Magyar Péter a frissen avatott tiszteknek: A honvéd esküje nem egy kormánynak, hanem Magyarországnak szól

„A hazáért” – ezzel a két szóval kezdte ünnepi beszédét Magyar Péter az augusztus 20-i tisztavatáson a budapesti Kossuth téren.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: egy katonának talán nincs két fontosabb szó az életében. Ebben benne van az esküje, az egyenruhája, minden hajnal, amikor szolgálatba indul, minden döntés, amelyet parancsnokként meghoz, és minden ember, akit rábíznak.

Ha Magyarországnak szüksége lesz a katonákra, nem azt fogják kérdezni, hogy nehéz vagy kényelmes-e a feladat, és nem várják majd azt sem, hogy más végezze el helyettük.

„Teszik a dolgukat, mert ezt jelenti szolgálni.”

Országot építeni évszázadok kitartó munkája

Magyar Péter Szent István örökségéről szólva azt mondta, az államalapító király pontosan tudta, hogy egy ország létrehozása nem egyetlen döntésen, csatán vagy törvényen múlik.„Országot építeni évek, évtizedek, évszázadok kitartó munkája” - fogalmazott.

A miniszterelnök szerint ehhez intézményekre, törvényekre, tudásra, szövetségesekre és olyan emberekre van szükség, akik készek felelősséget vállalni.

Ezért tartotta különlegesnek, hogy éppen augusztus 20-án avatnak honvédtiszteket.

„Egy állam akkor valóban állam, ha meg tudja védeni a polgárait. Egy ország akkor valóban erős, ha vannak olyan fiai és leányai, akik azt mondják: ha szükség lesz rám, ott leszek”

–fogalmazott.

A katona életében a „majdnem” nem elég

Magyar Péter emlékeztetett: az esküt néhány pillanat alatt el lehet mondani, de felkészülni rá évekbe telik. A kívülállók a fegyelmezett sorokat, az egyenes tartást és az egyszerre mozduló katonákat látják, de kevésbé láthatók a korai ébresztők, a vizsgák, a kiképzés, a fáradtság és a sikertelen próbálkozások.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a katona életében a „majdnem” nem elég.

„Egy művelet nem lehet majdnem megtervezve. Egy híd nem lehet majdnem biztonságos. Egy parancs nem lehet majdnem érthető. Egy bajtársért nem lehet majdnem felelősséget vállalni”

–mondta, hozzátéve: "a felkészülés békében történik, a jelentősége a bajban derül ki.”

Görgei, Damjanich és Klapka példáját állította a tisztek elé

A miniszterelnök felidézte az 1848–49-es szabadságharc honvédtisztjeinek történetét is. Görgei Artúr példáján keresztül arról beszélt, hogy a katonai vezetés nem hangerő vagy egyenruha kérdése, hanem tudás, felkészültség, döntés és felelősség.

„Egy parancsnoknak akkor is döntenie kell, amikor egyik lehetőség sem tökéletes. Akkor is, amikor kevés az információ. Akkor is, amikor fáradt, és akkor is, amikor tudja, hogy a döntésének valódi következménye lesz”

–mondta.

Ezután a frissen avatott tisztekhez fordult:

„A rendfokozatot ma megkapják. A tekintélyt azonban holnaptól kell megszerezniük.”

Damjanich János története arra emlékeztet, hogy a hazát a legváratlanabb helyről érkező emberek is szolgálhatják.

„A haza vállalás, közösség, hűség. Magyar az, aki ezt a hazát a sajátjának érzi, aki hozzátesz, aki dolgozik érte, és aki szükség esetén megvédi”

–fogalmazott.

Klapka Györggyel kapcsolatban azt emelte ki, hogy Komárom védőjeként nemcsak arról döntött, meddig lehet katonailag kitartani, hanem arról is, hogyan óvhatja meg az embereit. Az erőd átadásakor olyan feltételeket harcolt ki, amelyek a katonáknak és a civileknek is védelmet jelentettek.

„A jó parancsnokot nem az mutatja meg, hogy hány ember áll mögötte, hanem az, hogy ő mennyire áll azok mögött, akiket rábíztak”

–jelentette ki Magyar Péter. Majd hozzátette: „A katona végrehajt, a tiszt vezet, a jó tiszt pedig felelősséget vállal.”

A 21. században már nemcsak a határoknál támadhatnak meg egy országot

Magyar Péter beszédében kitért a modern hadviselésre és az ország kritikus infrastruktúrájának védelmére is. Mint mondta, a 21. században egy ország biztonságát már nemcsak a határainál lehet megtámadni.

Célponttá válhatnak az informatikai rendszerek, az energiaellátás, a közlekedés, a kommunikáció és a kritikus infrastruktúra is. A modern honvédelem ezért egyszerre jelent katonai erőt, technológiai tudást, műszaki képességet, logisztikát és gyors reagálást.

Paksnál is a honvédségre volt szükség

A miniszterelnök felidézte, hogy a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt veszélybe került Magyarország energiabiztonságának egyik legfontosabb pillére, a paksi atomerőmű.

Amikor segítségre volt szükség, a honvédség ott volt a Duna-parton, a vízen, a levegőben és a szárazföldön.

A katonák mérték a medret, előkészítették a terepet, mozgatták az eszközöket, fogadták a kőszállítmányokat, készenlétbe helyezték a bárkákat és építették a fenékküszöböt.

„Nem díszegyenruhában, nem a kamerák kedvéért, hanem azért, mert Magyarországnak szüksége van rájuk”

–hangsúlyozta.

Magyar Péter köszönetet mondott azoknak a katonáknak is, akik Pakson dolgoztak, vizet szállítottak Szentendrén és az ország más részein, részt vettek a tűzoltásban, vagy éjszaka végeztek olyan munkát, amelynek nagyságáról másnap az ország jelentős része talán nem is tudott.

„Magyarország látja ezt a munkát, és Magyarország köszöni a munkájukat”

–mondta.

A honvéd nemcsak akkor védi a hazát, amikor fegyvert fog

A kormányfő hangsúlyozta: a honvéd akkor is a hazát védi, amikor hidat épít, vizet szállít, árvízi gátat erősít, egy település ellátását biztosítja, vagy órák alatt kell működő megoldást találnia egy műszaki problémára.

A frissen avatott tisztek olyan időszakban kezdik meg szolgálatukat, amikor Európában háború zajlik, új fegyverrendszerek jelennek meg, a drónok, a mesterséges intelligencia és a kiberhadviselés pedig rendkívüli sebességgel alakítják át a hadviselést.

Magyar Péter szerint Magyarországnak nem azért van szüksége erős honvédségre, mert háborút akar, hanem éppen azért, mert békében szeretne élni. Ehhez jó diplomácia, szövetségesek és saját katonai erő egyaránt szükséges.

Kiemelte, hogy Magyarország NATO- és EU-tagsága, valamint az ezekből fakadó kötelességek, felelősségek és lehetőségek a kormány számára alapvetést jelentenek.

A technika nem helyettesítheti a becsületet

A miniszterelnök szerint bármennyire korszerűvé válik a hadsereg, van valami, amit semmilyen technológia nem tud helyettesíteni: a jellem.

„Lehet a világ legmodernebb harcjárműve a kezükben. Lehet a legpontosabb fegyverrendszerük. Lehet műholdas felderítésük. A végén mégis lesz egy ember, akinek döntenie kell. Egy tiszt. Önök”

–mondta.

A katonai vezető legfontosabb felszerelése ezért nem az, amit magán visel, hanem az, amit magában hordoz: a tudása, az ítélőképessége, a felelősségérzete, az embersége és a becsülete.

„A rendfokozat nem helyettesíti a tudást. A parancs nem helyettesíti a gondolkodást. A technika nem helyettesíti az embert, és az erő soha, de soha nem helyettesítheti a becsületet.”

A katonák családjai is vállalják a szolgálat terheit

Magyar Péter köszönetet mondott a katonák családjainak, oktatóinak és kiképzőinek. Úgy fogalmazott: amikor valaki katona lesz, bizonyos értelemben a családja is vállal valamit.

Vállalják azokat az ünnepeket, amikor a katona nem ér haza időben, a rossz időpontban megcsörrenő telefont, a gyakorlatokat, a külszolgálatokat, a várakozást és az aggodalmat, valamint azt a büszkeséget is, amely ezen a napon látható volt az arcukon.

Nem kérhetnek 21. századi honvédséget 20. századi körülmények között

A miniszterelnök ezután az állam felelősségéről beszélt. Mint mondta, egy tisztességes állam nemcsak kérhet a katonáktól, hanem adnia is kell.

„Nem kérhetünk 21. századi honvédséget 20. századi körülmények között.”

-mondta Magyar Péter

A magyar állam feladatának nevezte a korszerű eszközök, a megfelelő kiképzés, a kiszámítható katonai életpálya, a tisztességes megbecsülés, valamint a lakhatási és családi biztonság megteremtését.

Olyan vezetési kultúrát ígért, amelyben a teljesítmény számít, nem az ismeretség, a politikai kapcsolat vagy az, hogy ki kinek az embere.

„A Magyar Honvédségben egyetlen dolog számíthat: ki hogyan szolgálja Magyarországot”

–jelentette ki.

„A honvéd esküje nem egy kormánynak szól”

Magyar Péter arról is beszélt, hogy a honvédségnek nem valamelyik politikai oldalt, hanem a hazát kell szolgálnia.

„Kormányok jönnek-mennek, pártok alakulnak és eltűnnek, de Magyarország marad. A magyar honvéd esküje ezért nem egy kormánynak szól. Nem egy miniszterelnöknek, nem egy pártnak. Magyarországnak szól, a magyar embereknek.”

-mondta a kormányfő.

Miniszterelnökként nem azt kérte a tisztektől, hogy mindig értsenek egyet a kormánnyal. Azt kérte tőlük, hogy legyenek hű katonái a hazának, kiváló szakemberek, tartsák be a törvényeket, vigyázzanak az embereikre, döntéseikben pedig mindig Magyarország érdeke legyen az első.

„Egy erős országban nem engedelmes intézményekre van szükség. Egy erős országban erős intézményekre van szükség, és erős intézményekhez erős jellemű emberek kellenek”

–hangsúlyozta.

Először mindig saját maguktól követeljenek

A miniszterelnök arra kérte a frissen avatott tiszteket, hogy vigyázzanak a rájuk bízott emberekre, tanuljanak tőlük, hallgassák meg őket, és követeljenek tőlük, de először mindig saját maguktól követeljenek.

„Ne kérjenek olyat a katonájuktól, amit maguk nem tennének meg. Soha ne bújjanak a rendfokozatuk mögé. Ne higgyék soha, hogy a parancsnoknak mindig igaza van. De azt se felejtsék el, hogy végül valakinek döntenie kell”

–fogalmazott.

Azt kívánta nekik, hogy legyen ehhez tudásuk, bátorságuk, alázatuk és szívük.

„Ez most a mi feladatunk”

Magyar Péter szerint egy ország története soha nincs készen, minden nemzedék hozzáír valamit. Van, akinek országot kell alapítania, van, akinek szabadságot kell kivívnia, másoknak pedig újjá kell építeniük a hazát. „Ez most a mi feladatunk” - mondta.

Egy működő, tisztességes, érdemek alapján újjáépülő ország megteremtéséről beszélt, ahol megvédik a gyengét, ápolják a beteget és tanítják a lemaradót.

A miniszterelnök azt kívánta, hogy a most felavatott tisztek nemzedékének legnagyobb katonai sikere az legyen, hogy erősek és felkészültek lesznek, de soha nem kell háborúzniuk vagy éles helyzetben fegyvert használniuk.

Ha azonban árvíz, tűz vagy vízhiány sújt egy települést, egy kritikus infrastruktúrát kell megvédeni, vagy Paksnak van szüksége segítségre, akkor ott lesznek.

„Mert ezt jelenti a magyar honvéd: ott lenni, amikor a hazának szüksége van rá”

–mondta.

Magyar Péter beszédét ismét „A hazáért” gondolatával zárta. Arra kérte a tiszteket, hogy őrizzék meg ennek a két szónak a becsületét, vigyázzanak Magyarországra, a magyar emberekre, bajtársaikra és arra az egyenruhára, amelyet mostantól tisztként viselnek.

„Isten éltesse a frissen avatott honvédtiszteket! Isten óvja a magyar honvédeket! Isten éltesse Magyarországot! Isten óvja Magyarországot!” – zárta beszédét a miniszterelnök.