Mínusz 140 centiméter alatt az atomerőmű leállhat: azonnali beavatkozás Paksnál

Magyar Péter a paksi kihelyezett kormányülés után ismertette azokat az intézkedéseket, amelyekkel a kormány a Duna rendkívül alacsony vízállása és a Paksi Atomerőmű hűtővízellátásának problémája miatt kialakult helyzetet kezelné.

A miniszterelnök közölte: egy dunai fenékküszöb építésének azonnali megkezdését rendelték el, ezzel párhuzamosan pedig egy ideiglenes megoldást is előkészítenek arra az esetre, ha a folyó vízszintje a következő napokban ismét olyan mértékben csökkenne, hogy veszélybe kerülne az atomerőmű teljes kapacitású működése.

A kormányfő szerint a tartósan alacsony dunai vízállás jelentős károkat okoz a magyar költségvetésnek és a gazdaságnak, ezért olyan megoldásra volt szükség, amelynek kivitelezése rövid időn belül megkezdhető.

Már csütörtökön megkezdik a munkát

Magyar Péter közlése szerint a helyszínbejárást követően vízügyi, energetikai és védelmi szakemberek javaslatai alapján döntöttek arról, hogy már másnap megkezdik a fenékküszöb kialakítását a Paksi Atomerőmű és Dunaszentbenedek térségében.

Az építkezés első szakaszában 35 ezer, később 110 ezer köbméter kő felhasználásával számolnak. A munkálatokat a Duna mindkét partjáról végzik majd.

A kormány számításai szerint a beruházással néhány héten belül biztosítható, hogy az atomerőmű hűtőcsatornájánál a vízszint ne süllyedjen mínusz 90 centiméter alá. Ez a miniszterelnök szerint lehetővé tenné, hogy a Paksi Atomerőmű teljes kapacitással működjön.

A kész fenékküszöb a tervek szerint ennél lényegesen nagyobb beavatkozásra is alkalmas lesz: Magyar Péter azt mondta, a műtárgy akár egy méterrel is képes lehet megemelni a Duna vízszintjét az érintett szakaszon. Hozzátette, a kialakításnál arra is figyelnek, hogy a fenékküszöb egy későbbi árvízi helyzetben se jelentsen veszélyt.

Két 80 méteres bárkát is Paksra visznek

A fenékküszöb azonban nem készülhet el egyik napról a másikra, miközben a vízügyi előrejelzés alapján a Duna rövidesen ismét gyors apadásnak indulhat. Emiatt egy ideiglenes beavatkozásra is felkészülnek.

Magyar Péter közlése szerint két, egyenként 80 méteres bárkát helyeznek készenlétbe Paksnál. Amennyiben a vízállás indokolja, a bárkákat keresztirányban rögzítenék, majd irányított módon elsüllyesztenék. A kormány számításai szerint ezzel rövid távon akár 20 centiméterrel is meg lehetne emelni a Duna vízszintjét.

Az ideiglenes megoldás célja az lenne, hogy a fenékküszöb elkészültéig se kelljen teljesen leállítani a paksi erőművet.

A beszéd szerint az egyik 80 méteres bárka még szerda este Paksra érkezik, a második pedig csütörtökön. Ezzel párhuzamosan megkezdik a part menti rögzítés előkészítését, valamint a fenékküszöbhöz szükséges kő helyszínre szállítását is.

Arról, hogy végül szükség lesz-e a bárkák elsüllyesztésére, várhatóan augusztus 14-én, pénteken születik végleges döntés. Az előkészítési munkák addig is folytatódnak, a fenékküszöb építését pedig ettől függetlenül azonnal megkezdik.

Akár mínusz 140 centiméter alá is süllyedhet a Duna

Magyar Péter szerint bár a Duna vízszintje az elmúlt napokban átmenetileg emelkedett, ez csak rövid ideig jelent könnyebbséget.

A kormány által ismertetett vízügyi előrejelzés szerint négy-öt napon belül ismét mínusz 136–137 centiméter körüli vízállás alakulhat ki Paksnál, külső beavatkozás nélkül pedig a következő héten akár mínusz 140 centiméter alá is süllyedhet a folyó.

A miniszterelnök szerint ezen a szinten ismét felmerülhetne a Paksi Atomerőmű teljes leállítása.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a beszéd szerint a Duna teljes hosszán rendkívül alacsony a vízszint, és a következő napokra, illetve hetekre sem várható olyan mennyiségű csapadék a vízgyűjtő területeken, amely érdemben javítana a helyzeten. Magyar Péter arra is figyelmeztetett, hogy a probléma akár hónapokon keresztül fennmaradhat, a történelmi adatok alapján pedig ősszel újabb vízszintcsökkenés következhet.

A kormány szerint havi 50 milliárd forintba kerülne Paks teljes kiesése

A miniszterelnök a gazdasági következményekről is beszélt.

Közlése szerint a Paksi Atomerőmű teljes kiesése havonta legalább 50 milliárd forintos terhet jelentene a magyar költségvetésnek, emellett komoly nehézséget okozna a gazdaságnak és a magyar vállalatoknak is.

Ehhez képest Magyar Péter a most elrendelt beavatkozások költségét mintegy 6 milliárd forintra tette.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a most kialakult helyzetet már nem lehet egyszeri természeti szélsőségként kezelni. A paksi vízmérce 125 évre visszamenő adatsorára hivatkozva azt mondta, hogy a Duna nyári vízszintjének hosszú távú trendje csökkenő, és ez a folyamat 2010 óta jelentősen felgyorsult.

Szerinte ezért nem elegendő azzal számolni, hogy a mostani rendkívüli helyzet nem ismétlődik meg: egyszerre kell megoldást találni a következő napokra és a következő évekre.

Éjjel-nappal dolgoznak, száz honvédet is Paksra vezényeltek

A munkálatokat rendkívüli ütemben akarják végrehajtani. Magyar Péter bejelentése szerint napi 24 órás munkavégzést rendeltek el, ehhez biztosítják a szükséges világítást és a biztonsági feltételeket.

A honvédelmi miniszter Budapestről és Szentesről mintegy száz honvédet vezényelt a térségbe a munkálatok támogatására.

A fenékküszöb tervezésén Magyar Péter közlése szerint az ország vezető mérnökei dolgoznak, a munkába pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet is bevonták. A BME hivatalos elnevezését az egyetem saját oldala is ezen a néven tünteti fel.

A védelmi és kivitelezési munkák koordinálásával Kádár Pált, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatóját bízták meg. A hivatal aktuális bemutatkozó oldala szerint Kádár 2026-tól ismét a szervezet főigazgatója.

Több tízezer tonna követ kell rövid idő alatt a helyszínre vinni

A fenékküszöb építése több lépésből áll majd. Először egy széles kőpaplant alakítanak ki a folyómederben, amelynek az a feladata, hogy az erős sodrás ne mossa ki a medret a műtárgy alól és környezetéből.

Erre az alapra kerül rétegről rétegre maga a fenékküszöb. A munkálatok során nagy méretű, többtonnás köveket engednek majd a mederbe a Duna két partjáról.

Magyar Péter szerint a kivitelezést úgy tervezték meg, hogy a nukleáris biztonsági követelményekből a gyorsaság miatt se kelljen engedni.

A kormányfő a beruházás méretét azzal érzékeltette, hogy szerinte a dunakiliti fenékküszöb 1995-ös elkészülte óta nem zajlott hasonló nagyságrendű munka a Dunán.

Több tízezer tonna követ kell rövid idő alatt kitermelni a bányákból és Paksra szállítani, egyes utakat meg kell erősíteni, a műtárgyat pedig két oldalról, részben víz alatt kell felépíteni. Ha szükség lesz az ideiglenes megoldásra, a bárkákat is megfelelő helyzetbe kell állítani, rögzíteni, majd úgy elsüllyeszteni, hogy ellenálljanak a folyó erejének.

Magyar Péter úgy fogalmazott, normál körülmények között egy ilyen munka megtervezése és kivitelezése hosszabb időt venne igénybe, most azonban nincs erre lehetőség.

„A Duna most napokat ad nekünk, nem hónapokat” – mondta.

Közlése szerint emiatt a szükséges engedélyezési eljárások a beruházással párhuzamosan zajlanak majd, miközben a kivitelezés minden lépését vízügyi és nukleáris szakemberek tervei alapján végzik.

Paks és Dunaszentbenedek polgármestere is részt vett a kormányülésen

A két közvetlenül érintett település, Paks és Dunaszentbenedek polgármestere is részt vett a kihelyezett kormányülésen.

Magyar Péter szerint részletesen tájékoztatták őket a beruházásról, és azt ígérték, hogy a kivitelezés a települések lehető legkisebb zavarása mellett zajlik majd. A kormány vállalta azt is, hogy megtéríti a munkálatok miatt esetlegesen keletkező károkat.

A miniszterelnök közlése szerint mindkét polgármester támogatásáról biztosította a beruházást. Dunaszentbenedek esetében pedig arról állapodtak meg, hogy olyan megoldást keresnek, amelynek eredményeként a fenékküszöb kialakítása után a település dunai partszakasza a jelenleginél jobb állapotba kerülhet.

A munkálatok sürgőssége miatt a kormány kiemelt beruházássá minősíti a fenékküszöb építését és a bárkákhoz kapcsolódó ideiglenes beavatkozást is. Magyar Péter bejelentése szerint az első, követ szállító teherautók már szerda este elindulhatnak Paks felé.

Magyar Péter az előző kormány mulasztásairól is beszélt

A miniszterelnök a bejelentésben többször bírálta az előző kormányt. Azt állította, hogy bár kutatók és vízügyi szakemberek már évekkel korábban jelezték a tartósan alacsony dunai vízállás kockázatát, nem készültek el azok a beruházások, amelyek a mostani helyzet kezelését segíthetnék.

Magyar Péter szerint az előző kormány nem indította el a szükséges szivattyútelep beruházását, és alternatív hűtési rendszer sem épült ki a Paksi Atomerőműben. Azt is állította, hogy a Tisza-kormány olyan helyzetben vette át a kormányzás felelősségét, amikor ilyen alacsony dunai vízállás esetére nem állt rendelkezésre megfelelő vészforgatókönyv vagy kész beruházási terv. A kormány több lehetséges műszaki megoldást is megvizsgált. Ezek között szerepelt a hűtővízcsatorna lezárása is, ezt azonban Magyar Péter szerint nukleáris biztonsági okokból elvetették.

A miniszterelnök azt mondta, a fenékküszöb és az ideiglenes bárkás megoldás együttes alkalmazását tartják a leghatékonyabb és legbiztonságosabb lehetőségnek.

Összefogást kért a politikai pártoktól is

A beszéd végén Magyar Péter már nemcsak a paksi beruházás műszaki részleteiről beszélt. Azt mondta, a következő napokban és hetekben az eddigieknél is nagyobb összefogásra lesz szükség, ezért együttműködésre szólította fel a politikai pártokat, a közszereplőket és a lakosságot is.

A kormányfő közlése szerint a szükséges kormányzati döntéseket meghozták, a jogszabályi és hatósági előkészítést elvégezték, a vízügy, az atomerőmű, a honvédség és a műszaki szakemberek pedig megkezdték a munkát.

A beruházás további részleteiről az érintett szakemberekkel közösen csütörtökön ígért részletes tájékoztatást.