Belföld

Magyar Péter üzent Orbánnak: Hiába riogat, nem árultuk el a magyarokat

Magyar Péter szerint nem szuverenitási engedmények, hanem korrupcióellenes vállalások kellettek ahhoz, hogy Magyarország hozzájusson az uniós forrásokhoz. A miniszterelnök a kemény brüsszeli tárgyalásokról, az Erasmus visszatéréséről és a felsőoktatási alapítványok átalakításáról is beszélt.

Bornyász Márta 2026.05.30. 2 perc olvasás

Magyar Péter a HVG-nek adott interjúban történelmi sikernek nevezte, hogy Magyarország rövid tárgyalássorozat után 16,4 milliárd eurónyi uniós forráshoz juthat.

Kiemelte, hogy ezeknek a pénzeknek már évekkel korábban meg kellett volna érkezniük az országba, ám az Orbán-kormány korrupciós rendszere és Brüsszellel folytatott konfliktusai ezt megakadályozták.

A miniszterelnök szerint a megállapodás kulcsa a korrupcióellenes garanciák vállalása volt

Kiemelte az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, az Integritás Hatóság megerősítését, valamint a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozását.

Magyar azt hangsúlyozta, hogy nem szuverenitási engedményekről, hanem olyan reformokról van szó, amelyek Magyarország érdekét szolgálják. Hozzátette: ezek jelentős részét valószínűleg akkor is megvalósították volna, ha nem kapcsolódnak az uniós forrásokhoz.

„Olyat viszont nem vállaltunk és nem is fogunk vállalni, ami ártana az országnak”-mondta a miniszterelnök.

A feltételekkel kapcsolatban elmondta, hogy a propaganda üzeneteivel ellentétben nem kötötték össze a megállapodást sem Ukrajnával, sem a migrációval vagy más politikai ügyekkel.

Magyar Péter szerint tévesek azok az állítások, amelyek szerint az uniós forrásokért cserébe Magyarországnak fel kellett volna adnia szuverenitását vagy változtatnia kellett volna a nyugdíj- és adórendszeren. Úgy véli, az ország valódi kiszolgáltatottsága az előző kormány idején alakult ki a külföldi hitelek és beruházások miatt.

Hangsúlyozta, hogy a Brüsszellel kötött megállapodás nem tartalmazott ilyen jellegű feltételeket, az esetleges jövőbeni gazdasági reformok pedig a versenyképesség javítását szolgálhatják majd.

További cikkeink

A miniszterelnök szerint az Európai Unióval folytatott egyeztetések rendkívül összetettek és intenzívek voltak. Elmondása alapján a tárgyalások során több alkalommal is visszautasított olyan pénzügyi ajánlatokat, amelyeket nem tartott megfelelőnek, és csak további egyeztetések után sikerült kedvezőbb feltételeket elérni.

A végső megállapodásig még az utolsó órákban is folyamatos kapcsolattartás zajlott az Európai Bizottság vezetésével.

A felsőoktatási alapítványok ügyében a kormány átmeneti időszakot kért annak érdekében, hogy az átalakítások ne okozzanak működési zavarokat az egyetemeken. A tervek szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszere 2027 augusztusáig jelentősen átalakul majd, ami az Európai Unió egyik fontos elvárása volt a források felszabadításához.

Az interjúban szó esett az Erasmus és a Horizon programokhoz való visszatérésről is. A kormány reményei szerint 2027-től már teljes körűen újraindulhatnak ezek a lehetőségek a magyar diákok és kutatók számára.

Az államigazgatás jelenleg nincs teljesen felkészülve a források gyors lehívására

Vitézy Dávid a fejlesztési pénzek felhasználásáról beszélve elismerte, hogy az államigazgatás jelenleg nincs teljesen felkészülve a források gyors lehívására, de szerinte a kormány szakemberek visszahívásával és új programok indításával igyekszik kezelni a helyzetet.

A tervek között szerepel vasúti fejlesztés, HÉV-csere, kollégium- és bérlakásépítés, KKV-támogatás, valamint az elektromos hálózat korszerűsítése.

Magyar Péter visszautasította azokat a fideszes állításokat, amelyek szerint a megállapodás a rezsicsökkentés végét, nyugdíj- vagy adóreformot jelentene. Mint fogalmazott, ilyen feltételekről nem volt szó: a tárgyalások legnehezebb része a korrupcióellenes vállalások és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakítása volt.