.

Pásztor ezt olyan közös ügynek tartja, amelynek nem kellene ideológiai vitává válnia. A figyelemfelhívással azokhoz is szeretnének eljutni, akikhez még nem jutott el kellő súllyal a szűrések fontosságának üzenete.

A női műhely működési keretei még alakulnak. „Ez nem egy hierarchikus szervezet” – hangsúlyozta Pásztor, aki szerint a közösségben egyelőre az ötletek összegyűjtése zajlik. A kezdeményezés elsődleges célja a képviselők szakmai munkájának összekapcsolása és a törvényalkotás javítása.