Magyar Péter: „Türelem, mindenki sorra kerül” – a Fidesz felelősségéről és az elszámoltatás folytatásáról beszélt Kisvárdán

„Azt tudom mindenkinek üzenni, hogy türelem, mindenki sorra kerül” – fogalmazott Magyar Péter a kisvárdai országjárásán, ahol a korábbi hatalom helyi működésétől a kulturális támogatásokon át a következő költségvetésig sorolta a kormány előtt álló feladatokat. A beszéd középpontjában az állt, hogyan kapcsolódik össze a politikai felelősségre vonás az elvont közpénzek visszaszerzésével és az ország működésének helyreállításával.

A hatósági eljárások felgyorsítását váró támogatóktól ugyanakkor türelmet kért. Hangsúlyozta: a büntetőügyekben nem a kormány és nem a pártok ítélkeznek, hanem a nyomozó hatóságok, a vádemelésre jogosult szervek és a független bíróságok végzik a munkájukat.

„Egyetlen politikus sem lehet soha többé egy város tulajdonosa”

Magyar a kisvárdai választási eredményt a megfélemlítésre épülő helyi hatalom elutasításaként értékelte. Felidézte, hogy Dicső Viktória a városban 61,52 százalékot kapott, és kétszer annyi szavazatot szerzett, mint Seszták Miklós. A korábbi viszonyokat tönkretett vállalkozók, megfenyegetett családok és az állásukat féltő emberek történeteivel írta le.

Azzal vádolta Sesztákot, hogy befolyása a közigazgatástól az egészségügyön és az oktatáson át a vállalkozásokig terjedt. Az áprilisi választás üzenetét így foglalta össze:

Rögtön hozzátette: Kisvárda és Szabolcs-Szatmár-Bereg nem a Fideszé, de nem is a Tiszáé, hanem az ott élő embereké. A változást azoknak az önkénteseknek és választóknak tulajdonította, akik először mertek megjelenni egy rendezvényen, aláírást gyűjteni, fényképezkedni vagy nyíltan beszélni a véleményükről.

Milliárdos beruházások, elmaradt felzárkózás

A korábbi kisvárdai fejlesztésekről Magyar azt mondta: önmagában egy stadion, hotel vagy turisztikai beruházás megépítése nem bűn. A kérdés az, szükség volt-e rá, megfelelő áron készült-e el, működik-e, és javította-e az emberek életét.

A beszédben többek között 2,2 milliárdos lówellnesst, kétmilliárdos teniszakadémiát, 1,7 milliárdos filmparkot és hétmilliárdos csigagyárat említett. Állítása szerint a térségbe érkező sok tízmilliárd forint jelentős részét egy szűk érdekcsoport javára költötték el, miközben számos beruházás felesleges vagy túlárazott volt.

A látványos építkezésekkel az utak állapotát, az orvos- és pedagógushiányt, valamint a megfelelően fizető munkahelyek hiányát állította szembe. Azt kérdezte: hol tarthatna ma a térség, ha a beérkező pénzeket valóban a helyiek boldogulására fordítják.

Seszták és Hankó: „Öltönyben a börtönben”

Sesztákot az „öltönyben a börtönben” program első ügyfelének nevezte, majd Hankó Balázs letartóztatására utalva a Fidesz–KDNP „börtönfrakciójáról” beszélt. Az élcelődés mellett részletesen ismertette, milyen ügyeket ró fel a két volt miniszternek.

A Sesztákhoz kapcsolódó Volánbusz-ügyben Magyar 11–12 milliárd forintnyi, készpénzben elfogadott jogtalan előnyről beszélt. Felidézte: az érintett szerződés még a Gyurcsány-kormány idején született, későbbi meghosszabbításáról azonban az Orbán-kormány döntött. Állítása szerint már korábbi vizsgálatok is szabálytalanságokat tártak fel, a rendelkezésre álló információkat mégis visszatartották.

Sesztákot „fehér galléros maffiózónak” nevezte, és azt mondta, a büntetőjogi felelősség mellett a vagyoni következményeket is érvényesíteni kell. A többi ügy feltárását sürgetve azt várja, hogy ne maradjanak elfeledett dossziék.

Hankó ügyében a beszédben ismertetett ügyészségi gyanúra hivatkozott: a kulturális támogatások elosztásával 1079 döntésben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány keletkezhetett. Magyar szerint a történet túlmutat a volt miniszter személyes felelősségén.

A kultúra pénzéből finanszírozták a Fidesz kampányát – állította Magyar

A miniszterelnök azzal vádolta az előző kormányt, hogy a magyar kultúra pénzét a Fideszhez, a KDNP-hez és a körülöttük megjelenő előadókhoz, szervezetekhez irányította. Olyan támogatásokról beszélt, amelyeket érdemi bírálat nélkül osztottak ki; állítása szerint volt, aki pályázat nélkül kapott pénzt, más pedig az igényelt összeg többszöröséhez jutott.

Név szerint említette többek között Tóth Gabit, Pataky Attilát, Gáspár Győzőt, Kis Grófót, Dopemant, Fási Ádám családi vállalkozását és Mága Zoltán köreit. Mága kapcsán azt kifogásolta, hogy valaki jótékonyságként mutat be fellépéseket, miközben nagy összegű közpénztámogatást kap. „A jótékonykodás az a saját pénzednek, a saját lehetőségeidnek a felajánlása” – fogalmazott.

A támogatottak között fideszes képviselőkhöz kötődő szervezeteket is felsorolt. Állítása szerint ezekkel a pénzekkel a Fidesz és a KDNP kampányát segítették, ezért az ügyet tiltott pártfinanszírozásnak nevezte. A felelősséget az érintett egyéni képviselőkre is kiterjesztette, és megkérdőjelezte, hogy az így támogatott kampányok nyertesei jogszerűen ülhetnek-e a parlamentben.

Külön kitért egy 600 millió forintos, digitális avatárok fejlesztésére adott támogatásra, valamint egy félmilliárdos koncertsorozatra. Utóbbiról azt állította, hogy a támogatási kérelem a bizonytalan és roma szavazók megnyerését jelölte meg célként. Egy kerepesi egyesület 59 milliós támogatását pedig azzal hozta összefüggésbe, hogy a szervezet tízezer forintos vásárlási kártyákat osztogatott a Fideszre leadott szavazatokért.

„Bűnösök közt cinkos, aki néma”

Magyar az Állami Számvevőszéktől gyors vizsgálatot, eljárásokat és szükség esetén feljelentéseket sürgetett. A pártfinanszírozás ellenőrzését a szervezet feladatának nevezte, és azt kifogásolta, hogy a közpénzből fenntartott intézmények nem lépnek fel időben a visszaélésekkel szemben.

Üzenetét az ÁSZ mellett a Gazdasági Versenyhivatal, a Kúria és a Legfőbb Ügyészség vezetőinek is címezte:

Simon Miklós ügyével a mentelmi jog korábbi működését bírálta: azzal vádolta a Fideszt, hogy hosszú éveken át megakadályozta a hatósági eljárást. Tilki Attila kapcsán a fehérgyarmati látogatóközpontot és az oda beköltöző Fidesz-irodát említette. Ezek után hangzott el az üzenet, hogy „mindenki sorra kerül”.

A hatóságok munkájának támogatását is kérte. Azt mondta, nem szabad hagyni a rendőrök, ügyészek, bírák és vagyonvisszaszerzési nyomozók megfélemlítését. A hivatal vezetőinek állandó rendőri védelmét szakmai szükségszerűséggel indokolta, és hangsúlyozta: az eljárásokat pontosan kell lefolytatni, hogy hibák miatt ne hiúsuljon meg a felelősségre vonás.

Orbánnak is üzent, és a korábbi kormányzati iratok feltárásáról beszélt

Orbán Viktort azért bírálta, mert Belfastban futballmeccset nézett, miközben volt miniszterei ellen eljárások folytak. Megkérdőjelezte, mennyire hiteles az ilyen pártvezetői magatartás a Fidesz megmaradt támogatói előtt.

A korábbi kormányzati iratok átvizsgálásáról azt mondta: továbbra is kerülnek elő titkosított döntések és szerződések. Állítása szerint az anyagokból az is kiderült, hogy Orbán személyesen tárgyalt Soros Györggyel, miközben közpénzből folyt ellene kampány. A vitnyédi migránstáborra szánt ötmilliárd forintot szintén az előző kormány kommunikációja és gyakorlata közötti ellentmondásként említette.

A rendeleti kormányzást azzal vádolta, hogy a kivételezett gazdasági körök érdekeit szolgálta. A következő lépések között november 4-ére ígérte az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát.

A visszaszerzett vagyonból nyugdíj, bér és fejlesztés legyen

Magyar közlése szerint már több mint 1300 milliárd forintnyi közvagyon került vissza az államhoz. Emellett a túlárazott beruházások felülvizsgálatával elért megtakarításokról és az autópálya-koncesszió lezárásán végzett munkáról beszélt.

Az elszámoltatás célját a hétköznapi kiadásokhoz kapcsolta: ha ugyanazt a feladatot olcsóbban végzik el, több jut nyugdíjemelésre, vállalkozásfejlesztésre, utakra, csatornázásra és munkahelyteremtésre. „Ez nem egy önmagáért való dolog, hanem ez is Magyarországért való dolog” – fogalmazott.

A kormány eredményei között sorolta fel a százezer forintos iskolakezdési támogatást, a szociális tűzifakeret megduplázását, a tűzifa áfájának csökkentését és a gyermekvédelmi gyorsprogramot. Beszélt a legalacsonyabb nyugdíjak, az árvaellátás, valamint a rokkantsági és rehabilitációs ellátások emeléséről, az időskorúak járadékának megduplázásáról is.

Az egészségügyben várólista-csökkentést, több közszolgálati területen béremelést ígért. A közlekedésben kátyúmentesítést, hídfelújításokat és vasútfejlesztést, a lakhatásban bérlakásépítési programot helyezett kilátásba. A megyei közgyűléseket politikai „hűbérbirtokoknak” nevezte, és közölte, teljes megszüntetésükről is tárgyalnak.

A vállalások teljesítéséhez fenntartható költségvetést tart szükségesnek. Azt mondta, a program négy évre szól, minden intézkedést nem lehet egyszerre végrehajtani. A Fidesz mostani követeléseire így reagált: „Eddig valahogy 16 évük volt, de ez nem volt annyira fontos.”

Az árrésstop kivezetését is megfontolná

A mezőgazdaság helyzetét az ország egyik legsúlyosabb problémájaként írta le. Az aszály, a fagykár és a betegségek okozta idei kiesést 600–800 milliárd forintra tette, és a szabolcsi almatermelők helyzetére külön is kitért. Hosszú távú megállapodást sürgetett a termelők, a felvásárlók, a kereskedők és a kormány között, tárolókapacitással, kutatással és a változó klímához alkalmazkodó termesztéssel.

Az árrésstopról azt mondta, hogy annak veszteségeit a kereskedelmi láncok részben a termelőkre hárítják, miközben a kisboltok is nehéz helyzetbe kerülnek. Ezért a kamarákkal és az élelmiszerláncokkal együttműködve megfontolná az intézkedés kivezetését; erről nem kész döntésként beszélt.

A helyi foglalkoztatásról személyesen is tájékozódni kívánt: bejelentette, hogy felkeresi idősebb Bárány Lászlót, a Master Good tulajdonosát. A magyar és külföldi munkavállalók számáról, a bérekről, az üzem bővítéséről, vízellátásáról és a környéken tapasztalható bűzről készült kérdezni.

„Nem mindig a legnépszerűbb döntés a jó döntés”

Magyar a Tisza támogatottságáról azt állította, hogy egy új választáson a jelenlegi 141 helyett 160 képviselőjük lenne. Ugyanakkor előre jelezte, hogy lesznek olyan kormányzati döntések, amelyek nem váltanak ki általános tetszést.

– mondta.

Támogatóitól nemcsak türelmet kért: arra biztatta őket, hogy kérdezzenek, tegyenek javaslatokat és fogalmazzanak meg kritikát. „Ha kell, fogalmazzatok meg velünk szemben kritikát, tegyetek föl kérdéseket, tegyetek javaslatokat, akkor is, ha egyszer nem kaptok választ, kérlek, küldjétek el még egyszer.”