Belföld

Feljelentést tett a kormány a KRÉTA és a Neptun rendszereinek beszerzései miatt

Feljelentést tett a kormány a KRÉTA, a Neptun, valamint a Poszeidon és EKEIDR iratkezelő rendszerek beszerzéseinek ügyében – jelentette be Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. A tárcavezető szerint az átvilágítás során olyan mintázatok rajzolódtak ki, amelyek alapján erős a bűncselekmény gyanúja, ezért az ügyet átadták a hatóságoknak.

Bornyász Márta 2026.07.16. 3 perc olvasás

A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormányzati átvilágítás célja nem a végtelenségig tartó információgyűjtés volt.

Mint fogalmazott, egy felelős átvilágítást végző csapat feladata az, hogy összegyűjtse a rendelkezésre álló információkat, majd amikor azok elegendő alapot szolgáltatnak, átadja az ügyet az illetékes hatóságoknak.

A KRÉTA, a Neptun és az iratkezelő rendszerek kerültek a vizsgálat középpontjába

Tanács Zoltán elmondta, hogy a vizsgálat a KRÉTA és a Neptun tanulmányi rendszerekre, valamint a közigazgatásban használt Poszeidon és EKEIDR iratkezelő rendszerekre terjedt ki.

Szerinte ezek a szoftverek sajátos pályát futottak be: kezdetben még több piaci szereplő versenyzett egymással, később azonban fokozatosan eltűntek a versenytársak.

A miniszter szerint ez nem feltétlenül azért történt, mert ezek lettek volna a legjobb rendszerek.

„A kormányzat úgy szabályozott, olyan beszerzéseket írt ki, hogy megszűnt a verseny, és nem is lehetett mást választani ezen termékek helyett.”-mondta.

Hozzátette, az érintett intézmények sok esetben nem azért használták ezeket a rendszereket, mert azok voltak a legjobb megoldások, hanem mert gyakorlatilag nem maradt más választási lehetőségük.

Több mint 100 milliárd forintnyi szerződést vizsgáltak

Tanács Zoltán közölte, hogy a vizsgálat 2019-től terjedő időszakot ölelte fel. Elmondása szerint csak az elmúlt hét-nyolc évben több mint 100 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket az érintett szoftverekkel kapcsolatban.

A miniszter hangsúlyozta: nem önmagában a nagy összeg miatt döntöttek a feljelentés mellett, hanem azért, mert olyan ismétlődő mintázatokat fedeztek fel, amelyek szerintük komoly kérdéseket vetnek fel.

A tárca egy mintegy 40 oldalas feljelentést készített, amelyhez több száz oldalnyi mellékletet csatoltak.

Az állam kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetett

A miniszter szerint több olyan döntés is született, amely teljesen háttérbe szorította a versenyt, miközben az állam számára előnytelen szerződéseket eredményezett.

Állítása szerint a forráskódok, a know-how és az üzemeltetés sem került állami kézbe, így az állam jelentős mértékben kiszolgáltatottá vált a szállítóknak.

A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy egy felelős vezetés ilyen helyzetet nem teremthet.

A felhasználók szerint gyenge minőségű rendszerek alakultak ki

Tanács Zoltán szerint a vizsgálat egyik fontos következtetése, hogy a verseny hiánya miatt egyeduralkodóvá váltak ezek a rendszerek.

Elmondása szerint a felhasználói visszajelzések alapján a szoftverek sokszor alacsony minőségűek, felesleges funkciókkal terheltek, miközben az intézmények kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, az állam pedig indokolatlanul magas árakat fizetett.

További cikkeink

Kiemelte azt is, hogy a szoftverek szellemi tulajdonjoga kizárólag a szállítóknál maradt, miközben az állam maga tette kötelezővé azok használatát.

Szerinte ezt ráadásul nem nyilvános döntésekkel, hanem nehezen visszakövethető módon valósították meg.

A teljes cégcsoport akár 300–400 milliárd forintot is érinthet

A miniszter szerint számos olyan részlet van, amelyet már nem a minisztériumnak, hanem a nyomozó hatóságoknak kell feltárniuk.

Tanács Zoltán szerint a feljelentés közvetlenül mintegy 100 milliárd forintnyi beszerzést érint. Ugyanakkor azt mondta, hogy ha a teljes cégcsoportot és annak valamennyi kapcsolódó vállalkozását is figyelembe vennék, akkor már 300–400 milliárd forintos nagyságrendű ügyről lehet beszélni.

Külön kiemelte, hogy a szerződéskötések üteme a 2026-os országgyűlési választások előtti időszakban jelentősen felgyorsult.

Állítása szerint csak a választásokat megelőző utolsó hónapokban közel 20 milliárd forint értékű szerződést kötöttek. A miniszter hangsúlyozta, hogy nem a kormány feladata eldönteni, történt-e bűncselekmény.

Elmondása szerint a feljelentésben azokat a lehetséges bűncselekményeket sorolták fel, amelyek gyanúja az átvilágítás során felmerült, a további vizsgálat pedig már a rendőrség és később – szükség esetén – az igazságszolgáltatás feladata lesz.

Magyar Péter neveket is említett

A sajtótájékoztató végén Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt, és azt mondta, hogy a történet személyi vonatkozásait is fontos megemlíteni.

A kormányfő szerint az érintett cégek Fausz Zoltánhoz és Palkovics László volt technológiai és innovációs miniszterhez köthetők.

Mint fogalmazott, Fausz Zoltán korábban üzlettársa volt Palkovics Lászlónak, és állítása szerint a cégháló ehhez a körhöz kapcsolódik.

Magyar Péter ugyanakkor nem fogalmazott meg konkrét bűncselekményre vonatkozó állítást, hanem azt mondta, hogy a feljelentés alapján a hatóságok feladata lesz tisztázni az ügy részleteit.