Molnár Áron a Hankó-ügyről: kik tudtak a milliárdokról a Fidesz legfelsőbb szintjén?

„A kérdés az, hogy még kik tudtak róla?” – teszi fel a kérdést Molnár Áron, aki szerint a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztásának története messze túlmutat a volt kulturális miniszteren. Videójában kormányzati egyeztetéseket, minisztériumi levelezést és jóváhagyásokat sorol fel, majd azt firtatja: hogyan mehetett végig a milliárdok útja a kormányzati rendszeren anélkül, hogy a politikai vezetés legfelsőbb szintjén tudtak volna róla?

Kultúrára kértek pénzt, politikai igényeket vizsgáltak

A történet egyik kulcspontja a 2025. május 7-i kormányülés. A 444 beszámolója szerint Hankó ekkor kérte az NKA lottóbevételekből származó, tízmilliárd forintos tartalékának felszabadítását. Az előterjesztéshez Nagy Márton és Gulyás Gergely is hozzászólt, de a miniszter nem kapott azonnal engedélyt. A lap értesülése szerint előbb újabb egyeztetésen kellett áttekinteni a politikai forrásigényeket.

Molnár éppen ezt a szempontot kéri számon. A videóban azt hangsúlyozza, hogy kulturális támogatásokról szakmai alapon, pályázatok és átlátható eljárások keretében kellene dönteni, nem politikai igények szerint.

„Mi köze van a politikai forrásigényeknek a kulturális támogatásokhoz?”

A színész által ismertetett következő dokumentum egy 2025. május 16-i levél. Elmondása szerint Hankó kabinetfőnöke, Konczos Nóra a miniszter iránymutatása alapján írt Bús Balázsnak, az NKA akkori alelnökének és Závogyán Magdolna kulturális államtitkárnak a politikai többletigények választókerületi bontásáról.

Molnár beszámolója alapján a levél a 106 egyéni választókerületre vonatkozóan további ötvenmilliós többleteket említett. Emellett Hankó arról is tájékoztatást várt, hogy az előző heti egyeztetések nyomán melyik állami vezető kit keresett meg a politikai többletkifizetések ügyében. A színész ezt kapcsolja össze azzal, hogy állítása szerint a 790-es támogatási keretből választókerületenként nagyjából százmillió forintot osztottak szét.

Pályázati felhívásokra hivatkoztak, egyedi támogatások lettek belőle

A videó másik központi állítása az, hogy eltért egymástól a pénz felszabadításának indoklása és későbbi felhasználása. Molnár ismertetése szerint Hankó 2025. június 19-én még azzal fordult Nagy Mártonhoz, hogy az új kollégiumoknak hamarosan meg kell jelentetniük a pályázati felhívásaikat, ezért szükség van a tartalék felszabadítására.

A színész állítása szerint ezek a felhívások nem jelentek meg: a pénz végül egyedi támogatások kiosztására szolgáló keretbe került. Ezt nem egyszerű adminisztratív hibának tartja, hanem olyan döntésnek, amelynek meg kell nevezni a felelőseit.

Az általa bemutatott folyamatban a Nemzetgazdasági Minisztérium június 25-én engedélyezte a pénz felszabadítását. Júliusban Bús Balázs már azt terjesztette az NKA bizottsága elé, hogy a teljes tízmilliárdos összeg a 790-es egyedi támogatási kerethez kerüljön.

Molnár elmondása szerint a bizottság megszavazta az előterjesztést, a határozatot július 23-án felterjesztették Hankóhoz, aki július 30-án jóváhagyta. A színész azt rója fel a volt miniszternek, hogy ezzel olyan felhasználásra adott engedélyt, amely eltért a saját korábbi kérelmében szereplő pályázati indoklástól. A videó összesítése szerint a korábbi hétmilliárddal együtt így tizenhétmilliárd forintot osztottak ki nyilvánosan meghirdetett pályázatok nélkül.

Kik engedték tovább a folyamatot?

Molnár ebből jut el a kormányzati felelősség kérdéséhez. Hankó szerepét az ismertetett aláírások és jóváhagyások miatt egyértelműnek tartja; azt akarja tudni, kik ismerték még a döntéseket, és kik engedték tovább a folyamatot.

„Kik ültek ott a kormányülésen? Kik hallották, hogy előbb a politikai forrásigényeket kell áttekinteni? Kik engedték tovább ezt a folyamatot?”

A színész a Fideszen kéri számon, hogyan maradhatott volna ismeretlen a legfelsőbb vezetés előtt egy hónapokon át egyeztetett, milliárdos pénzosztás. A politikai felelősségről így fogalmaz: „Mert ha tudtak róla, az óriási botrány. Ha pedig nem tudtak róla, az még nagyobb.”