Magyar hadifoglyok sírjai után kutattak egy belső-ázsiai szénbányában

Ekibastuz városa mellett található a világ jelenleg legnagyobb külszíni fejtésű szénbányája és a bánya területének bővítésekor fedezett fel Ivan Truhin helytörténész-régész egy, az első világháborúhoz is köthető temetkezési helyet.

A területen a világháború idején angol és francia tulajdonban lévő mélyművelésű szénbánya működött, ahová a keleti fronton fogságba esett osztrák-magyar katonákat vezényeltek kényszermunkára a háború miatt kiesett helyi munkaerő pótlására.

A sokszor embertelen körülmények miatt a hadifoglyok közül többen életüket vesztették

Róna Ottó Iván, Magyarország asztanai nagykövete személyes közbenjárására a bánya vezetése vállalta, hogy a kitermelést az érintett területen a sírok helyzetének rendezéséig felfüggeszti - tették hozzá.

A hadisírgondozó szakemberek május 18. és 22. között látogattak a helyszínre a temetési helyek pontos felmérése és az ott eltemetettek emlékének megőrzése miatt.

Az ekibastuzi hadifogolytáborról a magyarországi forrásokban nem volt fellelhető adat, így minden helyszíni információ kiemelt fontossággal bír a korszak Közép-Ázsiát érintő kutatásában.

A temető eredeti állapotát a nagy mértékű bolygatás és rongálás miatt már nem tudták rekonstruálni a szakemberek, így az oda eltemetettek pontos száma és nemzetiségi hovatartozása sem derülhetett ki, de néhány, az eredeti helyéről elmozdított sírkő jó állapotban fennmaradt.

Ilyen a magyar Szilas József (1891-1918.03.26.) és Balázs Péter (1889-1918.02.16.), valamint az osztrák-magyar haderőben szolgálatot teljesítő, olasz nemzetiségű Angelo Pellegrini bajtársaik által állított sírjele. A sírjelek feliratai új információkkal segítik a nagy háború veszteségkutatását.

Hozzátették: az épen megőrződött síremlékeket az Ekibastuzi Városi Múzeum állandó tárlatában állították ki, ezzel a hősi halált halt katonák emlékének megőrzése biztosítottá vált.