Magyar Péter: Egymilliárd forintot költött a Fidesz a vitnyédi migránstáborra

Magyar Péter vasárnap reggel a közösségi oldalán újabb részleteket ismertetett a Vitnyédi menekülttáborral kapcsolatban.

A miniszterelnök rávilágított, hogy a volt kormányzati szereplők korábban nyilvánosan azt állították, hogy nem készül ilyen jellegű beruházás. A bemutatott dokumentumok ugyanakkor bizonyítják, hogy részletesen foglalkoztak az ingatlan átalakításával, a szükséges felújításokkal és az üzemeltetési feltételekkel.

Az augusztusi kormányülésen került elő a vitnyédi helyszín

A dokumentumok szerint 2024. augusztus 21-én tartott kormányülésen tárgyalták a vitnyédi ingatlan ügyét. Az ülésen több kormánytag is részt vett, köztük Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter, Gulyás Gergely és Szijjártó Péter.

Az ülésről készült emlékeztetőben az szerepelt, hogy:

Ez volt az egyik első olyan hivatalos kormányzati dokumentum, amelyben a helyszín és annak tervezett funkciója megjelent.

Ugyanebben az anyagban szerepelt egy politikai vonatkozású megállapítás is, amely szerint: “A kormány megállapította, hogy 2026-ra szükséges a migrációval kapcsolatos politikai konfliktust kiélezni.”

Magyar Péter szerint ezzel a Fidesz politikai “politikai purparlét” akart csinálni az ügyből a 2026-os választásra.

Gyorsított felújítással számoltak

Kilenc nappal később, 2024. augusztus 30-án újabb egyeztetést tartottak a Belügyminisztériumban.

A jegyzőkönyv szerint Pintér Sándor belügyminiszter kifogásolta azt a becslést, amely szerint akár fél évig is eltarthat egy ilyen létesítmény kialakítása.

Pintér álláspontja szerint megfelelő szervezéssel és koordinációval a teljes felújítás három hónap alatt is elvégezhető lett volna, sőt a dokumentum szerint az ingatlannak akár ezt megelőzően is alkalmasnak kellett volna lennie menekültek elhelyezésére.

Az egyeztetésen feladatként jelent meg, hogy az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság vegye át a csermajori épületegyüttest, és kezdődjenek meg az előkészítő munkák.

A tervek között szerepelt:

• az épületek felújítása,
• a munkák több kivitelező közötti felosztása,
• sátrak telepítése,
• konténerek kihelyezése,
• az infrastruktúra fejlesztése.

Kárpátaljai menekültek is érintettek voltak

A vitnyéd–csermajori épületekben korábban kárpátaljai magyar menekültek éltek, akik az orosz–ukrán háború kitörése után kerültek oda.

A dokumentumok alapján a beruházás előkészítése során az ő elhelyezésük megváltoztatása is napirendre került.

A kormányfő ezzel arra utal, hogy Gulyás Gergely a szombati Fidesz kongresszus előtt újságírói kérdésre azt mondta: “Annak érdekében, hogy az Európai Unióval tárgyalni tudjunk a Magyarországra az Európai Unió Bírósága által kirótt bírság eltörléséről, született egy olyan kormányhatározat amelynek része volt a vitnyédi tábor. Ám a kormány ezt soha nem akarta megépíteni, ez egy taktikai eszköz volt a tárgyalásokhoz.”

Szeptemberben már részletes költségterv készült

Egy újabb kormányülésen 2024. szeptember 11-én foglalkoztak a kérdéssel.

Az erről készült dokumentum szerint a belügyminiszter tájékoztatást adott a Vitnyéd–Csermajor területén kialakítani tervezett táborról.

Az anyag kiemelte, hogy a beruházásnak jelentős költségvetési forrásigénye lenne.

A dokumentáció több oldalon keresztül részletezte:

• miért ezt a helyszínt választották,
• milyen műszaki állapotban vannak az épületek,
• milyen átalakításokra lenne szükség,
• mennyibe kerülne a kialakítás és működtetés.

Az indoklás szerint a helyszín azért is merült fel lehetőségként, mert távolabb található nagyobb lakott területektől, ugyanakkor közel van az osztrák határhoz.

Teljes infrastruktúra-felújításra lett volna szükség

Az előterjesztés szerint az épületek akkori állapotukban nem voltak alkalmasak a tervezett feladat ellátására. Magyar Péter kiemelte: “érdekes, hogy a kárpátaljai magyaroknak megfeleltek”.

A szükséges munkák között szerepelt:

• vízhálózat felújítása,
• szennyvízrendszer korszerűsítése,
• gázrendszer javítása vagy cseréje,
• fűtési rendszer átalakítása,
• lakóterek kialakítása.

A felújítás időtartamát nagyjából három hónapra becsülték.

A dokumentumok szerint a létesítmény körülbelül 500 ember befogadására lett volna alkalmas.

Több mint 5 milliárd forintos összköltséggel számoltak

Az előzetes számítások szerint a projekt teljes költsége meghaladta volna az 5 milliárd forintot.

Ebből:

• körülbelül 2,3 milliárd forint lett volna a beruházási költség,
• évente közel 3 milliárd forintot tett volna ki az üzemeltetés.

A működtetéshez személyi bővítést is terveztek.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság állományát 87 fővel növelték volna, emellett további határvadászok bevonásával is számoltak.

“Orbánék sokat hazudtak, de ez dobogós helyen van”

A beruházás végül nem nyílt meg, és a dokumentumokban szereplő tervek ellenére nem vittek migránsokat a vitnyéd–csermajori ingatlanba.

A helyszínen ugyanakkor a beszámolók szerint több előkészítő munka már megtörtént: kerítésépítés, biztonsági fejlesztések és épületfelújítások is zajlottak.

Magyar Péter az ügyet 2024 szeptemberében tudta meg, miután helyi források információkat adtak át az építkezésről és az előkészített beruházásról. Emlékeztetett, hogy szeptember 13-a után a téma folyamatosan megjelent a nyilvánosságban, és számonkérés tárgyává vált a Fidesszel szemben.

A miniszterelnök szerint az ügy nemzetközi visszhangot is kapott: osztrák részről is kérdések merültek fel amiatt, hogy a magyar kormány miért akarna az osztrák határtól néhány kilométerre nyílt befogadóközpontot kialakítani.

A projekt ezt követően nem került vissza a kormány napirendjére, és a korábban elfogadott beruházást sem vonták vissza hivatalosan.

A dokumentumok szerint az ingatlanra addigra már jelentős összeget, nagyságrendileg egymilliárd forint közpénzt költöttek. A helyszínen háromméteres kerítést húztak fel, antennarendszert építettek ki, és több felújítási munka is megtörtént.

Az ingatlan később évekig rendezetlen helyzetben maradt, majd az újabb információk szerint iskola nyílhat a területen.

Magyar Péter úgy fogalmazott: az Orbán-kormány az utóbbi 10–15 évben sokat hazudott, de szerinte ez az ügy dobogós helyen van, sőt akár aranyérmes is lehet. Hozzátette: a Fidesz ebben az ügyben is a politikai ellenfeleit, köztük az alig két éve alapult Tiszát vádolta hazugsággal - éppen azzal, amit szerinte ők maguk tettek.

A kormányfő szerint az ügy után a volt kormány tagjai alkalmatlannak és méltatlannak bizonyultak Magyarország vezetésére, mint mondta: “Egyértelművé vált, hogy hülyének nézik az embereket, nem tisztelik a magyarokat, és nem a hazájuk érdekét képviselik.”