Magyar Péter: Akinek nincs takargatnivalója, az nem fél az igazságszolgáltatás elé állni

Magyar Péter hétfői Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott:

Magyar Péter maga kérte mentelmi joga felfüggesztését

Magyar Péter a parlamenti felszólalásában maga is kérte mentelmi jogának felfüggesztését. Mint mondta, „minden tettéért vállalja a felelősséget”.

A Legfőbb Ügyészség szeptember 22-én kezdeményezte a kormányfő mentelmi jogának felfüggesztését egy, az európai parlamenti képviselői jogviszonyának megszűnése után újraindított nyomozás miatt.

Az ügyészség 2024 szeptemberében azt közölte, hogy Magyar Péter június 21-én hajnalban egy budapesti klubban szórakozott, amikor elvette az őt mobiltelefonjával videózó férfi készülékét, majd azt „szándékosan a Dunába ejtette”. Az ügyészség szerint a politikus magatartása alkalmas lehetett a lopás törvényi tényállásának megvalósítására.

Magyar Péter a TISZA országjárásának szolnoki állomásán is beszélt az ügyről. A Kossuth téren összegyűlteknek azt mondta, „semmi, de semmi takargatnivalója nincsen”.

Közölte: úgy megy majd be a meghallgatásra, hogy feljelentést tesz foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és hivatali visszaélés miatt. A miniszterelnök felidézte, hogy 2024-ben a rendőri vezetők politikai utasításra búvárokat küldtek éjszaka, sötétben, mindenféle segítség nélkül az áradó, nyolcméteres Dunába, hogy megtaláljanak egy állítólag ott lévő mobiltelefont.

Magyar Péter hangsúlyozta: pontosan emlékszik arra az éjszakára, és most sem tenne másként, ha meg kellene védenie a barátait vagy fiatal lányokat és fiúkat attól, hogy egy fizetett provokátor zaklassa őket.

Magyar Péter már a múlt hét kedden közzétett videóüzenetében arra kérte az Országgyűlést, hogy haladéktalanul függessze fel a mentelmi jogát. Egyúttal kifogásolta, hogy a Legfőbb Ügyészség egyszerre kérte az ő, valamint Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését.

Több mint 11 milliárd forintos jogtalan előny miatt nyomoznak Seszták Miklós ügyében

A parlament ugyancsak 139 igen szavazattal függesztette fel Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő, volt nemzeti fejlesztési miniszter mentelmi jogát. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt az ülésen.

Seszták 2014 és 2018 között vezette a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot. Mentelmi jogának felfüggesztését a Központi Nyomozó Főügyészség kérte, mert vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytatnak nyomozást ellene.

A nyomozás adatai alapján feltételezhető, hogy a korábbi tárcavezető és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal szerződésben álló vállalkozások képviselőjétől.

Egy építőipari beruházásokkal foglalkozó cégcsoport képviselője emellett azt ajánlotta fel, hogy a remélt állami megrendelések fejében minden beruházás után visszajuttatja Sesztáknak az egyes szerződésekben meghatározott vállalkozói díj 10 százalékát.

Az ügyészség szerint a volt fejlesztési miniszter a Nemzeti Sportközpontok által kiírt uszoda- és tornaterem-beruházásokkal kapcsolatban további mintegy 270 millió forint jogtalan előnyt kapott a fejlesztésekben érdekelt cég képviselőjétől.

Seszták Miklós nem vett részt a parlament ülésén. Korábban közleményben utasította vissza a vádakat.

Az ellene megfogalmazott ügyészségi „megalapozott gyanú” minden elemét alaptalannak nevezte, és kijelentette, hogy bármikor kész megjelenni a hatóságok előtt, nyilatkozatot tenni és megvédeni az igazát.

Hankó Balázs ügyében 17,3 milliárd forintos kárról írt az ügyészség

Hankó Balázs fideszes országgyűlési képviselő, volt kulturális és innovációs miniszter mentelmi jogát szintén 139 igen szavazattal függesztette fel a parlament.

Az ügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt kezdeményezte a felfüggesztést. A gyanú szerint a Nemzeti Kulturális Alap működése során a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát használták fel jogellenes cselekményekre, és ezzel több mint 17 milliárd forintos kárt okoztak a központi költségvetésnek.

Az ügyészség közleménye szerint a kollégium rendelkezése alá kerülő vagyont részben, de tömegesen a jogszabályban és az alapító határozatban meghatározott céloktól eltérően használták fel.

A gyanú szerint a 2025 második felétől meghirdetett egyedi pályázati lehetőségre benyújtott kérelmeket érdemi elbírálás nélkül teljesítették, a vagyont pedig a 2026-os választási kampány költségeinek fedezésére, valamint a kérelmezők személyes céljaira fordították.

Az ügyészség szerint Hankó Balázs és társai az NKA vagyonának politikai szempontok és választókerületi lefedettség alapján történő elosztása érdekében kettős eljárásrendet működtettek. A formális és a tényleges döntéshozatal elvált egymástól: a döntések nem az ideiglenes kollégiumban születtek, hanem azokról Hankó Balázs, illetve esetlegesen mások határoztak. Több kiemelt támogatásról már a kérelem benyújtása és a formális kollégiumi eljárás előtt megszületett a döntés.

Az NKA által kezelt vagyont a KKPIK nevében kiállított támogatói okiratokkal 2025 szeptembere és 2026 áprilisa között 1079 esetben használták fel az NKA-ról szóló törvényben meghatározott céloktól eltérően. Az ügyészség szerint ezzel 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.

Hankó Balázs korábban koncepciósnak minősítette az eljárást.

Többeket letartóztattak, milliárdokat fizettek vissza

Az NKA-ügyben júniusban több embert letartóztattak. Köztük volt Bús Balázs korábbi NKA-alelnök és volt óbudai polgármester, Ughy Attila volt fideszes országgyűlési képviselő, a KKPIK korábbi elnöke, valamint Krucsainé Herter Anikó, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő májusban felfüggesztett főigazgatója.

Letartóztatták továbbá az NKTK kabinetvezetőjét és az ideiglenes kollégium két, az egykori Kulturális és Innovációs Minisztérium által delegált tagját is.

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter július 31-én azt közölte, hogy a nyertesek több mint 3,3 milliárd forintot fizettek vissza az NKA „hírhedt” ideiglenes kollégiuma által odaítélt támogatásokból.

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség július 21-én nyomozati cselekményeket végzett a Fidesz szervereit biztosító központban, ahol kommunikációs rendszert és adatbázist foglaltak le. A Legfőbb Ügyészség augusztus 12-én azt közölte, hogy a hatósági fellépés miatt benyújtott fideszes panaszokat részben elutasította.

Szeptember 7-én újabb két embert vettek őrizetbe. A gyanú szerint az érintett gazdasági társaság nevében több mint 80 millió forintos támogatást igényeltek egy dokumentumfilm elkészítésére, a film azonban az elszámolás időpontjáig nem készült el. A Kecskeméti Járásbíróság szeptember 9-én elrendelte a költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsított két ember letartóztatását. Egyikük Fásyné Gurzó Mária, Fásy Ádám üzletember felesége.

Magyar Péter: A Tisztítótűz műveletet nem lehet megállítani

Magyar Péter egy másik hétfői Facebook-bejegyzésében azt írta:

A Tisztítótűz műveletet a miniszterelnök júniusban jelentette be, központi elemeként a közvagyont érintő visszaélések feltárását és a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzését jelölte meg.