Magyar Péter: Az események láthatóan gyorsulnak, jól kössék be magukat

Az Országgyűlés hétfő délelőtt 139 igen szavazattal függesztette fel Hankó Balázs, Seszták Miklós és Magyar Péter mentelmi jogát. A képviselők Baka András legfőbbügyész-jelöltjéről, Szathmáry Zoltánról is döntöttek: 138 nem és egy tartózkodás mellett nem választották meg.

Magyar Péter felszólalásában azt mondta, a látszólag különböző ügyek tétje valójában ugyanaz: helyreállítható-e a magyar állam és a magyar igazságszolgáltatás hitelessége, illetve képes-e a Legfőbb Ügyészség visszatérni a törvényesség talajára és visszaszerezni az elvesztett közbizalmat.

A tisztességes ügyészek is a rendszer áldozatai voltak

A miniszterelnök mindenekelőtt leszögezte, hogy nem az ügyészi kar egészét teszi felelőssé a kialakult helyzetért.

Hozzátette: nem az ő hibájuk a Legfőbb Ügyészségbe és a Központi Nyomozó Főügyészségbe vetett közbizalom megrendülése.

Magyar Péter szerint ugyanez történt a rendőrségnél, az adóhatóságnál, a honvédségnél és a pénzügyőrségnél is: az esküjükhöz hű embereknek egy olyan rendszerben kellett dolgozniuk, amely arra kényszerítette őket, hogy ne végezzék el, vagy rosszul végezzék a munkájukat. A kormány feladatának nevezte, hogy megteremtse a tisztességes szakmai munkához szükséges feltételeket.

Az ügyészség egy lapra tette a korrupciós ügyeket és a miniszterelnök ellen folyó eljárást

A miniszterelnök közölte: a Polt-féle ügyészség a három mentelmi ügy együttes benyújtásával megpróbálta összemosni a súlyos korrupciós bűncselekményeket az ellene indított, általa politikai provokációnak és boszorkányüldözésnek nevezett eljárással.

Úgy fogalmazott, a próbálkozás éppen az ellenkező eredményt hozta:

Tiltott pártfinanszírozásról beszélt az NKA-ügyben

Magyar Péter ezután Hankó Balázs ügyét részletezte. Felidézte, hogy több mint ezer döntéssel, érdemi bírálat nélkül osztottak szét több mint 17 milliárd forintot a Nemzeti Kulturális Alap forrásaiból. Az ügyészség szerint Hankó Balázs cselekménye 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozhatott a költségvetésnek.

A miniszterelnök név szerint említette Tóth Gabit, Pataky Attilát, Pataky fiát és cégét, Gáspár Győzőt, Muri Enikőt, Kis Grófót, Dopemant, a Fásy család vállalkozását és Mága Zoltán körét. Azt mondta, jutott közpénz fideszes politikusokhoz, családtagjaikhoz és általuk vezetett szervezetekhez is, köztük Radics Béla alapítványának, a korábban Tilki Attila által vezetett egyesületnek, Dudás István szervezetének és a Kovács Sándor által alapított, jelenleg a felesége által vezetett szervezetnek.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy Hankó Balázs csaknem 600 millió forintot ítélt meg volt főnöke családi cégének digitális avatárok fejlesztésére. Kitért arra a félmilliárd forintos koncertsorozatra is, amelynek támogatási kérelmében a roma és a bizonytalan szavazók megnyerése is szerepelt.

Felidézte továbbá a Hankó választókerületében működő egyesületnek juttatott 59 millió forintos támogatást. A szervezethez köthető kampányoló tízezer forintos Penny-kártyákat ígért a Fideszre leadott szavazatokért. Két héttel a választás előtt további kilencmilliárd forint került a Demeter Szilárdhoz köthető alapítványhoz, 170 millió forint pedig a Fásy családhoz kapcsolódó, el nem készült filmre – sorolta.

Magyar Péter szerint a Fidesz–KDNP képviselői azért állnak ki Hankó Balázs mellett, mert attól tartanak, hogy a volt miniszter a hatóságok előtt beszélni kezd, és másokat is terhelő vallomást tesz.

„Hol volt a vádhatóság?”

A miniszterelnök ezután Seszták Miklós ügyére tért rá. A KDNP országgyűlési képviselőjét a mentelmi jogának felfüggesztése után őrizetbe vették a Központi Nyomozó Főügyészségen.

Magyar Péter „a KDNP Simicskájának” nevezte az egykori fejlesztési minisztert. Felidézte, hogy az ügyészségi gyanú szerint Seszták és az állami vagyonkezelő korábbi vezetője a Volánbusszal szerződő cégek képviselőjétől, közvetítőkön keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vehetett át.

Felsorolásában szóba került a több milliárd forintból megépült, de meg nem nyitott lovas központ, a csődbe vitt csigagyár, az egzotikus szegénynegyedet is bemutató mozipark és a 700 millió forintos roma felzárkóztató központ, amelyből végül a helyi kézilabdacsapat edzőterme lett. Megemlítette a győri és pécsi kaszinókoncessziókat, a fonyódi sportpályát, a balatoni kempingeket és a 170 milliárd forintra drágult vizes világbajnokságot is.

Magyar Péter Simon Miklós, Pócs János, Bóna Zoltán, Földi László, Pogácsás Tibor, Tállai András és Szűcs Lajos ügyeit is felidézte. Úgy fogalmazott, ezek a politikusok hűbérbirtokként kezelték választókerületüket, alattvalóként a választókat, és azt hitték, következmények nélkül bármit megtehetnek.

„Hány százezer telefont kellene a Dunába dobni?”

Magyar Péter visszautasította azt az állítást is, hogy az Országgyűlés korábban minden közvádas bűncselekmény esetén felfüggesztette volna a képviselők mentelmi jogát. Példaként Simon Miklós ügyét hozta fel, akinek mentelmi jogát megfogalmazása szerint több mint egy évtizeden keresztül védte a Fidesz–KDNP, miközben civil vádlott-társait elítélték.

Saját ügyére utalva a Legfőbb Ügyészség egykori és jelenlegi vezetőihez fordult:

A miniszterelnök azt mondta, büszke arra, hogy a Tisza-frakció a kérésére egyhangúlag megszavazta mentelmi jogának felfüggesztését.

Feljelentést tesz a Dunába küldött búvárok miatt

Magyar Péter közölte, hogy a kihallgatására feljelentésekkel érkezik majd. Felidézte, hogy a 2024-es dunai telefonos incidens után rendőrségi búvárokat küldtek az áradó folyóba.

Úgy fogalmazott: a búvároknak vaksötétben, megfelelő biztosító felszerelés nélkül kellett egy mobiltelefont keresniük. Hangsúlyozta, ki kell derülnie, melyik miniszter vagy miniszterelnök adott utasítást az akcióra.

Bejelentette: foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és hivatali visszaélés miatt tesz feljelentést.

Az Elios-ügytől az MNB-alapítványokig sorolta a következmények nélkül maradt ügyeket

Magyar Péter azt kérdezte, mi történt volna, ha a Legfőbb Ügyészség és a Központi Nyomozó Főügyészség az elmúlt másfél évtizedben elvégzi a feladatát.

Az Elios-ügy kapcsán az OLAF által feltárt 13 milliárd forintos kartellt és az eljárás megszüntetését említette. A Híd a munka világába programról azt mondta, a Farkas Flóriánhoz köthető ügy érdemi vizsgálata megakadályozhatta volna, hogy a roma közösségek felzárkóztatására szánt milliárdokból luxusvillákat és luxusautókat vásároljanak.

A Microsoft-ügyben a 2019-es amerikai jelzést követő hatéves tétlenséget és az államot terhelő 3,3 milliárd forintos kártérítést emelte ki. A koronavírus-járvány idején vásárolt lélegeztetőgépeknél a 300 milliárd forintos beszerzésről, a raktárakban porosodó több ezer gépről és a több tízmilliós havi tárolási költségekről beszélt.

A Schadl–Völner-ügyben azt állította, hogy a Rogán Antalhoz vezető szálakat, az egyetemi vizsgaügyeket, az ingatlanokat, tanulmányokat és találmányokat kivágták a nyomozati anyagból. Az MNB-alapítványok esetében pedig azt mondta, az ügyészség és az Állami Számvevőszék időben történő fellépése megakadályozhatta volna, hogy több százmilliárd forintnyi nemzeti vagyon kerüljön magánkézbe.

A felsorolást a letelepedési kötvényekkel és a győri Audi-földek ügyével zárta.

Új legfőbbügyész-jelöltet kér Baka Andrástól

Magyar Péter szerint a közbizalom helyreállításához olyan legfőbb ügyészre van szükség, akinek függetlenségét és pártatlanságát senki nem kérdőjelezi meg.

Hangsúlyozta: Baka Andrást és a Tisza-frakciót is a jó szándék vezeti, és mindketten egy erős, megtisztult, kizárólag szakmai szempontokat mérlegelő ügyészséget akarnak. A különbség abban van, miként ítélik meg az újrakezdés feltételeit.

Magyar Péter arra kérte a köztársasági elnököt, hogy állítson új jelöltet, akit az Országgyűlés kétharmados többséggel megválaszthat, és aki képes helyreállítani az intézmény méltóságát és a belé vetett közbizalmat.

„Aki akár egyetlen forintnál cinkosként félrenéz, a törvény teljes szigorával fog szembesülni”

A miniszterelnök szerint a rendszerváltás lényege, hogy megtörténjen a valódi igazságtétel, és mindenki feleljen a tetteiért, aki visszaélt a választók bizalmával, megsértette a törvényeket vagy meglopta az országot.

Magyar Péter a felszólalása végén a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításával hozta összefüggésbe a nyomozások és gyanúsítások felgyorsulását.

Beszédét azzal zárta: „Végig fogunk menni közösen, sokmilliónyian az igazságtétel rögös útján. Lépésről lépésre, tégláról téglára, és együtt, közösen mi, magyarok felépítjük a jogállamot, valamint a működő és emberséges Magyarországot.”