Belföld

Magyar Péter: Magyarország továbbra is megvédi az Európai Unió közös határait

Az uniós költségvetésről, a Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós büntetésről, a határvédelemről, valamint a tagjelölt országok csatlakozásáról tárgyalt Magyar Péter António Costával. A miniszterelnök szerda este Budapesten fogadta az Európai Tanács elnökét, majd a Facebookon számolt be a találkozóról.
Bejegyzés megosztása Megosztás
„Diplomáciai nagyüzem. Ma este az Európai Tanács elnökét, António Costat láttam vendégül”
–így vezette fel bejegyzését Magyar Péter.

A miniszterelnök azt írta: a tárgyaláson világossá tette, milyen feltételekkel hajlandó támogatni Magyarország az Európai Unió következő hétéves költségvetését.

„Az Unió új hétéves költségvetését csak abban az esetben tudjuk elfogadni, ha a kompromisszum megfelel a magyar emberek és vállalatok érdekének”
-hangsúlyozta.

Az új költségvetés elfogadásához valamennyi tagállam támogatása szükséges, az Európai Parlament pedig hozzájárulási joggal rendelkezik. Magyar Péter a bejegyzésében egyelőre nem részletezte, mely pontokon vár változtatást a készülő kompromisszumban.

António Costa augusztus végétől szeptember közepéig járja az uniós fővárosokat, hogy a tagállamok vezetőivel egyeztessen a következő költségvetésről, az európai versenyképességről és az unió előtt álló feladatokról. Budapesti látogatása előtt szerdán Luxemburgban és Zágrábban tárgyalt.

Naponta egymillió euróba kerül az Orbán-kormány öröksége

A miniszterelnök a Magyarországot terhelő migrációs büntetés ügyét is szóba hozta.

„Mielőbbi megoldást várunk el az előző magyar kormány alatt kiszabott napi egymillió eurós büntetés felfüggesztése ügyében”
–írta.

Magyar Péter egy nappal korábban Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével is ugyanezen bírság rendezéséről tárgyalt Budapesten. A miniszterelnök közlése szerint Weber segítséget ajánlott ahhoz, hogy Magyarországnak ne kelljen tovább fizetnie a napi egymillió eurós büntetést.

Az Európai Unió Bírósága 2024 júniusában 200 millió eurós egyszeri bírságot és napi egymillió eurós kényszerítő bírságot szabott ki Magyarországra. A döntés előzménye egy 2020-as ítélet volt, amelynek az Orbán-kormány az uniós bíróság szerint nem tett eleget.

A bíróság kifogásolta, hogy a magyar szabályok korlátozták a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférést, nem biztosították minden esetben a kérelmezők magyarországi tartózkodását a jogorvoslat lezárásáig, valamint sértették az illegálisan Magyarországon tartózkodók visszaküldésére vonatkozó uniós előírásokat.

A ceutai válságra hivatkozva tartanánk fenn a határzárat

Magyar Péter a tárgyaláson egyértelművé tette, hogy a kormány a büntetés rendezése mellett sem mond le a déli határ védelméről.

„Különösen a nyáron Ceutában történtek fényében Magyarország továbbra is fenntartja az illegális migráció feltartóztatásához szükséges jogszabályi környezetet és fizikai határzárat”
-közölte.

Ceuta Spanyolországhoz tartozó észak-afrikai város, amely Marokkóval határos, így egyben az Európai Unió külső határán fekszik. Július végén becslések szerint mintegy 72 ezer ember jutott át a városba Marokkóból. A spanyol hatóságok néhány nappal később arról számoltak be, hogy közülük 70 ezren visszatértek Marokkóba, a tömeges átkelés során pedig legalább 75-en életüket vesztették.

„Magyarország továbbra is megvédi az Európai Unió közös határait. És elvárjuk, hogy ezt az erőfeszítésünket európai szinten is elismerjék”
–hangsúlyozta a miniszterelnök.

Nem támogatják egyik tagjelölt gyorsított felvételét sem

A találkozó negyedik témája az Európai Unió bővítése volt. Magyar Péter megismételte:

„Magyarország egyik tagjelölt ország esetében sem támogatja a gyorsított csatlakozási eljárást.”

Az uniónak jelenleg kilenc hivatalos tagjelöltje van: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Georgia, Moldova, Montenegró, Szerbia, Törökország és Ukrajna. Az uniós alapelv szerint mindegyik országnak ugyanazokat a politikai, gazdasági és jogállamisági feltételeket kell teljesítenie, a csatlakozás pedig több tárgyalási szakaszból áll.

Magyar Péter a bejegyzésben egyetlen országot sem emelt ki, hanem valamennyi tagjelöltre érvényes álláspontként fogalmazta meg a gyorsított eljárás elutasítását.