Magyar Péter Berlinből üzent Sulyok Tamásnak: Jobban teszi, hogyha hallgat és nem külföldre jár panaszkodni

Nemcsak Magyarországon óriásiak az elvárások, hanem szerte Európában

Magyarország őszintén, szabadon, szuverén államként visszatér az európai asztalhoz, konstruktív partner lesz - mondta Magyar Péter miniszterelnök kedden Berlinben.

A kormányfő Friedrich Merz német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján kiemelte: “ott leszünk, amikor meg kell oldani a feladatokat”, legyen szó akár az új MFF-tárgyalásokról, az illegális migráció elleni küzdelemről, a versenyképességről vagy külpolitikai kérdésekről.

Kitért rá: “megnyertük ezt a választást, nem is kicsit, hanem nagyon”. Mint mondta, 1990 óta soha nem volt ekkora részvétel a magyar választásokon, soha egyetlen kormány sem kapott ekkora felhatalmazást, mint most ez a kormány.

Ugyanakkor egy ekkora felhatalmazás, egy ekkora többség óriási felelősséggel jár, és óriási elvárásokkal is találkozik. Nemcsak Magyarországon óriásiak az elvárások, hanem szerte Európában - fogalmazott a miniszterelnök.

Magyar Péter a német kancellárt is meghívta az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára

Magyar Péter arról is beszélt, hogy “még mindig a németek szívében él” 1989 és Magyarország szerepe a vasfüggöny lebontásában, a határok megnyitásában. Jó, hogy az akkori Magyarország hozzá tudott járulni legalább egy kis részben Németország újraegyesítéséhez - tette hozzá.

Megjegyezte: Lengyelország és Ausztria után Németország, Magyarország természetes szövetségese lett a harmadik hivatalos látogatásának célja.

Üdvözölte, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóját “már újra egy szabad és valóban szuverén európai országban ünnepelhetjük”.

A magyar kormányfő nem tett arra ígéretet német partnerének, hogy mindig mindenben egyet fognak érteni, kiemelte azonban, hogy Friedrich Merz is tudja, a brüsszeli, az európai működés a kompromisszumokról szól.

Vállalta, hogy ha kompromisszum, döntés születik az Európai Unióban, azt Magyarország igyekszik átültetni és betartani.

Németország a legfontosabb külföldi befektető Magyarországon, mind az export, mind az import tekintetében

A két ország éves kereskedelmi mérlege 67 milliárd euró, és szerencsére folyamatos növekedést mutatnak a német befektetések, sok tízezer magyar embernek adnak munkát a német cégek - sorolta Magyar Péter.

Kiemelte: a német befektetések és a magyar tudás együtt fantasztikus dolgokra lehet képes, akár a kutatás-fejlesztés, akár a védelempolitika terén, akár más területen.

Ígéretet tett arra, hogy le fognak ülni a legnagyobb német befektetők képviselőivel, meghallgatni őket is, mint a magyar befektetőket és más külföldi befektetőket is, hogy mi az, ami jó a jelenlegi helyzetben és mi az, amin lehet javítani, mivel lehet hozzájárulni ahhoz, hogy még több befektetés érkezzen.

Német partnerével beszéltek energiaforrásokról, energiafüggetlenségről is -mondta el a magyar miniszterelnök, megerősítve: az új magyar kormány mindent el fog követni, hogy a lehető legtöbb irányból, helyről tudja beszerezni az energiaforrásokat, egyrészt az energiabiztonság, másrészt az ár miatt.

Magyar Péter kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel jövő hét elején

A kormányfő megerősítette, hogy tárgyalások folynak - egyelőre technikai szinten - Magyarország és Ukrajna között az Ukrajnában élő magyar kisebbség nyelvi, kulturális, oktatási jogairól.

Azt mondta, hogy kész találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel jövő hét elején, amennyiben sikerül megállapodni a magyar kisebbség alapvető jogainak kérdésében.

“Kisebbségiként a saját anyanyelvedet használni egy óvodában, egy iskolában, az adminisztrációban, vagy érvényesíteni a kulturális jogaidat, nem egy extra dolog. Az alapvető emberi jog, és mi úgy gondoljuk, hogy egy olyan országnak, amely meg szeretné kezdeni az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat, be kell tartania ezeket a jogokat” - szögezte le.

Magyar Péter kiemelte: nagyon optimista azzal kapcsolatban, hogy sikerül ezt a több mint tíz éve húzódó vitás területet rendezni Ukrajnával. Készek vagyunk új fejezetet nyitni a magyar-ukrán kapcsolatokban - hangsúlyozta.

Újságírói kérdésre válaszolva megismételte, hogy Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban -ahogy többször egyértelműen fogalmaztak- Magyarország alapvető elvárása, hogy az Ukrajnában élő magyar kisebbség kulturális, nyelvi és egyéb jogait rendezni tudják.

Ugyanakkor megerősítette: Magyarország nem küld sem katonát, sem fegyvereket Ukrajnába az új magyar kormány alatt sem.

Június 23-án V4 miniszterelnöki csúcsot tartanak Budapesten

Magyar emlékeztetett, hogy elfogadta a meghívását Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Andrej Babis cseh és Robert Fico szlovák miniszterelnök is.

Jelezte: a miniszterelnöki csúcson javasolni fogja a lengyel, a cseh és a szlovák miniszterelnöknek a visegrádi együttműködés kibővítését. Mint mondta: javasolni fogja, hogy hívják meg Ausztriát, Németországot vagy akár Horvátországot, Szlovéniát, Romániát is, és “építsünk egy erős Közép-Európát közösen”.

Hozzátette: ez infrastrukturális, gazdasági és kulturális együttműködést jelent.

Magyar Péter kérdésre válaszolva elmondta, hogy a megbeszélésen a német kancellárral egyetértettek abban, hogy az eddiginél is több német cég és befektető jönne örömmel Magyarországra, a bővítéseket azonban eddig akadályozta a magyar gazdaságot és politikai életet is átszövő “óriási mértékű korrupció”.

Magyar Péter jelezte a kancellárnak, hogy a Tisza-kormány egyik “top prioritása a korrupció elleni küzdelem, az igazságszolgáltatás, a nyomozóhatóságok munkájának, függetlenségének a visszaadása”.

Megjegyezte: nagy részben erről szól az Európai Bizottsággal kötött politikai megállapodás is a Magyarországnak járó 16,4 milliárd euróról, hogy az Integritás Hatóság hatásköreit megerősítik.

Sulyok Tamás jobban teszi, hogyha hallgat és nem külföldre jár panaszkodni

Magyar Péter egy, a köztársasági elnökkel kapcsolatos kérdésre közölte: “az az ember panaszkodik most külföldön”, akinek két éven át elnökként a magyar nemzet egységét kellett volna megtestesítenie, a magyar demokratikus államrend működése felett kellett volna őrködnie, az elesetteket kellett volna segítenie.

Azt is mondta: az államfő végignézte, hogy “orosz ügynökök járnak el a magyar választási kampányban”, és hogy őt, aki a legnagyobb ellenzéki párt vezetője volt, két éven át nem engedték be a magyar közszolgálati televízióba, “viszont reggeltől estig hazudtak rólam, hazudtak a pártunkról, hazudtak a családtagjaimról, a gyerekeimről, a szüleimről”.

Magyar Péter kitért rá: a köztársasági elnök akkor is hallgatott, amikor Orbán Viktor “a nemzeti ünnepünkön magyarok millióit nevezte poloskának, eltaposandó rovarnak”. Végignézte, hogy Orbán Viktor hogyan teszi az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává Magyarországot - tette hozzá.

A miniszterelnök hangsúlyozta: “egy ilyen ember jobban teszi, hogyha hallgat és nem külföldre jár panaszkodni”.

Megjegyezte: az egyik legfontosabb választási ígéretük az volt, hogy ha megkapják a kétharmados felhatalmazást az alkotmányozó többséggel, “akkor ezeket a bábokat, akik cserben hagyták, elárulták a hazájukat és a magyar demokráciát és jogállamot, eltávolítjuk”.

A miniszterelnök rámutatott, hogy annak idején minden állami támogatás nélkül, óriási ellenszélben alapítottak egy mozgalmat, amellyel két évvel később, 700 település meglátogatása után a valaha volt legnagyobb többséggel megnyerték a választást.