Gazdasági és diplomáciai együttműködését is elmélyítené Magyarország és Németország

Csaknem 35 évvel a magyar–német barátsági szerződés 1992-es aláírása után Magyarország és Németország meg kívánja erősíteni partnerségét, és közösen akarja alakítani jövőjét az Európai Unióban – derül ki a két külügyminiszter közös nyilatkozatából.

Orbán Anita és Johann Wadephul hangsúlyozta: Magyarország és Németország az Európai Unió tagállamaiként és NATO-szövetségesekként közösen áll ki egy erős, biztonságos, szabad és versenyképes Európáért.

További gazdasági ágazatokra terjesztenék ki az együttműködést

A nyilatkozat szerint a magyar–német együttműködés az autóiparban és számos más ágazatban is jelentősen hozzájárul a két ország nemzetgazdaságának fejlődéséhez. A felek tovább mélyítenék a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat, és további szektorokra is kiterjesztenék az együttműködést.

Ezzel párhuzamosan az európai belső piac megerősítését, valamint a vonzó, innovációbarát és megbízható beruházási környezet fenntartását is célul tűzték ki. Közös erőfeszítéseiket fokoznák annak érdekében, hogy az európai ipar hosszú távon is versenyképes maradjon a globális piacon.

A két politikus európai szintű összefogást sürgetett az energiabiztonság megőrzéséért. Egyetértettek abban is, hogy a régióra komoly migrációs nyomás nehezedik.

Magyarország európai ügyészségi csatlakozását is kiemelték

Orbán Anita és Johann Wadephul kitért az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára is. Közlésük szerint az évforduló megerősíti a két ország elkötelezettségét az Európai Unió alapértékei, köztük az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok védelme mellett.

A jogállamiság további erősítése iránti elkötelezettség jeleként külön kiemelték Magyarország közelmúltbeli csatlakozását az Európai Ügyészséghez.

Kiállnak Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett

Magyarország és Németország megerősítette, hogy továbbra is kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. A felek megerősítették az Európai Tanács 2026. június 18–19-i következtetéseit is, és azokkal összhangban továbbra is az azonnali fegyverszünetért, valamint az átfogó, igazságos és tartós, szabadságban megvalósuló békéért lépnek fel.

A Közel-Kelet és Délnyugat-Ázsia instabilitásával kapcsolatban a két ország fokozná a béke és a biztonság előmozdítását célzó erőfeszítéseit. Egyúttal megerősítették, hogy kiállnak Izrael önvédelemhez való joga mellett.

A Nyugat-Balkánon Magyarország és Németország közös érdekének nevezte a békét, a stabilitást, a gazdasági fejlődést és a sikeres európai uniós integrációt. A két ország továbbra is támogatja a tagjelölt államokat az uniós csatlakozási folyamatban.

Ősszel Berlinben rendezik meg a Magyar–Német Fórumot

Orbán Anita és Johann Wadephul kilenc pontban határozta meg az együttműködés további irányait. Megerősítik a politika és a civil társadalom közötti párbeszédet elősegítő Magyar–Német Fórumot, amelynek következő rendezvényét 2026 őszén Berlinben tartják meg. A felek ezt a magyar–német kapcsolatok újrakezdésének konkrét jeleként értelmezik.

Élénkítik az együttműködést kétoldalú, európai és multinacionális szinten, különösen a NATO-ban, a szabadság, a biztonság, a versenyképesség, valamint a megbízható és fenntartható energiaellátás erősítése érdekében.

A két külügyminisztérium szakmai tanácskozásokat folytat a kétoldalú kapcsolatokról, az Európa-politikáról, valamint az őket érintő geoökonómiai és védelmi ipari kérdésekről. A minisztériumok a stratégiai tervezés és kommunikáció területén is fokozzák a tapasztalatcserét, figyelembe véve a dezinformáció kezelésével kapcsolatos aktuális kihívásokat.

Rendszeres magyar–német párbeszédet hoznak létre a két ország szakpolitikai műhelyei közötti kapcsolatok erősítésére. Emellett bővítik a fiatal diplomaták közötti tapasztalatcserét, összekapcsolják a diplomáciai szolgálatra felkészítő képzési programokat, és intenzívebbé teszik a cserediplomaták kiküldését.

A két ország folytatja az együttműködést a budapesti Andrássy Egyetemmel, az ifjúsági csereprogramokat szervező intézményekkel, valamint a kulturális, nyelvi és oktatási területen működő partnerszervezetekkel. Megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy 2028-ban német–magyar kulturális évet rendezzenek.

A felek továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak a Németországban élő magyar diaszpórára és a magyarországi német közösségre, amely a második legnagyobb kisebbséget alkotja Magyarországon. A nyilatkozatban a magyarországi német nyelvoktatás jövőjét és hozzáférhetőségét is kiemelt jelentőségű ügynek nevezték.